Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Abody Béla
    Abody Béla. Egy groteszk zseni
    Hugonnai Vilma, szentgyörgyi gr.
    Színészkirálynő egy irracionális világban
    Wartha Vince

    Bárány Tamás

    író


    Született: 1922. március 21. Budapest
    Meghalt: 2004. november 10. Budapest

    Iskola

    A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jogi karán tanult (1941–1943), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom, művészettörténet és régészet szakon végzett, bölcsészdoktori okl. szerzett (1946).

    Életút

    Budapest székesfőváros tisztviselője (1941–1945), a Világosság munkatársa (1945), könyvtáros (1946–1947), a Budapest című lap segédszerkesztője (1947–1948), az Új Magyar Könyvkiadó (1950–1951), a Magvető Könyvkiadó lektora (1955–1956). A Magyar Írók Szövetsége ellenőrzőbizottságának elnöke (1956–1957), az érdekvédelmi bizottság elnöke (1968–1986), a választmány tagja (1970-től), a Szerzői Jogvédő Hivatal elnökségi tagja (1970–1989), az Írók és Zeneszerzők Nemzetközi Szövetsége Irodalmi Tanácsa tagja (1972–1988), az Irodalmi Alap vezetőségi tagja (1975–1991), a PEN Club alelnöke (1989-től).

    Költőnek készült, 15 éves korában jelent meg első verseskötete (1937); majd korai prózáját a II. vh. hatására a szürrealizmus jellemezte (1945-ig). Később olvasmányos stílusú, realista technikájú regényeivel, fiktív riportregényeivel aratott sikereket. Azok közé az írók közé tartozott, akik a Nyugat harmadik–negyedik prózaíró nemzedékének törekvéseihez igazodva saját generációjuk útját, tájékozódását és világnézeti elhelyezkedését mérték fel, az elbeszélést a nyilvános gondolkodás és számvetés alkalmának tekintették, és a modern regény – elsősorban a francia irodalom – technikai újításain okulva dolgoztak. A modernebb regénytechnika adaptálása azonban csak fiatalkori kaland lehetett, időközben megtörtént az irodalmi fordulat, Bárány Tamás is a realista módszer vonzásában tájékozódott. 1953-ban megjelent Húsz év című regénye az úgynevezett „nagyrealizmus” koncepcióját próbálta megvalósítani, nagyszabású epikus tárgyat választott, totális ábrázolásra törekedett. A magyar munkásosztály két évtizedes életének, sorsának extenzív bemutatását kísérelte meg, a történelmi mozgás erővonalait, az osztály rétegeinek és emberi típusainak életét akarta megvilágítani, arra törekedve, hogy figyelmének köréből lehetőleg semmi se maradjon ki. Írt történelmi témájú ifjúsági regényt (Rákóczi zászlai, 1955), humoros-szatirisztikus könyvet (Kormányválság Paranában, 1955). Egyik legjobban sikerült műve a Város, esti fényben (1968) c. „közösségi regénye” az országjárás tapasztalata, a riporteri figyelem nyomán született, fiktív kerettörténete szerint az író arra készült, hogy önálló könyvben örökítse meg egy születő nagyváros, Fűzfőpatona életét. Könnyed elbeszélő stílusa, szituációteremtő készsége gyakran igényes témaválasztással, közéleti érzékenységgel párosult. Stílusában és szerkesztésmódjában Kosztolányi Dezsőt tekintette mesterének, csattanós, kihegyezett novellaépítkezését ugyancsak a „nyugatos” elbeszélő irodalom hatása nyomán alakította ki. Novelláiban (Téves kapcsolás, 1969) gyakran az ironikus, szatirikus hang uralkodott. Szívesen mondott példázatokat, akár meseszerű parabolát, amely az Ezeregyéjszaka kellékeinek és díszleteinek játékos felhasználásával jelenítette meg a köznapi élet apró emberi konfliktusait (Palackposta, 1968). Iróniája gyakran a pesti kispolgár életvitelét és gondolkodását pellengérezte ki. Fényes rokonság (1972) című regényében groteszk történet keretében leplezte le a kispolgári önzést és idegenmajmolást. Szerette a meglepő, kalandos történeteket. A Nagy idők tanúja (1974) című könyve ironikus pikareszkregény, amely egy mások hiszékenységéből élő kalandor sikereit és kudarcait meséli el. Az Emberi hang (1975) című novelláskötetében is a szatirikus előadásmód, a groteszk iránt megnyilvánuló érdeklődés uralkodik. A komédia mögött gyakran tragikus összeütközések rejlenek, az író egyszerre érez szánalmat és fölényt mulatságos hősei iránt. Irodalmi paródiákat is írt.

    Emlékezet

    Életműsorozata 1984-től jelenik meg.

    Elismerés

    József Attila-díj (1954 és 1969), Gábor Andor-díj (1972), SZOT Díj (1979), a Művészeti Alap Irodalmi Díja (1993), Fábry Zoltán-díj (1994), Arany János-díj (1996), Fityisz Díj (1997), Artisjus Díj (2002).

    Szerkesztés

    A Világosság munkatársa (1945), a Budapest című lap segédszerkesztője (1947–1948), az Új Magyar Könyvkiadó (1950–1951), a Magvető Könyvkiadó lektora (1955–1956).

    Főbb művei

    F. m.: Álomváros. Versek. (Bp., 1937)
    Szélcsend. Reg. (Bp., 1943)
    És megindulnak a hegyek. Reg. (Bp., 1947)
    Válj bennem verssé! Versek. (Bp., 1948)
    Farkasok. Reg. (Bp., 1952)
    Fiatalok. Színmű. (Bp., 1953)
    Húsz év. Reg. (Bp., 1953)
    Kormányválság Paranában. (Bp., 1955; 2. kiad. Államcsíny Paranában címmel Bp., 2002)
    Rákóczi zászlai. Reg. (Bp., 1955)
    Csigalépcső. Reg. (Bp., 1956; németül: Berlin, 1976)
    Sírás. Elb.-ek. (Bp., 1957)
    Rettentő Misi. Ifj. reg. (Bp., 1958)
    Róka Rudi a falurossza. Verses képeskönyv. Németh Istvánnal. (Bp., 1959)
    Apátlan nemzedék. (Bp., 1960; cseh nyelven: Prága, 1965)
    A fiam nem a lányom. Kisregények és elb.-ek. Bp., 1964)
    …és így írunk mi. Irodalmi paródiák. (Bp., 1965)
    Ágytól asztaltól. Reg. (Bp., 1967)
    Sziget. Reg. (Bp., 1967)
    Palackposta. Mesék felnőtteknek. (Bp., 1968)
    Város esti fényben. Reg. (Bp., 1968; franciául: Párizs, 1976; oroszul: Moszkva, 1978; lengyelül: Varsó, 1980)
    Futótűz. Keserű komédia. (Bp., 1969)
    Téves kapcsolás. (Bp., 1969)
    Velünk kezdődik minden. Reg. (Bp., 1969)
    Fényes rokonság. Reg. (Bp., 1972)
    Emberi hang. Novellák. (Bp., 1975)
    Kitagadottak. Reg. (Bp., 1975)
    A bíró története. Reg. (Bp., 1978; németül: Berlin, 1988)
    Félszárnyú pegazus. Irodalmi paródiák. (Bp., 1982)
    Zsonglőrök. Regények. (Bp., 1982)
    A fészek melege. Reg. (Bp., 1983)
    Fortuna kegyeltje. Kisreg. és elb.-ek. (Bp., 1983)
    Rongyszőnyeg. Reg. (Bp., 1987)
    Villanófény. Visszaemlékezések. (Bp., 1987)
    Kutyaharag. Reg. (Bp., 1990)
    Trójában háború volt? (Bp., 1992)
    Megjelenés fehér szmokingban. Reg. (Bp., 1993)
    A világ közepe. Ifj. reg. (Bp., 1993)
    Két emberöltő. A szerző válogatása életművéből. (Bp., 1994)
    A férfi Názáretből. Reg. (Orpheus Könyvek. Bp., 1997)
    Kis magyar irodalomtöri. Vál. paródiák. Ill. Sajdik Ferenc. (Bp., 1998)
    Zsibvásár. Versek prózában. (Bp., 2000)
    Válogatott novellák. (Bp., 2000)
    Lázadók. Három reg. (Bp., 2002)
    Nagy idők tanúja. (Bp., 2003).

    Irodalom

    Irod.: Zsugán István: Látogatóban B. T.-nál. (Élet és Irodalom, 1969. 50.)
    Beke Albert: B. T. öt könyvéről. (Kortárs, 1970)
    Vidor Miklós: B. T. köszöntése. (Kortárs, 1982)
    B. T.: Egy írói indulás emlékeiből. (Kritika, 1986).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu