Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Bársony István

    író, újságíró


    Született: 1855. november 15. Sárkeresztes, Fejér vármegye
    Meghalt: 1928. március 12. Budapest
    Temetés: 1928. március 14. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Sz: Bársony János gazdatiszt, Fásy Lujza. Testvére: Bársony János (1860–1926) orvos, szülész-nőgyógyász és Bársony Lujza (1866–), simándi Kenézy Gyula (1860–1931) orvos professzor felesége. F: Borsos Vilma. Fia: Bársony Elemér (1879–1938) gyógyszerész, politikus, újságíró. A család 1859-ben Nagykárolyba költözött.

    Iskola

    Elemi és középiskoláit Nagykárolyban, Pozsonyban és Szatmárnémetiben végezte, majd a pozsonyi jogakadémián és a budapesti tudományegyetemen jogot tanult, de oklevelet nem szerzett.

    Életút

    Az Egyetértés, a Hazánk, a Magyar Hírlap belső munkatársa, ill. főmunkatársa (1881–1907), a Budapesti Közlöny című hivatalos lap szerkesztője (1907–1927), miniszteri tanácsosi rangban (1919-től). A Magyar Figaro Naptára (1887) és a Tanácsköztársaság című hivatalos lap szerkesztője (1919. márc.). 



    Turgenyev vadászhistóriáinak mintájára kezdetben tárcákat írt, majd ő is vadásztörténetekkel, természetábrázoló írásokkal jelentkezett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta: I. díjat nyert az Ország–Világ pályázatán Proletárok című írásával. Vadásztörténetei mintha a táj szerelmesének naplórészletei volnának. Idilli rejtelmekkel teli táj, és benne annak természetes tartozékaként a különös, pusztai ember. Csakúgy vonzódik ehhez a civilizációtól távoli lényhez, mint magához a természethez; sem néprajzi, sem társadalmi érdekessége nincs szemében. Tömörkény Istvántól (1866–1917) tanulta az emberi természet rajzának technikáját: ilyen írásai azonban nem eléggé eredetiek; stilizáltabbak, s látszik, hogy fantáziáját nem kötik le úgy, mint a magyar táj helyenként még ősi vadsága és titokzatos szépsége. Ennek ellenére írásai a magyar természeti irodalom klasszikusai. Életében 44 kötete jelent meg; közel 700 (!) novella olvasható a 44 műben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető fel. 70. születésnapját egy ország ünnepelte (1925).

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten, a Pajor Szanatóriumban hunyt el. A Kerepesi úti (= Fiumei úti Temetőben), a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik (az emlékszobor Fekete Géza szoobrászművész alkotása). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Szülőházára emléktáblát helyezett el a Budapesti Ügyvédek Természetjáró Szakosztálya; ez a II. világháborúban elveszett. Helyére a 150. születésnapján (2005) a nevét viselő Bársony István Alapítvány helyezett el új domborművet. Róla nevezték el továbbá a csongrádi Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskolát, Szakiskolát és Kollégiumot és a Bársony István Fotóklubot (2006-tól). Emlékét őrzi még a Tűzköves forrásnál egy emléktábla, a Bársony István kerékpáros emléktúra ill. Budapesten utca őrzi nevét.

    Elismertség

    A Szent István Akadémia tagja (1927). A Petőfi Társaság (1894), a Kisfaludy Társaság r. tagja (1898), az Auróra Kör t. tagja (1925). A Magyar Madártani Intézet tb. tagja.

    Elismerés

    Sárkeresztes díszpolgára.

     

    A Petőfi Társaság Jókai-nagydíja (1925).

    Főbb művei

    F. m.: Százszorszépek. Elbeszélések. (Bp., 1886; 3. kiad. 1898)
    A szabad ég alatt. Elbeszélések. (Bp., 1888; 4. bőv. kiad. 1931)
    Tréfás történetek. (Bp., 1890; 2. kiad. 1905)
    Dobogó szívek. (Bp., 1891)
    Erdőn–mezőn. (Bp., 1894; 4. kiad. 1927)
    Négyszemközt. (Bp., 1894; 2. kiad. 1911)
    Jó az Isten. A jó szív kincs. Két elbeszélés. (Bp., 1895; 3. kiad. 1905)
    Csend. (Bp., 1895)
    Ecce homo. (Bp., 1896; 2. kiad. 1919)
    Víg világ. Mulattató történetek, kalandok, adomák a vadász–erdész és gazdaéletből. (Bp., 1897)
    Vadásztörténetek. (Bp., 1898; új kiad. 1926)
    A szerelem könyve. (Bp., 1899)
    A kaméleon leány. (Bp., 1899)
    Magyar természeti és vadászati képek. (Bp., 1899; 2. átd. kiad. 1926)
    Az ingovány. Regény. I–II. köt. (Bp., 1900; 3. kiad. 1918)
    Keresd az asszonyt. (Bp., 1901)
    Egy darab élet. (Bp., 1901; 3. kiad. 1920)
    A királytigris. Regény. (Bp., 1901; 2. kiad. 1917)
    Élő képek. (Bp., 1902)
    A róna és az erdő. (Bp., 1902)
    Igaz mesék. (Bp., 1903)
    Vadásztáska. (Bp., 1903; 2. kiad. 1917)
    Visszhang. Elbeszélések. (Bp., 1903; 2. kiad. 1921)
    A rab király szabadon. (Bp., 1903; 2. kiad. 1904)
    A napsütötte férfi és más elbeszélések. (Bp., 1904)
    Szelek útján. Regény. (Bp., 1904; 2. kiad. 1921)
    Tátra-album. E. T. Compton aquarelljei. B. I. szövegével. (Bp., 1906)
    Titkos veszedelmek. (Bp., 1907)
    Súgok valamit. Elbeszélések. (Bp., 1908)
    Tarka mesék. Elbeszélések. (Bp., 1908)
    Magyar földön. Természet és vadászat. (Bp., 1910; 2. kiad. 1928; új kiad. 1995)
    A boszorkány. (Bp., 1910)
    Dinamit. (Bp., 1911)
    A diadalút. (Bp., 1912)
    Este. (Bp., 1914)
    Vérvirág. Elbeszélések. (Bp., 1920)
    Szól a puska. (Bp., 1920; új kiad. 1995)
    Az én világom. Rajzok. (Bp., 1925)
    Délibáb. Elbeszélések. (Bp., 1926; új kiad. 1927)
    Erdőn–mezőn. Vadásztörténetek. Vál., szerk., az utószót írta Véber Károly. (Bp., 1962)
    Csend. Elbeszélések. (Magyar vadászírók klasszikusai. 2. Bp., 2000)
    Vadásztáska. Vadásztörténetek. (Meglepetés könyvek. Szeged, 2001)
    Vadászhangok, hangulatok. (Sárkeresztes, 2005)
    Az erdők könyve. (Magyar vadászírók klasszikusai. 17. Százhalombatta, 2005).

    Irodalom

    Irod.: Szász Károly: A természet költőjéről. (Budapesti Hírlap, 1925. 267.)
    Dóczy Jenő: B. I. magyarsága. (Magyarság, 1925. 259.)
    Zlinszky Aladár: Magyarán. Megjegyzések B. I. cikkeire. (Bp., 1926)
    Szinnyei Ferenc: A 70 éves B. I. (Napkelet, 1926)
    Lőrinczy György: B. I. (Bp., 1927)
    Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1928. márc. 13.)
    Sik Sándor: B. I. ravatalánál. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1928)
    Komáromi János: Utolsó beszélgetés B. I.- val. (A Sajtó, 1928)
    Alszeghy Zsolt: B. I. munkái. (Irodalomtörténet, 1928)
    Molnár Péter: B. I. (Pécs, 1940)
    Csiák Gyula: A pagony dalnoka. B. I. élete és munkássága. (A Bársony István Alapítvány kiadványa. Bp., 2007).

    Megjegyzések

    Lexikonok téves halálozási adata: márc. 11. Halotti anyakönyve szerint márc. 12-én hunyt el. Csiák Gyula közlése. 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu