Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes és Mazsola
    Bálint Ágnes
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Passuth László, kriványi és héthársi

    Baumgarten Ferenc Ferdinánd

    esztéta, kritikus

    Baumgarten Nándor 


    Született: 1880. november 6. Budapest
    Meghalt: 1927. január 28. Tátrafüred

    Család

    A család zsidó származású, ősei a 18. sz.-ban telepedtek le Lovasberényben. Sz: Baumgarten Leó (1841–1915) jómódú kereskedő, Baumgarten Emília (1849–1900), unokatestvére; Baumgarten Izidor (1850–1914) jogász testvére. Apja építtette Quittner Zsigmond műépítész tervei alapján a lipótvárosi Sas utca 1. szám alatt lévő háromemeletes épületet. Testvérei: Baumgarten Erzsébet (1879– 1913) Schmidl László nagykereskedő felesége, Baumgarten Sándor Dénes (1882–1960) festészeti és jogtudományi tanulmányokat folytatott; 1913-tól egy ideig a Budapest-Józsefvárosi Bank és Takarékpénztár Rt. igazgatóságának elnöke; Baumgarten Ernő (1883-1909) és Baumgarten Ignác mezőgazda (1887–1945).

    Iskola

    Gyermekkorát Budapesten a Lipótvárosban, apja Korona utcai, majd Sas utcai házában töltötte. A bp.-i Trefort utcai Tanárképző Intézet gyakorló gimnáziumában éretts. (1898), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1903), ismereteit a strassburgi és a heidelbergi egyetemen egészítette ki.

    Életút

    Németországban telepedett le (1909); Münchenben és Berlinben élt, ill. hosszabb időt töltött Olaszországban is. 1917-ben rövid ideig Magyarországon élt, a Pester Lloydban német nyelvű háborúellenes és történeti műveket közölt.



    Történésznek készült, tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban az Anjou-kor, ill. Nagy Lajos kora diplomáciatörténetét, a magyar–velencei kapcsolatokat vizsgálta (doktori értekezése a Magyar Történelmi Társulat Nagydíját is elnyerte). Németországban érdeklődése esztétikai kérdések és a művészeti kritika felé fordult, német nyelvű irodalmi munkákat (novellákat, egyéb kisprózai műveket) adott ki. Szépirodalmi művei közül kiemelkedik a Das Werk Conrad Ferdinand Meyers (1917), amely az egyik legjelentősebb svájci író monográfiája, a műre Thomas Mann is felfigyelt. A Zirkus Reinhardtban (1920) az I. vh. utáni weimari Németország színházi életével foglalkozott; azt vizsgálta, hogy hogyan rombolta szét a 20. századi társadalmi fejlődés a művészet alapjait? A vékony füzetben a nagy német rendező művészetkoncepcióját bírálja: felszólal az ellen, hogy a színházat alárendeljék a reklámnak, a durva üzletnek, s monumentális cirkuszszerű színtéren szenzációhajhászó előadásokkal próbálják a nézők kegyeit elnyerni. Die Mutter (1921) címmel önéletrajzi ihletésű, párbeszédes szerkezetű novellát írt. Münchenben és Berlinben irodalmi szalont tartott fenn, ahol találkozott Rilkével, a kiváló költővel, a személyes kapcsolat mellett gazdag levelezést folytatott Thomas és Heinrich Mann-nal, Ernst Robert Curtius irodalomtörténésszel, Alfred Kerr íróval, Paul Ernst esztétával, szoros barátság fűzte össze Lukács Györggyel is.

    Emlékezet

    Kb. 1,2 millió pengő értékű vagyonát irodalmi alapítvány céljaira hagyta, melynek kezelésével Babits Mihályt és Basch Lóránt ügyvédet bízta meg. Ennek kamataiból osztották ki a Baumgarten-díjat (1929–1949; első alkalommal 1929. jan. 18-án, ekkor tíz magyar író között, kik fejenként 4000 pengőt vehettek át). Baumgarten Ferencnek hívták, a Ferdinánd (magyar változata: Nándor) nevet Conrad Ferdinand Meyer svájci író iránti tisztelete jeléül vette fel. Németországban tért át az evangélikus hitre is. Amikor a Tanácsköztársaság bukása után Lukács György hamis papírokkal Bécsbe menekült, és az osztrák rendőrség őrizetbe vette, a magyar hatóságok pedig kiadatását követelték; akkor Baumgarten tiltakozó mozgalmat szervezett a népbiztos megmentésére. A Zur Rettung von Georg Lukács című felhívást – amely 1919 végén két berlini lapban is megjelent – tizenegyen írták alá: többek között Alfred Kerr, Paul Ernst, Thomas és Heinrich Mann. Ez a röpirat is hozzájárult ahhoz, hogy Lukács Györgyöt szabadlábra helyezték. 1926-ban villát vásárolt a München melletti Grünwaldban, ott akart végleg letelepedni. Végrendelete elkészítése után Tátrafüredre utazott, ahol a helyi szanatóriumban elhunyt. A bp.-i Kerepesi úti temetőben evangélikus szertartással helyezték örök nyugalomra (1927. jan. 28-án). Síremlékét, Beck Ö. Fülöp pihenő zarándokot ábrázoló alkotását 1929. okt. 10-én avatták fel. A sírkőre Meyer A zarándok c. versének egy sorát vésték: „Da sitz ein Pilgerim und Wandersmann.” (Itt ül egy zarándok és bujdosó.) A következő két évtizedben (1929–1949) zarándokhellyé vált a sír: minden év jan. 18-án a kurátorok és a díjazott írók koszorúvalemlékeztek meg az alapítványtevőről. A Sas utca és a József Attila utca sarkán álló hajdani háromemeletes ház nagy része 1945. jan. 11-én leégett, az értékes könyvtár is elpusztult. A háború után Basch Lóránt irányításával megkezdték a helyreállítását, teljes újjáépítésére csak az 1960-as évek közepén került sor, ekkor egy emelettel magasították meg az épületet. A házon márványtábla őrzi Baumgarten Ferenc és alapítványa emlékét (1988 óta). Budapesten iskolát és könyvtárat neveztek el róla.

    Főbb művei

    F. m.: A magyar honfoglalás kútfői. P. R. monogram alatt. (Budapesti Szemle, 1901)
    Eurypides Hippolytosa és Racine Phaedrája. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1902)
    Forrástanulmányok Nagy Lajos és Velencze viszonya történetéhez. I–IV. Egy. doktori értek. is. (Századok, 1902)
    A saint-gillesi apátság összeköttetései Magyarországgal. (Századok, 1906)
    A renaissance probléma. (Nyugat, 1908)
    A reformatio és ellenreformatio. (Budapesti Szemle, 1909)
    Das Werk Conrad Ferdinand Meyers. (München, 1917)
    Renaissance-Empfinden und Stilkunst. (München, 1917; új kiad. Zürich, 1948)
    Zirkus Reinhardt. (Postdam, 1920; 3. kiad. Zürich, 1948)
    Die Mutter. Eine Erzählung. (Berlin, 1921)
    A XIX. század regénye. (Nyugat, 1929)
    Conrad Ferdinand Meyer lírája. (Bp., 1937).

    Irodalom

    Irod.: Babits Mihály: B. F. és alapítványa. (Nyugat, 1927)
    Schöpflin Aladár: B. F., mint író. (Nyugat, 1929)
    Szerb Antal: B. F. (Nyugat, 1937)
    Basch Lóránt: A kurátor (Babits Emlékkönyv. Bp., 1941)
    Lukács György: B. F. Emlékbeszéd B. F. halálának évfordulóján (Irodalomtudomány, 1946)
    Új magyar kultúráért. (Bp., 1948)
    Tóth Árpád: Tátrai levél B. F. különc haláláról. (T. Á. összes művei 4. köt. Prózai művek. Bp., 1969)
    Nyerges András: Minden előítélettől mentesen. (Magyar Hírlap, 1997. jan. 18.)
    Bános Tibor: B. F. F. és elsodort alapítványa. (Magyar Nemzet, 1997. febr. 1.)
    „Szülőhazája szégyenén, a magyar írók nyomorán igyekezett változtatni B. F.” Babits és B. F. levelezése. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Téglás János. (Új Dunatáj, 1999).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu