Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Abay Gyula

    közgazdász

    1943-ig Neubauer Gyula 


    Született: 1891. augusztus 15. Budapest
    Meghalt: 1978. augusztus 29. Budapest
    Temetés: 1978. szeptember 7. Budapest
    Temetési hely: Rákoskeresztúr

    Család

    Szudétanémet eredetű családból származott. Sz: Neubauer Károly (†1923) hivatalnok, Müller Mária. F: 1923-tól Mathia Mária (†1977. máj. 10. Bp. Temetés: 1977. jún. 1. Farkasrét). Mathia Mária testvére: Mathia Károly (1902. jan. 13. Nagykanizsa–1961. júl. 19. Bp. Temetés: 1961. júl. 22. Farkasrét) zeneszerző, népzenekutató, az MTA Népzenekutató Csoportjának munkatársa. Abay Gyula leánya: Abay (Neubauer) Ingeborg Mária (1924–) és Barcza Tiborné Abay (Neubauer) Gerda (1932–). 

    Iskola

    Középiskoláit Iglón és Budapesten végezte, a budapesti VI. kerületi Főgimnáziumban éretts. (1909). A bp.-i tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1913), tanulmányait ösztöndíjjal Berlinben (1929–1930) és Londonban egészítette ki (1930–1931); a határhaszon-elmélet bírálata tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1928).

    Az MTA tagja (l.: 1939. máj. 12.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; kizárták: 1958. okt. 17.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

    Életút

    A Dohányjövedéki Központi Igazgatóság gyakornoka, gazdasági előadója, a VII. Ügyosztály vezetője (pénzügyi főtanácsosi rangban, 1909–1914 és 1918–1944); közben az I. világháborúban harctéri szolgálatot teljesített (1914-ben megsebesült, többszöri felülvizsgálat után végül is felmentették: 1918. febr. 26.). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Közgazdaságtan és Statisztika Tanszék magántanára (1928–1944), c. ny. rk. tanára (1938–1944), a nemzetgazdaságtan és statisztika ny. r. tanára és a Pénzügytan Tanszék vezetője (1944–1948); közben az ÁJTK dékánja (1946–1947), dékánhelyettese (1947–1948), kényszernyugdíjazták (1948. nov. 6.). Nyugdíja megvonása (1952. márc. 1.) után a komlói Szénbányászati Tröszt statisztikusa (1952–1953; munkaviszonyát megszüntették: 1953, de különböző könyvelési és statisztikai tanfolyamokat vezethetett: 1953–1955), a pécsi Vízügyi Igazgatóság könyvelője (1955–1956).

    Az 1956. évi forradalomban való részvételéért őrizetbe vették (1957. máj. 29.), hatévi börtönbüntetésre ítélték (1957. okt.; amnesztiával szabadult: 1959. ápr. 4.; az ítéletet megsemmisítették: 1992. jan. 3.). A budapesti szabadegyetemen, A világgazdaság válaszúton címmel tartott előadássorozatot (1942/43). Magyar állami ösztöndíjas (Berlinben, 1929–1930), majd a London School of Economics ösztöndíjasa (1930–1931).



    Határhaszon-elmélettel, általános gazdasági és hitelpolitikai kérdésekkel, gazdasági érdekvédelemmel, a nemzeti jövedelem alakulásával, valamint az ezeket befolyásoló tényezőkkel foglalkozott. Számos tanulmányban vizsgálta a világgazdasági válság hatását a nemzeti gazdaságokra, több írásában elemezte a magyarországi zsidóság helyzetét és a zsidótörvények gazdasági „eredményeit”. Nemzetiségi elv és magyarság (1943) című tanulmánya szerepelt a magyar béketárgyalások előkészítésében is: az utódállamok népszámlálásaiból vett, és magyar szempontból értékelt adatai a magyar kormányjegyzékek érvelésébe is bekerültek. Később, a Nemzetiségi Szemlében megjelent dolgozatai szintén a II. világháború utáni területi rendezést kívánták elősegíteni. A Társadalomtudományi Kör rendezvénye keretében Két világ között: kapitalizmus vagy kommunizmus c. előadásával válaszolt Rudas László (1885–1950) Materializmus és idealizmus a társadalomtudományban c. vitaindítójára (1945 ősze). Kényszernyugdíjazását követően több írását és feljegyzését juttatta el az MTA akkori vezetésének, ill. Lukács Györgynek (1885–1971), majd az újonnan megalakult MTA–TMB-hez sikertelenül juttatta el tudománydoktori fokozata kérelmét (1951. dec.; elutasították: 1952). Szintén 1951-ben felkérték, hogy Molnár Kálmán (1881–1961) professzor 70. születésnapja tiszteletére emlékkötetet szerkesszen (a kötet nem jelenhetett meg, a kézirat további sorsáról nincs adat!). A Royal Economic Society meghívására – Magyarországról – egyedül részt vett az International Economic Association I. Közgazdasági Világkongresszusán (Rómában, 1956-ban). A kongresszusról készült, Douglas C. Hague által szerkesztett Stability and Progress in the World Economy (London, 1958) kiadványban hozzászólása is megtalálható. A forradalom idején részt vett pécsi eseményekben, tagja volt – többek között – a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsának, ill. a Pécs Város és Baranya Vármegye Értelmisége Tanácsának, valamint megválasztották az újjászervezett FKgP Baranya megyei szervezete társelnökének. Elméleti és gazdasági jellegű cikkeket írt a helyi lapokba, letartóztatása után a vádpontok között szerepelt a pécsi Szabad Dunántúlban megjelent Le a sztálini alkotmánnyal! c. cikke is (1956. nov. 1-jén). A börtönben írta sokáig kiadatlan Oeconomica aeterna c. munkáját.

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Temetőben, édesanyjával egy sírban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) ÁJTK-n, születésének 100. évfordulója alkalmából megemlékezést rendeztek tiszteletére (1991. nov.). Egykori lakóháza (Pécs, Király utca 1.) falán emléktábla őrzi emlékét (1998. máj. 30-ától). Tiszteletére a Pécsi Tudományegyetemen Abay Neubauer Gyula-díjat alapított (a magas szintű egyetemi tudományos kutatói munka anyagi és erkölcsi elismerésére, 2002-ben).

    Elismertség

    A Szent István Akadémia tagja (r.: 1936). A Magyar Társadalomtudományi Társulat alelnöke (1941–1944).

    Elismerés

    Az MTA Weisz Fülöp-díja (1932), Chorin Ferenc-díja (1945).

    Szerkesztés

    Az Új Nemzedék belső munkatársa (1917–1920), a Magyar Köztisztviselők Lapja társszerkesztője (1919–1925), a Nemzetiségi Szemle szerkesztője (1945–1946).

    Főbb művei

    F. m.: A gazdasági érdekképviseletek parlamenti szerepe. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1913., németül: Der Zukunftstaat. Nord und Süd, 1918)
    A pénz válsága. (Közgazdasági Szemle, 1918)
    Világválság és világgazdaság. – A zsidókérdés a magyar statisztika tükrében. (Új Magyar Szemle, 1920)
    Az Új Budapest. – Magyar Marx-kritikák. – Bécsi magyar kálvária és feltámadás. (Új Magyar Szemle, 1921)
    A sajtó. (A bolsevizmus Magyarországon. Bp., 1921)
    Oswald Spengler. (A gondolat úttörői. Bp., 1923)
    A határhaszonelmélet bírálata. (Pécs, 1927)
    Die Casse Ische Preistheorie. (Tübingen, 1930)
    Grenznutzen, Indifferenz, Elastizität, Durchschnittsnutzen. (Jena, 1930)
    Die Gossenschen Gesetze. (Wien, 1931)
    Statisztika és közgazdaságtan. (Bp., 1931)
    A gazdasági egyensúlyról. (Bp., 1932)
    Hitelpolitika és aranyvaluta. Az aranyvaluta jövője. (Közgazdasági Szemle, 1936)
    A magyar nemzeti jövedelem. (Katholikus Szemle, 1936)
    A tökéletes gazdaság. (Ünnepi dolgozatok Balás Károly és Heller Farkas születésének 60. évfordulóján. Bp., 1937)
    Navratil Ákos közgazdaságtana. (Katholikus Szemle, 1936 és 1940)
    A pénz értelme és a legújabb valutakísérletek. – A zsidótörvény várható hatásai. (Katholikus Szemle, 1938)
    A magyar nemzeti jövedelem nagysága. (Közgazdasági Szemle, 1939)
    Le montant du revenu national hongrois. (Journal de la Société Hongroise de statistique, 1939)
    Az angol és a magyar közteherviselés. (Bp., 1940)
    Das Problem der Kriegsfinanzierung und die Fragen der Vor- und Nachkriegsfinanzierung. (Jena, 1940)
    Gazdasági élet és közgazdasági tudomány. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1940. jún. 10.)
    A fölszabadult országrészek közgazdasági jelentősége. (Pécs, 1940)
    A magyar nemzeti jövedelem megoszlása. (Bp., 1940)
    L’essanance de la théorie du peuplement. (Journal de la Société Hongroise de statistique, 1941)
    A magyar társadalom osztálytagozódása. (Társadalomtudomány, 1941)
    A kétféle társadalom. (Bp., 1942)
    Nemzetiségi elv és magyarság. (Pannon Könyvtár. 79. Pécs, 1943; 2. kiad. 1945)
    A világgazdaság válaszúton. A budapesti Szabadegyetemen tartott tíz előadás. (Bp., 1943)
    Bevezetés a statisztika tudományába. (Pécs, 1945)
    Oeconomica aeterna. Egy új tudományág megalapozása. Sajtó alá rend. Barcza Tibor. (Pécs, 2001)

     

    ford.: Malthus Tamás Robert: A közgazdaságtan elvei, tekintettel gyakorlati alkalmazásukra. (Bp., 1940)
    Die Lösung der Marxschen Antinomie: die Auflösung der marxistischen Theorie. (Zeitschrift für Nationalökonomie, 1940?).

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1978. szept. 3.)
    Az egyetemek és jogakadémiák statisztikai tanárai Magyarországon. 1777–1945. Összeáll. Kecskés Anna. (Bp., 1980)
    Barcza Tibor: Abay (Neubauer) Gyula emléktáblájának felavatása. (Közgazdasági Szemle, 1985)
    Barcza Tibor: Ki volt Abay (Neubauer) Gyula? (Pécsi Szemle, 1998)
    Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektora és dékánjai. (Pécs, 1998)
    Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).

    Megjegyzések

    Gulyás: Neubauer Gyula néven!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu