Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Barabás Tibor

    író, újságíró, szerkesztő

    Barrabás Tibor 


    Született: 1911. augusztus 27. Pécel, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Meghalt: 1984. május 2. Budapest

    Iskola

    Érettségi után (1929) segédkönyvelőként, biztosítási ügynökként és ún. címíróként dolgozott (1929–1944). 

    Életút

    Részt vett a munkásmozgalomban (1928-tól), az illegális KMP tagja (1930-tól). A két világháború között állástalan újságíró, a Népszava, Az Újság, a Szép Szó, a Literatúra és a Magyar Hírlap külső munkatársa (1932–1941). A II. világháborúban munkaszolgálatos (1941–1945).

    A Cserépfalvi Kiadó irodalmi vezetője (1945), a Szabad Nép kulturális rovatvezetője (1946), a Magyar Írók Szövetsége főtitkára (1946–1949 és 1953); egyúttal a Révai Kiadó, ill. a Szépirodalmi Kiadó igazgatója (1946–1951). A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) Sajtóosztályának vezetője (1956–1959), a Budapester Rundschau munkatársa (1967-től). 



    Pályafutását novellistaként kezdte (Hét novella, 1940), majd irodalmi tanulmányokat, történeti esszéket közölt, később történeti tanulmányai alapján több népszerű könyvet írt a magyar történelem haladó személyiségeiről. A valós életrajzon alapuló prózai műfajokat különösen kedvelte, gyakran azonban a történelmi személyiség életútjának fikciója más, szimbolikus tartalommal bővült. Allegorikus művében, Girolamo Savonarola (1452–1498) életrajzi regényében, a fasizmussal foglalkozott (Máglyák Firenzében, 1942). Savonarola komor, rajongó alakjában a fasizmus könyörtelen fanatizmusát ítélte el. Martinovics Ignácról (1755–1795), az első magyar köztársasági mozgalom vezetőjéről írt könyve az ország II. világháborús részvétele, majd megszállása után az ún. szellemi honvédelmet szolgálta – a fővárost megszálló német csapatok a már kiszedett kötet megjelenését lehetetlenné tették. (A mű csak a II. világháború után, 1945-ben jelent meg Martinovics élete címmel). A szászvári apátról szóló fiktív története nagy mértékben hozzájárult a magyar jakobinus mozgalom és vezetője történetének idealizálásához.

     

    Egy bányász élete (1946) c. kisregénye az egyik első mű volt, amely a szocialista realizmus követelményeinek kívánt eleget tenni. A mű a tény- és valóságfeltáró irodalom jellegzetes képviselője; ám az átlagosnál lényegesen magasabb színvonalon megírt munkásportréja, az egyszerű eszközökkel ábrázolt életút, a magyar irodalom értékes művei közé tartozik. A regényre erősen hatott Móricz Zsigmond Boldog embere (ahogy néhány évvel később Sarkadi Imre Gál János útja [1950] c. nagy visszhangot keltő regényére is. Míg Sarkadi a Móricz-mű ötvenes évekbeli adaptációját írta meg, Barabás az életrajzi történetet bányászkörnyezetbe helyezte).

     

    A portré műfajához újra és újra visszatért: népszerű regényes életrajzokat írt a zenetörténet legismertebb személyiségeiről, valamint számos történelmi ifjúsági regényt is jegyzett. Legismertebb történelmi műve, a Rákóczi hadnagya (1953–1957). A történetnek először a forgatókönyv-változatát készítette el, a kirobbanó filmsiker után írta meg a regényt. A klasszikus ifjúsági mű mérföldkövet jelentett a magyar ifjúsági irodalom 1945 utáni történetében. A mű hatására sorra jelentek meg népszerű történelmi kalandregények, s közel tíz évvel később Örsi Ferenc megírta a Tenkes kapitányát, amely szintén forgatókönyvnek készült, s csak jóval később született meg a regényváltozat is. Utolsó, szintén életrajzi regénye (Uriel, 1974) egy kevéssé ismert portugál zsidó szabadgondolkodó teológus, a 17. század elején élt Uriel da Costa fiktív visszaemlékezéseit és végrendelét írta meg. Az 1950-es években, mint a Magyar Írók Szövetsége vezetője jelentős szerepet játszott az irodalompolitika alakításában: ideológiai tanulmányokat, riportokat írt. Életrajzi regényeken kívül több népszerű film forgatókönyvének szerzője, valamint útleírásokat is közölt. Önéletrajzi regényei és visszaemlékezései fontos kordokumentumok. 

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, gyermekkorát a Terézvárosban (VI. kerület Izabella utca 48.) töltötte. Érdekesség, hogy egy házban lakott Borovszky Samu történész özvegyével. Az idős hölgy és a férje által szerkesztett történeti munkák nagy hatást gyakoroltak szellemi fejlődésére. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Elismerés

    Bolgár Antifasiszta Érem (1947), Bolgár Kultúráért (arany, 1970), Cirill és Metód Rend (1974).

     

    Munka Érdemrend (ezüst, 1955; arany, 1965 és 1970), Szocialista Hazáért Érdemrend (1973), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981).

     

    La Fontaine-emlékérem (1940), József Attila-díj (1953), Kossuth-díj (1954).

    Szerkesztés

    A Táncsics Könyvtár szerkesztője (1957-től). 

    Főbb művei

    F. m.: Hét novella. Barrabás Tibor néven. (Rákospalota, 1940)
    Irodalmunk válsága. Barrabás Tibor néven. (Irodalmi tanulmányok, novellák, versek, mesék. A Szociáldemokrata Párt kiadványa. Bp., 1940)
    Eszterke. Kisregény. Barrabás Tibor néven. (Bp., 1941)
    József Attila, a szegénység költője. (A Szociáldemokrata Párt kiadványa. Bp., 1942)
    Az európai szellem magyar úttörői. Történelmi arcképek. (Bp., 1942)
    Máglyák Firenzében. Regény. (Bp., 1942)
    Martinovics élete. (A szabadság hírnökei. 1. Bp., 1945)
    Szerelmem Eszti. Novellák. (Cserépfalvi kiskönyvtára. 4. Bp., 1946)
    Egy bányász élete. Regény. (Bp., 1946; bolgárul: Szófia, 1948)
    Bulgáriai utazás. (Bp., 1947)
    Egy nép nevelői. Arcképek és tanulmányok. (Bp., 1947; 2. kiad. 1948; 3. kiad. 1949)
    Irodalom és haladás. Tanulmányok. (Bp., 1948)
    Levél a szovjet írókhoz Petőfi Sándorról. (Bp., 1948)
    Jakobinusok. Színmű 3 felvonásban. A Nagy Március századik ünnepére. (Bp., 1948)
    Az első lecke. – Egy bányász élete és más elbeszélések. (Bp., 1949)
    Tatai bányászok. (Az ötéves terv kiskönyvtára. Bp., 1951)
    A szabadság magvetője. Táncsics Mihály életregénye. Ill. Zádor István. (Bp., 1951; A Szabad Hazánkért Kiskönyvtára. 7. 2. kiad. Bp., 1954; 3. kiad. 1965)
    Győzelmes évek. Elbeszélések, riportok. (Bp., 1952)
    Kibontott zászlók. Történelmi jelenet. (Bp., 1953)
    A szeretet forrása. Vál. elbeszélések. 1934–1954. Ill. Szőnyi Gyula. (Bp., 1955)
    Beethoven. Regényes életrajz. 16 táblával. (Bp., 1955; 2. bőv. kiad. 1956; oroszul: Moszkva, 1958)
    Új krónika. Riportok, arcok, képek, tárcák. Ill. Szőnyi Gyula. (Bp., 1956)
    Mozart párizsi utazása. Regény. (Bp., 1957)
    Rákóczi hadnagya. Történelmi regény az ifjúság számára. Ill. Hont-Varsányi Ferenc. (Bp., 1957; 2. kiad. 1958; oroszul: Moszkva, 1958)
    Mozart párizsi utazása. – Beethoven. Két regény. Ill. Rogán Miklós, az utószót írta Illés Béla. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1958)
    Örök dallamok. Mozart, Beethoven, Schubert, Chopin, Liszt. Életrajzok. (Bp., 1958; 2. kiad. 1960)
    Egy nép nevelői. Arcképek és tanulmányok. (Élet és Tudomány Kiskönyvtár. 4. jav. és bőv. kiad. 1959)
    Rákóczi hadnagya. Ill. Győry Miklós. (Kincses Könyvek. 3. kiad. Bp., 1960)
    Egy címíró emlékiratai. Önéletrajzi regény. Ill. Réber László. (Bp., 1960)
    Máglyák Firenzében. Girolamo Savonarola regényes életrajza. Ill. Sylvester Katalin. (Új kiad. Bp., 1960; 2. kiad. 1962)
    Génuai randevú. Riportok és történetek. Ill. Bozóky Mária. (Bp., 1961)
    A könyv hatalma. Írások az irodalomról. (Bp., 1961)
    Beethoven. Regényes életrajz. (4. bőv. kiad. 1962; cseh nyelven: Praha, 1980)
    Karácsonyi történet. Ifjúsági regény. Ill. Kondor Lajos. (Bp., 1962)
    Rákóczi hadnagya. Ill. Boromisza Zsolt. (4. kiad. Bp., 1962)
    Mozart párizsi utazása. (2. kiad. Bp., 1962)
    Török daráló. Történetek egy kisfiúról. (Bp., 1963)
    Chopin. Regényes életrajz. (Bp., 1963)
    Házunk büszkesége. Novellák és vidám történetek. (Bp., 1964)
    Éjjeli őrjárat. Rembrandt élete. (Bp., 1965; 2. kiad. 1967; 3. kiad. 1970; 4. kiad. 1976; 5. kiad. 1984)
    Napóleon foglya. Kisfaludy Sándor életregénye. (Bp., 1968; 2. kiad. 1971; 3. kiad. 1979)
    Michelangelo élete. Regényes életrajz. (Bp., 1970; 2. kiad. 1972; 3. kiad. 1975; 30 év [sorozat]. 4. kiad. 1979)
    Kereszt a hegytetőn. Elbeszélések. (Bp., 1972; 2. kiad. 1973)
    Végvári legenda. Történelmi regény az ifjúság számára. Ill. Győry Miklós. (Delfin Könyvek. Bp., 1974; 2. kiad. 1981)
    Uriel. Regény. Ill. Hincz Gyula. (Bp., 1974; 2. kiad. 1982)
    Magyar csillagok. Tanulmányok. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1979)
    Rákóczi hadnagya. Boromisza Zsolt rajzaival. (Klasszikus kalandkönyvek. Bp., 1993)

     

    életműkiadása: Rákóczi hadnagya. – A szabadság magvetője. Két történelmi regény. (Bp., 1965; új kiadásai: 1970, 1972 és 1980)
    Török daráló. – Egy címíró emlékiratai. Két önéletrajzi regény. (Bp., 1965; új kiadása: 1978)
    Egy nép nevelői. (Bp., 1966)
    Mozart párizsi utazása. – Beethoven. – Chopin. Három regényes életrajz. 18 táblával. (Bp., 1966; új kiadásai: 1973 és 1974)
    Máglyák Firenzében. Girolamo Savonarola életregénye. (Bp., 1967; új kiadás: 1977 és 1984)
    Aranyfácán. Színmű. – Egy bányász élete. – Karácsonyi történet. Kisregények. (Bp., 1968)
    Génuai randevú. Riportok, útirajzok. (Bp., 1969)

     

    szerk.: Petőfi Sándor: Forradalmi versek. Összegyűjtötte, az előszót írta. (Bp., 1948)
    Magyar szabadság. Válogatás Petőfi forradalmi költeményeiből. Vál. Népszerű kiadás. (Új könyvtár. 19. Bp., 1948)
    József Attila válogatott versei. Vál. Keszi Imrével és Németh Andorral. (Bp., 1949)
    Móra Ferenc: Hiszek az emberben. Vál. elbeszélések. Vál., a bevezetést írta. (Bp., 1950; 2. kiad. 1951)
    Petőfi Sándor: Az apostol. A bevezető tanulmányt írta. (Szépirodalmi Kiskönyvtár. 1–2. Bp., 1950; 2. kiad. 1953)
    Gorkij: Elbeszélések. Ford. Makai Imre. A bevezetés írta. (Szépirodalmi Kiskönyvtár. 10. Bp., 1951)
    Mikszáth Kálmán: A lohinai fű. Kisregény, elbeszélések. Vál. (Bp., 1952)
    Magyar szerelmes dekameron. Vál., sajtó alá rend. (Bp., 1957)
    Fenn és lenn. Vál. elbeszélések. Vál., szerk. (Táncsics Könyvtár. 24. Bp., 1960)

     

    forgatókönyvei: Állami áruház. Zenés vígjáték. Darvas Szilárddal, Gádor Bélával. (1952)
    Rákóczi hadnagya. (1953)
    A császár parancsára. (1956)
    Hajnóczy. (1956)
    Rab Ráby. (1964). 

    Irodalom

    Irod.: Füst Milán: B. T. novelláiról. (Nagyvilág, 1947)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Zsugán István: B. T. (Látógatóban. Kortárs magyar írók vallomásai. Bp., 1971)
    Új filmlexikon. I–II. köt. Főszerk. Ábel Péter. (Bp., 1971–1972)
    Illés Lajos: B. T. (I. L.: Kezdet és kibontakozás. Bp., 1974)
    Szabolcsi Gábor: B. T. emlékezete. (Népszava, 1986. aug. 7.)
    Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. (Bp., 1989)
    Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
    Magyar filmexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu