Bárány Gerő
Bárány Gerő

2024. március 28. Csütörtök

Bárány Gerő

jogász, jogfilozófus

Születési adatok

1878. január 9.

Dés, Szolnok-Doboka vármegye

Halálozási adatok

1939. május 2.

Budapest


Család

Sz: Bárány Lukács, Novák Sarolta.

Iskola

A kolozsvári és a bp.-i tudományegyetemen, valamint a lipcsei egyetemen tanult (1902–1903), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen állam- és jogtud. doktori okl. szerzett (1900).

Életút

A kolozsvári Ellenzék munkatársa (1896–1903), egyúttal a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) tisztviselője (1900-tól), mint miniszteri osztályfőnököt nyugdíjazták (címzetes államtitkári rangban, 1935). A bp.-i tudományegyetemi Közgazdaság- tudományi Karon (1926–1934), ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a filozófia meghívott előadó tanára (1934–1939). Jogfilozófiai, etikai kérdésekkel fogl. Pedagógiai szempontból is jelentős etikai és morálfilozófiai munkássága, a neokantiánus irányzat követője.

Szerkesztés

A kolozsvári Ellenzék munkatársa (1896–1903). A Hivatalos Közlöny szerkesztője (1918–1922).

Főbb művei

F. m.: Az ember és világa. (Kolozsvár, 1903)
Carmen miserabile. (Bp., 1904)
Jogbölcselkedés. (Bp., 1904)
Kant Immanuel. (Kolozsvár, 1904)
Bűn és bűnhődés. (Bp., 1905
2. kiad. 1906)
A cultura értékéről. (Bp., 1906)
A determinizmusról. (Bp., 1907)
Philosophiai essayk. (Bp., 1910)
Ethikai előadások. (Bp., 1915
új kiad 1926)
Az ethikai világrend útjelzői. (Bp., 1925)
Filozófiai mozaik. (Szeged, 1927)
Tat tvamasi. (Szeged, 1928)
Ethikai világrend. (Szeged, 1929)
Élet és halál. (Szeged, 1930)
Az eszmények szerepe a nevelésben. (Bp., 1930)
Königsbergi töredék. (Szeged, 1931)
Mit mond nekünk a világ titkainak beszédes némasága? (Szeged, 1933).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője