Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aszlányi Károly
    Kempelen Farkas, nemes
    Kempelen úr masinája
    Néma eskü
    A rézmetsző családja

    Abafi Lajos

    irodalomtörténész, könyvkiadó, zoológus

    Aigner Lajos


    Született: 1840. február 11. Nagyjécsa, Torontál vármegye
    Meghalt: 1909. június 19. Budapest

    Család

    Apja vagyontalan nemesként községi jegyző volt. 1850-ben a német eredetű Aigner család Temesvárra költözött.

    Iskola

    Temesvárott kereskedelmi iskolát végzett és uo. egy könyvkereskedésben tanult, egyúttal magánúton gimnáziumba is járt, de tanulmányait nem fejezte be.

    Életút

    Könyvkereskedésekben dolgozott (1854–1868); előbb Temesvárott (1854–1857), Pozsonyban (Schwaiger Józsefnél, 1858–1860), Pesten (Pfeifer Ferdinándnál, 1860–1863), Kölnben (Greven Vilmosnál, 1863–1865), majd Stuttgartban (Weise Gyulánál, 1865–1866), végül Buda-Pesten a Ráth és az Osterlamm könyvkereskedés munkatársa (1866–1867). Rautmann-nal önálló könyvkereskedést nyitott (a Virágkosárhoz néven, Budapest, Váci utca, 1868–1896), eladta könyvkereskedését a Révai Testvéreknek, és 1896-tól csak lepkészettel és rovartannal foglalkozott.



    A gr. Festetich Pál dégi kastélyában őrzött szabadkőműves iratanyag rendezője (1882–1894), a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének munkatársa (1897–1909), egyúttal a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Természetrajzi Osztályának segédőre, a múzeum rovartani anyagának és könyvtárának rendezője (1901–1905). A Corvin Mátyás Szabadkőműves Páholy – az első magyar nyelvű szabadkőműves páholy – tagja (1870–1900).



    Sokoldalú munkássága során kezdetben régészettel, magyar mitológiával, magyar költészettel foglalkozott, ill. magyar költők (köztük Petőfi Sándor) műveit fordította le német nyelvre. Néprajzi szervezőmunkát is végzett, biztatására kezdte el néprajzi gyűjtését Haraszti Gyula (1858–1921) és Kálmány Lajos (1852–1919). Aktív tagja volt a magyarországi szabadkőműves mozgalomnak, a mozgalom iratainak rendezése során egyúttal feldolgozta és elsőként közzétette a szabadkőművesség magyarországi történetét. Élete vége felé anyagilag tönkrement, az MNM Természetrajzi Osztályán helyezkedett el, és entomológiai írásokkal jelentkezett. Lepideptorológiai művei (A lepkészet története Magyarországon, 1898; Magyarország lepkéi…, 1907) a szakterület első és mindmáig legteljesebb feldolgozásai. Különösen értékesek a lepkék életmódjával kapcsolatos megállapításai; megpróbálkozott a lepkék magyar elnevezésével is, jórészt az ő elnevezéseire épül a mai lepke-nevezéktan.

    Emlékezet

    Halála előtt többször is szélütés érte; beszélő- és látóképességét is elvesztette. Budapesten, a Ferencvárosban (IX. kerület Lónyay utca) lakott, ott is hunyt el; a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Elismertség

    A Petőfi Társaság alapító r. tagja (1876–1909). Az Országos Könyvkereskedők Egyesülete alapító tagja (1878–1890), egyúttal alelnöke (1878–1879), majd elnöke (1879–1890). A Magyar Rovartani Társaság alapító tagja (1910-től).

    Szerkesztés

    A Magyar Könyvészet (1869–1875), a Magyar Könyvesház (1875–1890), a Figyelő (1876–1890), a Nemzeti Könyvtár (1878–1890), a Corvina (1878–1894), a Hazánk (1884-től) és a Rovartani Lapok c. folyóiratok, ill. könyvsorozatok szerkesztője és részben kiadója (1895–1899).

    Főbb művei

    F. m.: Ueber Ungarische Volkspoesie. (H., é. n.)
    Az elégiáról. (Pest, 1869)
    A magyar népdalról. (Pest, 1872)
    Sorakozzunk! Hang az új pártalakulás érdekében. (Bp., 1873)
    Ungarische Volksdichtungen. (Bp., 1873; 2. kiad. 1879)
    Feszler Ignácz Aurél. (Századok, 1878)
    Mikes Kelemen. (Magyar Könyvesház. Bp., 1878)
    Kazinczy Ferenc, mint szabadkőmíves. Emlékbeszéd. (Bp., 1879; németül is)
    Cserei Mihály, a történetíró. Eredeti kéziratai nyomán. (Történelmi Tár, 1880)
    Egy bűnper II. József korában. (Történelmi Tár, 1882)
    Naplókönyv 1632-ből. Benkő József irományai közül. 1–2. – Titkos társulatok Temesvárott a múlt században. 1–2. (Történelmi Tár, 1884)
    Az olaszországi légió történetéhez. (Hazánk, 1888–1889)
    A „Corvin Mátyás az igazságoshoz” címzett budapesti szabadkőmíves páholy huszonöt éves története. 1869–1894. 1 kihajtható melléklettel. (Bp., 1894)
    Lepideptorológiai megfigyelések. (Természetrajzi füzetek, 1895)
    A szabadkőmívesség és az uralkodó ház. (Kelet, 1896)
    A ponoricsi barlangok Hunyad-megyében. (Turisták Lapja, 1897)
    Die ungarische Legion in Preussen, 1866. (Pester Lloyd, 1897)
    Kertbeny Károly könyvészeti törekvései. 1–2. (Magyar Könyvszemle, 1898)
    A lepkészet története Magyarországon. (Bp., 1898)
    A szabadkőművesség története Magyarországon. (Bp., 1900; németül: Geschichte der Freimaurerei in Österreich–Ungarn. 1890– 1899)
    Magyarország lepkéi tekintettel Európa többi országainak lepke-faunájára. A Berge-féle lepkekönyv nyolcadik kiadása alapján írta A. L., a szöveget átnézte Horváth Géza. A Berge-féle lepkekönyv képeivel. 51 táblán 935 színes és 14 szövegközti képpel. (Bp., 1907; hasonmás kiad. 2000)
    A szabadkőművesség története Magyarországon. Hasonmás kiad. (Bp., 1993)
    A szabadkőművesség és az uralkodóház. (Bp., 2011)
    szerk.: Ányos Pál költeményei. Jegyzetekkel és életrajzi essay-vel ellátta. (Magyar Könyvesház. Bp., 1875)
    Tréfás népdalok, csúfolódó versikék, gyermekdalok s játékok, dajkarímek és találós kérdések. Székely Sándor gyűjteményéből kiadta. (Bp., 1875)
    Obernyik Károly: Beszélyek. A bevezetést írta. (Bp., 1875)
    Göcseji népdalok. Kőváry Béla gyűjteményéből kiadta. (Bp., 1876)
    Mikes Kelemen: Mulatságos napok. Beszély-cyclus. Az eredeti kéziratból életrajzi bevezetéssel kiadta. (Nemzeti Könyvtár. 2. Bp., 1879)
    Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. Kiadta és az előszót írta. (Nemzeti Könyvtár. 3. Bp., 1879)
    Kármán József művei. I–II. köt. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta. (Nemzeti Könyvtár. 4. Bp., 1879)
    Gróf Zrínyi Miklós Szigeti veszedelme és kisebb költeményei. Magyarázó jegyzetekkel kiadta. (Nemzeti Könyvtár. 9. Bp., 1879)
    Kazinczy Ferenc összes költeményei. I–II. köt. Kiadta. (Magyar classicusok. 1–2. Bp., 1879)
    Mikes Kelemen: Törökországi levelek. Kiadta. (Nemzeti Könyvtár. 11. Bp., 1880)
    Dayka Gábor költeményei. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta. (Nemzeti Könyvtár. 12. Bp., 1880)
    Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek. Kiadta. (Magyar classicusok. 3. Bp., 1880)
    Katona József művei. I–III. köt. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta. (Nemzeti Könyvtár. 15., 16., 19. Bp., 1880–1881)
    Sárosy Gyula Arany trombitája s egyéb hazafias költeményei. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta. (Nemzeti Könyvtár. 17. Bp., 1881)
    Sárosy Gyula vegyes költeményei. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta. (Nemzeti Könyvtár. 20. Bp., 1881)
    Sárosy Gyula színművei és kisebb prózái. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta. (Nemzeti Könyvtár. 35. Bp., 1884)
    Szirmay Antal: A magyar jacobinusok története. Az előszót írta. (Magyar Könyvesház. Bp., 1889)
    ford.: Petőfi’s Poetische Werke. I–II. köt. Ford. Többekkel. (Bp., 1880–1883).

    Irodalom

    Irod.: Az első magyar lepkekönyv. (Rovartani Lapok, 1907)
    G. S.: A. L. (Természettudományi Közlöny, 1909)
    Schöpflin Aladár: A. L. (Nyugat, 1909)
    Csiki Ernő: A. L. (Rovartani Lapok, 1910)
    A. L. (A Kir. Magyar Természettudományi Társaság Évkönyve, 1940)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell (Bp., 1963–1965)
    Pogány Péter: Szájhagyománymentésünk elfelejtett korszaka és szervezője. (Ethnographia, 1954)
    Varga Sándor: A. L. (Évfordulók a műszaki és természettudományokban, 1990)
    Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. (Újvidék, 2001)
    Bálint Zsolt: A. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. (Bp., 2005).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (671), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu