Básthy István
Básthy István

2024. május 19. Vasárnap

Básthy István

díszlettervező, belsőépítész

Születési adatok

1896. március 21.

Budapest

Halálozási adatok

1970. március 1.

Budapest


Iskola

Iparművészeti Iskolát végzett (1923).

Életút

Az Unió színházi tröszt – Magyar Színház, Király Színház, Belvárosi Színház, Blaha Lujza Színház, Andrássy úti Színház – díszlettervezője (1923–1927), Berlinben filmdíszlet-tervező (1927–1928), a Nemzeti Színház díszlettervezője (1936–1940); de számos zenés szórakoztatóhely is foglalkoztatta (1945-ig). A Miskolci Nemzeti Színház (1945–1948), a debreceni Csokonai Színház (1948–1949), a pécsi Nemzeti Színház, az Állami Faluszínház, az Ifjúsági Színház díszlettervezője (1949–1963). Színházi munkák mellett számos magyar film díszletterveit készítette. Díszletei alapvetően meghatározták az 1930-as–1940-es évek magyar filmjeinek hangulatát, képi világát.

Főbb művei

F. m.: írása: Színpad és díszlet. (Bp., 1963)
belsőépítészeti munkái: Bucsinszki kávéház (1932)
Vigadó söröző-étterem (1935)
Hangli-kioszk (1936)
filmdíszletei: Egri csillagok (1923)
Rongyosok (1925)
Bercsényi huszárok (1939)
Párbaj semmiért (1939)
Cserebere (1940)
Erdélyi kastély (1940)
Gorodi fogoly (1940)
Hétszilvafa (1940)
Pénz beszél (1940)
Sok hűhó Emmyért (1940)
Zárt tárgyalás (1940)
Zavaros éjszaka (1940)
Pepita kabát (1940)
A beszélő köntös (Iliszi Sándorral, 1941)
A régi nyár (Iliszi Sándorral, 1941)
Behajtani tilos! (Iliszi Sándorral, 1941)
Csákó és kalap (1941)
Dr. Kovács István (1941)
Az ördög nem alszik (1941)
Édes ellenfél (1941)
A kegyelmes úr rokona (1941)
Leányvásár (1941)
Éjfélre kiderül (1942)
Gyávaság (1942)
„Üzenet a Volgapartról” (Iliszi Sándorral, 1942)
5-ös számú őrház (1942)
Ópiumkeringő (1942)
őrségváltás (1942)
A láp világa (Iliszi Sándorral, 1942)
Szerető fia, Péter (Iliszi Sándorral, 1942)
Aranypáva (1943)
Féltékenység (1943)
Házassággal kezdődik (1943)
Kölcsönadott élet (1943)
Makkhetes (1944)
Szakadék (1956)
A tettes ismeretlen (1957)
Merénylet (1959)
Új Gilgames (1963)
színházi díszletei: Móricz: Sári bíró. (Belvárosi Színház, 1923)
Boross E.: Forgószél. (Kamara Színház, 1932)
Schiller: Ármány és szerelem. (Pécs, 1951)
Szigligeti: Liliomfi. (Állami Faluszínház, 1952)
Jókai–Földes M.: A kőszívű ember fiai. (Ifjúsági Színház, 1953).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője