Család

Sz: Bárdos Lajos fémkohászmérnök, Kauffmann Anna. F: Walliczky Irén. 11 gyermeke született.

Iskola

A bp.-i I. ker.-i Attila utcai Gimnáziumban éretts. (1917), a József Műegyetemen gépészmérnök-hallgató (1919–1920), a bp.-i Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést Kodály Zoltántól, Siklós Alberttől, egyházzenét Harmat Artúrtól tanult (1920– 1925); a zenetudomány doktora (életművéért, 1985).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1917–1918), a Tanácsköztársaság idején vörös katonaként a felvidéki hadjáratban vett részt (1919). A bp.-i I. kerületi Attila utcai Gimnázium énektanára (1925–1929); egyúttal a városmajori kápolna Cecília Kórusának karnagya (1925–1942), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár- és karvezetőképző szakán a zeneelmélet és a magyar népzenetan r. tanára (1929–1951), a Zenetudományi Tanszakon a zeneelmélet főtan ny. r., ill. egy. tanára (1951–1966). A Népművelési Intézet karnagyi tanfolyamának előadója (1950–1966). A Palestrina Kórus (1923–1933), majd a Budapesti Kórus néven egyesített Cecília és Palestrina énekkar karnagya (1941–1947), a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) Templom karnagya (1942– 1962). A Magyar Dalosegyesületek Országos Szövetsége (1939–1949), a Bartók Szövetség zenei vezetője (1949–1950), a KÓTA elnökségi tagja (1972-1979). A magyar zeneelméleti kutatás és oktatás kiemelkedő személyisége, pedagógiai és kutatási tapasztalatait összegző művei a magyar zeneelmélet-oktatás alapvető jelentőségű munkái. Számos kórusmű, oratórium bemutatóját vezényelte, gyakran vendégszerepelt külföldön is. Színpadi műveket, hangjátékokat, kamarazenét, vokális egyházi műveket írt, magyar költők verseit zenésítette meg. A Magyar Cserkészszövetség zenei irányítója (1923–1933), majd az ifjúság népi szellemű zenei nevelésére megszervezte az Éneklő Ifjúság mozgalmat (1934).

Emlékezet

80. születésnapját a magyar zenetudomány tudományos konferenciával ünnepelte (1979). Életművének gondozására, emlékének őrzésére alakult meg a Bárdos Lajos Társaság (1987. dec. 19.). Egykori lakóházában (1024 Margit krt. 64/b) emléktáblát helyeztek el (Búza Barna alkotása, 1989), és itt nyílt meg a Bárdos Lajos Múzeum (2002) is. Szobrát Dunakeszin, a róla elnevezett általános iskolában állították fel (Czinege István alkotása, 1989), de emléktábláját elhelyezték Tapolcán (Marton László alkotása, 1990) és Lénárddarócon is. Halála után 1989-ben már három általános iskola is felvette a nevét: a Dunakeszi 3. sz. Általános Iskola, a bp.-i XI. ker. Baranyai úti Általános Iskola és a Tapolcai Általános Iskola. Azóta – többek között – Mezőtúron, Mezőkövesden és Fehérgyarmaton is iskolát neveztek el róla, ill. évente megtartják a Bárdos Iskolák Országos Találkozóját (2007-ben a IX.-et Dunakeszin rendezték).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1969), Magyar Népközt.ársaság Zászlórendje (1979). Szent Gergely Lovagrend (1948), Erkel Ferenc-díj (1953), érdemes művész (1954), Kossuth-díj (1955), kiváló művész (1970).

Szerkesztés

A Magyar Kórus című hangjegyes folyóirat szerkesztője (Kertész Gyulával, Kerényi Györggyel, 1931–1950).