Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fejes Endre
    Fejes Endre: Mocorgó
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó
    Uborkafa

    Básti Lajos

    színész, előadóművész, író

    Beregi Lajos;  Básthy Lajos;  Berger Lajos


    Született: 1911. november 17. Keszthely, Zala vármegye
    Meghalt: 1977. június 1. Budapest

    Család

    Nagyapja: Berger Jakab. Sz: Berger Rezső rövidáru-kereskedő, Fuchs Emma (†1931. okt. 3.). F: 1. 1948–1954: Ferrari Violetta (1930–2014) színésznő. 2. 1956–1977: Zolnay Zsuzsa (1932–2011) színésznő. Leánya: Básti Juli (1957–) színésznő, fia: Básti Mihály (1965–).

    Iskola

    A keszthelyi premontrei gimnáziumban éretts. (1930), a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán egy évet hallgatott (1930–1931), a Színművészeti Akadémián tanult (1932–1935), színész okl. szerzett (1935). Hegedülni Keszthelyen, Árvai János cigányprímástól tanult.

    Életút

    A Belvárosi Színház (1935–1937), a Vígszínház (1937–1940), a Magyar Színház tagja (1940–1941). A zsidótörvények miatt nem léphetett színpadra (1941–1945), munkaszolgálatos (1944–1945).

    A II. világháború után a Művész Színház tagja (1945), az Arizona Irodalmi Varieté alapítója (1945), a Nemzeti Színház (1945–1968 és 1972–1977), a Vígszínház művésze (1968–1972). A Színház- és Filmművészeti Főiskolán a beszédművészet tanára (1953–1960).



    Érces orgánumával, kellemes megjelenésével, mély jellemábrázoló készségével, a 20. század egyik legjelentősebb magyar művészekét drámai hősöket és jellemszerepeket formált meg. Kezdetben hősszerelmes, ill. bonviván szerepeket játszott, a II. világháború után nagy formátumú, drámai színésszé vált. A magyar színháztörténet egyik legjelentősebb Hamletje volt, de nagy sikert aratott Csongorként, Higgins professzorként és Solnessként is. Utolsó nagy alakítása a Lear király címszerepe volt. Emlékezetes filmszerepe volt a Föltámadott a tenger (1953) Kossuth-alakítása: ennek a filmszerepnek a korabeli filmpolitika különösen nagy jelentőséget tulajdonított. Nagy sikert alakított a Butaságom története főszereplőjeként (1966), a film az 1960-as évek egyik legismertebb kultuszfilmje lett. Utolsó tévéfilmalakítása Szabó Magda Abigél c. regényének egyik mellékszereplője (Torma Gedeon).

     

    A szép magyar beszéd elkötelezettjeként kiváló előadóművész, versmondó volt; különösen Arany János balladáival aratott igen nagy sikert, s számos emlékezetes irodalmi mű rádiós változatában szerepelt. Több prózai és verslemezt is kiadott. Sziréna címmel jelentette meg első novelláit (1942-ben). Másfél évtizedig játszotta Gellért Endre klasszikus rendezésében, Ádám szerepét, Madách Imre Az ember tragédiája c. drámájában. Szerepéről könyvet is írt (Mire gondolsz Ádám? címmel, 1962-ben).



    Zsidó családból származott: Keszthelyen született, édesapjának rövidáru-kiskereskedése volt a Fő utcában, édesanyja vágújhelyi (felvidéki) eredetű. Gyermekkorára rányomta bélyegét édesanyja súlyos betegsége, tizenhat évesen maga állt be a kisboltba, hogy eltartsa magát, s hogy haldokló édesanyját ápolja. Napi küzdelmeiről naplót vezetett, írónak vagy orvosnak készült. Édesanyja halála után „nagykorúsították”, felszámolta a keszthelyi kisboltot és Budapestre költözött. Orvosnak tanult, ám az első év után, Keszthelyen, megismerkedett Mányai Lajos (1912–1964) elsőéves színinövendékkel, aki olyan hatással volt rá, hogy felvételizett a Színiakadémiára. Ódry Árpád (1876–1937) vizsgáztatta, aki egy vers (Ady: Harc a Nagyúrral) meghallgatása után rögtön felvette. Az akadémián évfolyamtársa volt – többek között – Fónay Márta, Gellért Endre, Gobbi Hilda, Horváth Ferenc, Perczel Zita és Szörényi Éva. Az írást azonban nem hagyta abba: különös portrékat, remek elemzéseket írt színésztársairól, verseket elhunyt édesanyjáról, kisprózákat gyermekkori élményeiről és szülővárosáról, Keszthelyről.

     

    Berger Lajos néven született, színinövendékként, első szerepeiben még Beregi Lajos (= Beregi Lala) néven szerepelt, valószínűleg Beregi Oszkár iránti tiszteletből lemondott erről a családnévről, 1936-tól a Básti Lajos (= Básthy Lajos névváltozat) művésznevet használta (1948-ban nevét hivatalosan is megváltoztatta). Bárdos Artúr (1882–1974) hívására a Belvárosi Színházba szerződött (első premierjében Dunois volt, G. B. Shaw Szent Johannájában, 1936. febr. 8-án). A jóképű, sármos Básthy Lajos (később már csak Básti Lajos) hamar ismert és népszerű művész lett: sorra játszotta el a kor olcsó igényű kasszasiker-vígjátékait, ahol szinte kivétel nélkül bonvivánt, hősszerelmest alakított. Összesen 31 premierje volt (1941-ig), ám ezt utólag maga is elismerte, sokszor szégyenkezett, amikor egy gyenge komédia főhőseként, mint ügyeletes szépfiú, századszor ment ki meghajolni az előadás után. Az első zsidótörvény még színpadon hagyta, az utolsó háború előtti szerepe Alfonso volt Henri Decoin Ne játssz a szerelemmel! című alig ismert vígjátékában (1941-ben; legközelebb csak 1945. ápr. 1-jén léphetett színpadra a Művész Színházban).

     

    Amikor már nem játszhatott, ismét írni kezdett: 24 novelláját jelentette meg (Sziréna címmel, magánkiadásban, 1942-ben). Írásai szinte kivétel nélkül önéletrajzi kisprózai művek voltak; szüleiről, szerelmeiről, művelődésélményeiről és szülővárosáról, Keszthelyről szóltak. Novellásköteten kívül egy verseskötetet is szerkesztett (Szerelmes antológia címmel, a Kompasz Könyvkiadó Vállalat gondozásában jelent meg, 1943-ban). Írók, költők, újságírók, művészek vallottak benne életükről, mindenekelőtt szerelmeikről, de voltak olyan „komédiások” is a kötetben – pl. maga a szerkesztő, Básthy Lajos – aki szépirodalmi művel (szerelmes verssel vagy elbeszéléssel) jelentkezett. Kiadott egy hanglemezt is, amelynek két, oldalán népszerű költeményeket szavalt Adytól, Babitstól, ill. Verhaeren belga költőtől (Kosztolányi fordításában). Néhány fellépésre is futtotta: 1942. szept. 7-én a Művész-est keretében fellépett a Városi Színházban, majd 1944. jan. 16-án a Zeneművészeti Főiskolán szerepelt, azon az irodalmi esten, ahol baloldali és illegális kommunista művészek szerepeltek (Gobbi Hildával, Major Tamással, Olti Magdával). Közben pedig, mint a Magyar kir. 701/12. sz. Kisegítő Munkásszázad tagja munkaszolgálatra hívták be (1942-től több ízben, többek között Alfonzóval, Rodolfóval, Vogel Eric grafikusművész-díszlettervezővel). Nem tudni, hogy pontosan merre teljesített szolgálatot, a visszaemlékezések szerint Szentkirályszabadján volt egy óriási gyűjtőtábor, ahonnan szakaszát előbb a Délvidékre, utóbb a mai Ukrajna (= Szovjetunió, Ukrán SZSZSZK) területére vitték. Kalandos módon megszökött, s a szovjet csapatok bevonulásáig különböző álneveken rejtőzött (Bódy László néven, a budapesti józsefvárosi pályaudvaron, mint szénrakodó dolgozott).

     

    A II. világháború után előbb a Művész Színház szerződette, majd néhány hónapig az Arizona Irodalmi Varietében lépett fel, de még 1945-ben a Nemzeti Színház művésze lett, s egy rövid időt leszámítva élete végéig ott játszott. A Nemzeti Színházban a klasszikus Shakespeare-tragédiák valamennyi főszerepét eljátszhatta: volt Hamlet és Lear király, Don Pedro (Sok hűhó semmiért), Buckingham (III. Richárd), Sextus Pompeius (Antonius és Cleopatra), Orlando (Ahogy tetszik), Banquo (Macbeth), Brutus (Julius Caesar). Emlékezetes alakítást nyújtott Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája), Csongor (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde), Bánk (Katona József: Bánk bán), valamint Harpagon (Molière: A fösvény) szerepében, vígjátékai közül Higgins professzor emelkedik ki (amelyet a Pygmalionban és a My Fair Lady-ben is emlékezetesen formált meg). Básti Lajos nem hitt az őstehetségben, bár elismerte, hogy az ösztönös ráérzésnek is fontos szerepe lehet.

     

    A szerepekkel elmélyülten foglalkozott, híres volt arról, hogy nagyon sokáig elemzett egy-egy karaktert. Legemlékezetesebb alakítása, a Lear király bemutatója előtt – a legendák szerint – orvos barátaival elemezte az elmegyógyintézetekben élő ápoltak személyiségjegyeit, az őrülés folyamatát, az egyre rövidebb ideig visszatérő tiszta pillanatok (lucidum intervallum) jelentőségét. Básti Lajos Learje egy nagy egyéniség bukásában töretlen útját idézi, egy olyan férfiét, aki hatalmában, erejében nem kételkedve hozza meg egyre őrültebb döntéseit. Básti Lajos Learje nem harsog a trónusán, nem tombol üvöltve. Nincs szüksége rá, szemernyi kételye sincs döntései erejében. Básti Lajos Learjének éppen ez ad szuggesztivitást: a maga erejében bízó férfi nem egy szeszélyes, üvöltöző bolond öregúr, hanem egy méltóságát sohasem feladó, ám lassan elvesztő öreg ember tragédiája. Míg a Lear királyt a bemutató előtt elemezte, addig Madách Imre: Az ember tragédiája c. klasszikus művének főszereplőjét, Ádámot, már tizenöt éve játszotta (először 1947-ben, Lukács Margittal és Balázs Samuval), amikor vaskos műben tette közzé gondolatait (Mire gondolsz Ádám? címmel, 1962-ben). Básti Lajos Ádámja jelenetről jelenetre fejlődik, változik, személyisége alakul, mert alakítható. Básti Lajos Ádámja érdekében különböző, akkor már elfogadott álláspontokkal vitatkozik, újabb és újabb élményanyagot bont ki, védve saját álláspontját akár Paulay Ede, akár Major Tamás intencióival szemben. Básti Lajos Ádámja újrajátssza, sőt sokszor újra is írja a karaktert, nem ritkán indulatosan, esetleg irónikusan, de mindenképpen olvasmányosan védve álláspontját.

    Emlékezet

    Keszthelyen született, ott végezte el elemi és középiskoláit, majd Budapesten élt és tevékenykedett; Budapesten a Gellérthegy utca 1-ben lakott (1938-tól); később, családjával, a XII. kerületi Bürök utcába költözött (Zolnay Zsuzsa, a művész özvegye 1987-ig lakott ott). A fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, síremléke (krómacél palást és korona, rajta Lear felirattal) Varga Imre szobrászművész alkotása, a sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

     

    Szobra a Nemzeti Színház Szoborparkjában (Budapest, IX. kerület, Bajor Gizi park 1.) látható (Madách Imre: Az ember tragédiája Ádám szerepében, Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotása, 2002). A művész az 1950-es években, Szigligeten, nyaralót vásárolt, s évente, több hónapot töltött el ott. Születésének századik évfordulóján, bronz domborműves portréját avatták fel (Kossuth Lajos utca 23., Béres János szobrászművész alkotása, 2011). Születésének centenáriumán a Magyar Posta emlékbélyeget adott ki tiszteletére (Nagy Péter grafikusművész alkotása, 2011). Tiszteletére, a Színházi Dolgozók Szakszervezete Básti Lajos-díjat alapított (minden évben, a Pécsi Országos Színházi Találkozón, a POSZT-on adják át).

    Elismerés

    Érdemes művész (1954), Kossuth-díj (Osztrovszkij Vihar című drámájában Tyihon alakításáért, valamint szovjet darabok pozitív hőseinek kiemelkedő alakításáért, 1955), Kiváló művész (1963), SZOT Díj (1965), Arany Nimfa Díj (a Monte-Carlói Tévéfilmfesztivál Nagydíja, 1965).

     

    Munka Érdemrend (arany, 1971).

    Főbb művei

    F. szerepei: a Belvárosi Színházban: Dunois (Shaw, G. B.: Szent Johanna, 1936)
    Hajós Elemér (Bókay János: Megvédtem egy asszonyt, 1936)
    A mérnök (Felkai Ferenc: Vágta, Belvárosi Kamaraszínház, 1936)
    Maréchal (Birabeau, André: Eltévedt báránykák, 1937)
    Kovács (Kollár Béla: Egy millió pengő, 1937)
    Wacek (Hemar, Marian: Százéves cég, 1937)
    Patikárius János (Kosztolányi Dezső: Édes Anna, 1937)
    a Művész Színházban: Bassanio (Shakespeare: A velencei kalmár, 1937)
    Az orvos (Éri-Halász Imre: Kezdete 8-kor, 1937)
    András (Éri-Halász Imre: Örökké, 1939)
    a Pesti Színházban: Bob (Hicks, Seymour–Dukes, Ashley: Örökifjú, 1937)
    Berényi (Molnár Ferenc: Delila, 1937)
    Károly (Bókay János: A rossz asszony, 1938)
    Henry Jouvel (Gehri, Alfred: Hatodik emelet, 1938)
    Raymond (Amiel, Denis: A szabad lány, 1938)
    Pista (Fodor László: Művészpár, 1938)
    Jimmy (Maugham, Sommerset: Az asszony és az ördög, 1939)
    a Vígszínházban: Roger (Savory, Douglas Gerald Henry: Édes otthon, 1937)
    Eric (Deval: Francia szobalány, 1939)
    Sítanár (Hunyady Sándor: Havasi napsütés, 1939)
    A színész (Fendrik Ferenc: Okos házasság, 1940)
    Raoul Mobert: Deval, Jacques: Álomlovag, 1940)
    a Terézkörúti Színpadon: Gyuri (László Miklós: Lulu, 1938)
    a Márkus Parkszínpadon: Feri (Szilágyi László–Márkus Alfréd–Harmath Imre: Szomjas krokodil, 1938)
    az Andrássy úti Színházban: Champambert (Vaszary Gábor: Főnyeremény, 1940)
    Czipper Jóska (Török Rezső: Nehéz ma férjhez menni, 1940)
    Viktor báró (Trask, Claire: Egyszer megcsallak, 1941)
    Alfonso (Decoin, Henri: Ne játssz a szerelemmel!, 1941)
    a Magyar Színházban: Viktor (Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik, 1940)
    Szeniczei Pista: (Szilágyi László–Eisemann Mihály: Tokaji aszú, 1940)
    Gábor (Szilágyi László–Huszka Jenő: Gyergyói bál, 1941).


    F. szerepei: a Nemzeti Színházban és kamaraszínházában, a Katona József Színházban: Dunois (Shaw, G. B.: Szent Johanna, 1945. okt. 19.)
    Almaviva (Beaumarchais: Figaró házassága, 1945)
    Don Pedro (Shakespeare: Sok hűhó semmiért, 1946. jún. 7., 1952. okt. 10.)
    Csongor (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, 1946. szept. 27.)
    Philip Rawlings (Hemingway, Ernest: Ötödik hadoszlop, 1946. nov. 15.)
    Sextus Pompeius (Shakespeare: Antonius és Cleopatra, 1946. dec. 20.)
    Zvoncov (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek, 1947. febr. 7.)
    Duval, Armand (Dumas: A kaméliás hölgy, 1947. febr. 14.)
    Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája, 1947. szept. 26., 1960. okt. 14.)
    Harry Smith (Szimonov, Konsztantyin: Az orosz kérdés, 1947. okt. 31.)
    Buckingham herceg (Shakespeare: III. Richárd, 1947. dec. 13., 1955. nov. 4., 1959. dec. 18.)
    Bánk bán, Magyarország nagyura (Katona József: Bánk bán, 1948. márc. 14., 1955. jan. 7.)
    Edgar (Shakespeare: Lear király, 1948. ápr. 23.)
    Theseus (Shakespeare: Szentivánéji álom, 1948. jún. 11., 1953. jún. 27., 1955. aug. 27., 1960. jún. 10. és Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1949. aug. 25., 1952. jún. 28., 1954. júl. 3.)
    Bernard Bazire vegyiáru-nagykereskedő (Salacrou, Armand: A gyűlölet éjszakája, 1949. jan. 6.)
    Orlando, Sir Roland de Bois fia (Shakespeare: Ahogy tetszik, 1949. jún. 10.)
    Vronszkij gróf (Tolsztoj: Anna Karenina, 1949. dec. 1.)
    Banquo (Shakespeare: Macbeth, 1950. ápr. 22.)
    Don Pedro (Lope de Vega: Donna Juana, 1950. jún. 3.)
    Walter Kidd (Lavrenyov, Borisz: Amerika hangja, 1950. okt. 13.)
    Ferdinand von Walther őrnagy (Schiller: Ármány és szerelem, 1950. dec. 8.)
    Ág István (Gyárfás Miklós: Hatszáz új lakás, 1951. febr. 7.)
    II. Endre, a magyarok király (Katona József: Bánk bán, 1951. máj. 30.)
    Hamlet (Shakespeare: Hamlet, 1952. jan. 27.)
    Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy (Illyés Gyula: Az ozorai példa, 1952. máj. 22.)
    Henry Higgins (Shaw, G. B.: Pygmalion, 1953. márc. 6.)
    Leone (Jonson, Ben: Volpone, 1953. nov. 28.)
    Tyihon (Osztrovszkij, Alekszandr: Vihar, 1954. márc. 2.)
    Rózsa Elemér (Karinthy Ferenc: Ezer év, 1955. dec. 30.)
    Barszukov Csepurin, Jurij: Tavaszi áradás, 1956. máj. 12.)
    Theseus, Athén királya (Racine, Jean: Phaedra, 1957. márc. 30.)
    dr. Silberbrandt Alajos (Krleza, Miroslav: A Glembay Ltd., 1958. jan. 29.)
    Roo (Lawler, Ray: A tizenhetedik baba nyara, 1958. okt. 31.)
    Joó Sándor (Darvas József: Kormos ég, 1959. márc. 29.)
    Csáki István, erdélyi vajda (Kós Károly: Budai Nagy Antal, 1959. szept. 18. és Szegedi Szabadtéri Játékok, 1959. aug. 8.)
    Ignátov (Arbuzov, Alekszej: Tánya, 1959. nov. 5.)
    Schmitz, díjbirkózó (Frisch, Max: Biedermann és a gyújtogatók, 1960. márc. 18.)
    Undershaft (Shaws, G. B.: Barbara őrnagy, 1960. nov. 29.)
    Bolyai Farkas (Németh László: A két Bolyai, 1961. ápr. 20.)
    Oidipusz (Szophoklész: Oidipusz király, 1962. márc. 16.)
    Ágass László (Dobozy Imre: Holnap folytatjuk, 1962. nov. 16.)
    Marcus Brutus, összeesküvő Caesar ellen (Shakespeare: Julius Caesar, 1963. máj. 17.)
    Balla Géza (Darvas József: Részeg eső, 1964. márc. 27.)
    Lear, Britannia királya (Shakespeare: Lear király, 1964. máj. 22., 1967. szept. 24., 1974. szept. 28.)
    Apollón (Aiszkhülosz: A jólelkűek, 1965. febr. 26.)
    Thomas Finlay (Williams, Tennessee: Az ifjúság édes madara, 1965. máj. 7.)
    dr. Meszlényi László (Salamon Pál: Magadra kiálts, 1965. okt. 15.)
    Menenius Agrippa szenátor, Coriolanus barátja (Shakespeare: Coriolanus, 1965. dec. 3.)
    Goga Felicián (Déry Tibor: Bécs, 1934, 1966. máj. 27.)
    Sárkány Béla professzor (Németh László: Szörnyeteg, 1966. szept. 30.)
    Harmadik tanú (Weiss, Peter: 1967. jan. 27.)
    Harpagon (Molière: A fösvény, 1967. máj. 26.)
    Mauler, a húskirály (Brecht: A vágóhidak Szent Johannája, 1968. jan. 13.)
    Eusebius (Sánta Ferenc: Éjszaka, 1968. márc. 8.)
    VIII. Kelemen pápa (Maróti Lajos: Az utolsó utáni éjszaka, 1972. nov. 3.)
    Ljapkin-Tyapkin, járásbíró (Gogol: A revizor, 1973. márc. 11.)
    Edgar (Dürrenmatt, Friedrich: Play Strindberg, 1973. okt. 19. és Szegedi Nemzeti Színház, Játsszunk Strinberget címmel, 1975. okt. 18.)
    Jegor Bulicsov (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek, 1974. okt. 19.)
    Desiderius apát (Németh László: VII. Gergely, 1975. jan. 10.)
    Petur bán, bihari főispán (Katona József: Bánk bán, 1975. márc. 22.).


    F. szerepei: a Művész Színházban: Náci tiszt (Steinbeck, John: Lement a hold, 1945. ápr. 1.)
    Színész (Molnár Ferenc: Előjáték a Lear királyhoz, 1945. ápr. 28.)
    a Fővárosi Operettszínházban: Sándor (Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi, 1946. jún. 22.)
    Péter (Szántó Armand–Szécsény Mihály: Kihajolni veszélyes, 1947. júl. 19.)
    Higgins professzor (Lerner, Alan Jay–Loewe, Frederick: My Fair Lady, 1966. febr. 11.)
    a Körszínházban: Oidipusz (Szophoklész: Oidipusz király, 1958. júl. 20.)
    Dante (Dante Alighieri: Isteni színjáték, 1968. júl. 5. és Thália Színház, 1968. okt. 25.)
    a Bartók Teremben: 8. számú esküdt (Rose, Reginald: Tizenkét dühös ember, 1959. ápr. 25.)
    a Szegedi Szabadtéri Játékokon: Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája, 1960. aug. 14.; 1961. aug. 13.; 1962. aug. 8.)
    Az Úr hangja (Madách Imre: Az ember tragédiája, 1967. júl. 24.)
    a Miskolci Nemzeti Színházban: Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája, 1963. nov. 22.)
    az Irodalmi Színpadon: A miniszter (Thurzó Gábor: Az oroszlán torka, 1967. márc. 21.)
    A professzor (Vészi Endre: Statisztika, 1967. márc. 21.)
    a Vígszínházban: Edgar várkapitány (Strindberg, August: Haláltánc, 1968. nov. 28.)
    Fülöp spanyol király (Bruckner, Ferdinand: Angliai Erzsébet, 1969. jan. 30.)
    Prónay (Sükösd Mihály: A kívülálló, 1969. márc. 18.)
    Gregory Solomon (Miller, Arthur: Alku, 1969. ápr. 29., 1971. szept. 21. és Debreceni Csokonai Színház, 1972. márc. 31.)
    Halvard Solness építőmester (Ibsen: Solness építőmester, 1969. okt. 7.)
    Petkov (Shaw, G. B.: A hős és a csokoládékatona. 1970. jan. 23.)
    Sir Lowell Mudson főkormányzó (Szabó György: Napóleon és Napóleon, 1970. máj. 21.)
    Perella Raymond (Illyés Gyula: Tiszták, 1970. okt. 29.)
    Sam Nash (Simon, Neil: Hotel Plaza, 1970. dec. 17.)
    Theodore Hickman, „Hickey” vasáruügynök (O’Neill, Eugene: Eljő a jeges, 1971. febr. 26.)
    Dávid Ferenc (Páskándi Géza: Vendégség, 1971. dec. 29.)
    a Szentendrei Teátrumban: Prológ (Ismeretlen magyar szerző a XVII. századból: Comico-tragoedia, 1969. júl. 5.)
    a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon: Szakhmáry Zoltán (Móricz Zsigmond: Úri muri, 1971. júl. 2.).

     

    F. filmjei: Szent Péter esernyője (Wibra György, 1935)
    Az arany ember (Kadisa Péter, 1936)
    Méltóságos kisasszony (1936), Tomi, a megfagyott gyermek (1936)
    120-as tempó (1937), 3:1 a szerelem javára (1937)
    Azurexpress (1938), Pillanatnyi pénzzavar (1938)
    Hazugság nélkül (1946)
    Beszterce ostroma (Tarnóczy Milán, 1948)
    Tűz (1948)
    Egy asszony elindul (1949)
    Déryné (Altenberg gróf, 1951)
    Föltámadott a tenger (Kossuth Lajos, 1953)
    Fel a fejjel! (1954)
    Különös ismertetőjel (1955)
    Gyalog a mennyországba (1959)
    Ünnepi vacsora (1959)
    Három csillag (1960)
    Merénylet (1960)
    Katonazene (Dr. Barlay, 1961)
    Megszállottak (1962)
    Nappali sötétség (1964)
    A kőszívű ember fiai. (Rideghváry Bence, 1965)
    Butaságom története (Mérey László, 1966)
    Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (Br. Wesselényi Miklós, 1966)
    Utószezon (Holl Péter, 1966)
    Othello Gyulaházán (tv is, 1966–1967)
    Változó felhőzet (1967)
    Elsietett házasság (1968)
    Tanulmány a nőkről (1968)
    Történelmi magánügyek (1969)
    Érik a fény (1970)
    Szerelmi álmok (magyar–szovjet, 1970)
    Szemtől szemben (1970)
    Szerelmi álmok –Liszt (Trefort Ágoston kultuszminiszter, 1970)
    Hahó, Öcsi! (1972).

     

     

    F. tv: Rose, Reginald: Vihar a Sycamore utcában. (1959)
    Maupassant, Guy de: Gömböc. (1961)
    Fedor Ágnes–Kovács Judit: Menekülés a börtönbe. (1962)
    Capek-est (1962)
    Kellér Dezső: És Ön mit tud? (1962)
    Mark Twain: A lóvátett város (1963)
    Hasek, Jaroslav: Fekete–sárga panoptikum. (1963)
    Csehov: Ivan Iljics halála. (Ivan Iljics, 1965)
    Kaposy Miklós: Nem az én színpadom. (1965)
    Móricz Zsigmond: Az asszony beleszól (1965)
    Vercors: A tenger csendje (1965)
    Németh László: Husz János. (1966)
    Weiss, Peter: A vizsgálat. (1966)
    Geszti Pál–Gimes György: A százegyedik szenátor (1967)
    Feuchtwagner, Lion: A hamis Néró (Varro szenátor, 1968)
    Madách Imre: Az ember tragédiája. (Ádám, 1969)
    Pongrácz Zsuzsa: Bözsi és a többiek (1969)
    A főszerepben Básti Lajos (1970)
    Gimes György: A 0416-os szökevény (1970)
    Szabó György: Széchenyi meggyilkoltatása. (1971)
    Illés Béla: Aranyliba. (1972)
    Thurzó Gábor: Rászedettek. (1972)
    Aszlányi Károly: Sötétkamra. (1973)
    Páskándi Géza: Vendégség. (1973)
    Kazimir Károly: Az örök színház. (1973)
    Jens, Walter: Az összeesküvés. (Julius Caesar, 1973)
    Kolozsvári Grandpierre Emil: Burok. (1973)
    Lem, Stanislaw: Pirx kalandjai (1973)
    Kuczka Péter: Rejtélyes égitest. (1974)
    Williams, Tennessee: Az ifjúság édes madara. (1974)
    Bárány Tamás: A költészet játékai. (1974)
    Jonson, Ben: Volpone (1974)
    Száraz György: III. Béla (1974)
    Eidam, Klaus: Bach Arnstadtban. (Olearius, szuperintendáns, 1975)
    Play Básti (1976)
    Shakespeare: II. Richárd (II. Richárd, 1976)
    Jókai Mór: A szerelem bolondjai. (1977)
    Szabó Magda: Abigél. (Torma Gedeon, 1978).

     

     

    F. rádió: Diderot, Denis: Az apáca. (1953)
    Karinthy Ferenc: Ezer év. (1956)
    Lessing, Gotthold Ephraim: Bölcs Náthán. (1959)
    Shakespeare: Julius Caesar. (1960)
    Miller, Arthur: A salemi boszorkányok. (1960)
    Shakespeare: Coriolanus. (1961)
    Euripidész: Alkésztisz. (1961)
    Kodolányi János: Vidéki történet. (1961)
    Shakespeare: János király. (1961)
    Osborne, John: Luther. (1962)
    Aiszkhülosz: Oreszteia. (1962)
    Shakespeare: Téli rege. (1962)
    Dürrenmatt, Friedrich: Herkules és Augiász istállója. (1962)
    Passuth László: A holtak nem harapnak. (1963)
    Arbuzov, Alekszej: Irkutszki történet. (1963)
    Hegedűs Géza: Az ezredik Szent Szilveszter éjszakája. (1963)
    Jót nevettünk (1963)
    Bokor Péter: Az első év első napja. (1963)
    Szophoklész: Antigoné. (1963)
    Vészi Endre: Statisztika. (1964)
    Kaffka Margit: Állomások. (1965)
    Dante: Divina Commedia. (1965)
    Lunacsarszkij, Anatolij: Cromwell. (1965)
    Kaposy Miklós–Marton Frigyes: Sok a szöveg. (1965)
    Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. (1966)
    Németh László: Husz János. (1966)
    Weiss, Peter: A vizsgálat. (1966)
    Petőfi Sándor: János vitéz. (1966)
    Mauriac, François: Beszélgetés. (1966)
    Dürrenmatt, Friedrich: A szamár árnyéka. (1967)
    Shelley, Percy Bysshe: Hellász. (1967)
    Feleki László: Miért e móka, kérdem én. (1967)
    Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony. (1967)
    Kaposy Miklós: Szerző, vagy szerkesztő? (1968)
    Stoppard, Tom: Albert hídja. (1970)
    Homérosz: Odüsszeia. (1970)
    Ibsen: Peer Gynt. (1972)
    Karinthy Frigyes: Megnyomok egy gombot. (1973)
    Kaposy Miklós: Jubileumot nekem is! (1974)
    Bulgakov, Mihail: A Mester és Margarita. (1976)
    France, Anatole: Thaisz. (1977)
    Balzac: Pajzán históriák. (1977).

    F. m.: írásai: Sziréna. Novellák, tárcák, rajzok. (Bp., 1942)
    Szerelmes antológia. Versek és kisebb prózai művek gyűjteménye a szerelmről írók, költők, művészek és híres emberek tollából. Szerk. B. L. (Bp., Kompasz Könyvkiadó Vállalat, 1943)
    A Színház- és Fimművészeti Főiskola beszédoktatásának tananyaga. Versek, drámai és prózai művek. II–III–IV. évfolyam. I–III. köt. Gépirat. (Bp., 1957–1959)
    Mire gondolsz, Ádám? Szerepelemzés Madách Imre Az ember tragédiája című drámájához. Ill. Szinte Gábor. (Bp., Magvető, 1962).

     

    F. m.: lemezei a Hungarotonnál: Arany János: Toldi. 1–2. (Előadó, 1976)
    Katona József: Bánk bán. 1–3. Rendezte: Marton Endre. (Bánk, 1976)
    Fazekas Mihály: Lúdas Matyi. Rendezte: Gál István. (Előadó, 1978)
    Vörösmarty Mihály: A vén cigány. – József Attila: Óda. (1980)
    B. L. verset mond. (1983).

    Irodalom

    Irod.: Halász Péter: Tíz gyorsjegyzet B. L.-ról. (Színház, 1945)
    Palásti László: B. L. hármas jubileuma. (Ország–Világ, 1960. jan. 27.)
    Molnár Gál Péter: B. L. méltósága. (Kritika, 1977)
    Ézsiás Erzsébet: B. L. A címlapon Koncz Zsuzsa felvétele, B. L. Lear király szerepében. (Bp., 1988).


    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. I–III. köt. (Bp., 1963–1965í9; Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. (Bp., 1964)
    Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
    Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. (Bp., 1969)
    SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
    „Én a komédiát lejátsztam, mulattattam, de nem mulattam.” Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. (Bp., 1983)
    Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
    Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. Raj Tamás. (Bp., 1997)
    Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. I–II. köt. (Bp., 1997–2000)
    Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
    Zalai életrajzi kislexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005)
    Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2018

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (179), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (905), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (301), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu