Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos emlékezete
    Széchenyi István, sárvári és felső-vidéki gr.
    Széchenyi István emlékezete 1.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Babits Mihály, szentistváni

    költő, író, műfordító, szerkesztő


    Született: 1883. november 26. Szekszárd
    Meghalt: 1941. augusztus 4. Budapest
    Temetés: 1941. augusztus 7. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Apai dédapja: Babits Mihály (1768–1830) Tolna vármegye főorvosa. Anyai ágon Kelemen László (1762–1814), az első magyar színigazgató leszármazotta. Nagyszülei: Babits Mihály (1812–1872), Balázsovits Eszter (1816–1894); Kelemen József (1828–1876), Raácz Innocentia (1832–1912). Sz: Babits Mihály (1844–1898) törvényszéki bíró, Kelemen Auróra (1854–1945), mindketten latinos műveltségű katolikus nemesi család tagjai. Testvére: Babits Angyal (1886–1932) és Babits István (1895–1983). F: 1921–1941: Tanner Ilona (1895–1955) író- és költőnő, aki Kazinczy Ferenc felesége után a Török Sophie álnevet használta. 

    Iskola

    Az elemi iskoláit Szekszárdon kezdte el (1889–1891), majd Budapesten és Pécsett tanult (1889–1893), középiskoláit Pécsett végezte (1893–1901), a ciszterci rend pécsi r. k. főgimnáziumában éretts. (1901), a budapesti tudományegyetemen magyar–francia–latin szakon tanult (1901–1905), középiskolai tanári okl. szerzett (1906). Nagy tudatossággal művelte magát, nyelvismeretét tökéletesítette, főszakjain kívül különösen a német és angol tudását fejlesztette. Első éves korától részt vett Négyesy László (1861–1933) híres stílusgyakorlatán, amelyen többek között legjobb barátaival, Kosztolányi Dezsővel és Juhász Gyulával, egymás verseit és műfordításait vitatták meg. Alapvizsgájának letétele után a filozófia irányába fordult érdeklődése (főbb olvasmányai Platón, Nietzsche, Schopenhauer, Taine, Hume, Spinoza, James). Komolyan foglalkoztatta a gondolat, hogy filozófus lesz, korszerű és elmélyült ismeretei mindvégig meghatározták gondolati költészetét.

     

    Az MTA tagja (l.: 1940. ápr. 26.). 

    Életút

    A bajai ciszterci gimnázium gyakorló, majd h. (1905–1906), a szegedi állami főreáliskola h. (1906–1908), a fogarasi gimnázium r. (1908–1911), az újpesti gimnázium r. (1911–1912), a budapesti X. kerületi tisztviselőtelepi gimnázium r. (1912–1916), a budapesti VI. kerületi Munkácsy Mihály utcai gimnázium r. tanára (1916–1917). A Tanácsköztársaság idején, a budapesti tudományegyetemen a magyar irodalom ny. r. tanára (1919), a bukás után az ellenforradalom megfosztotta állásától és nyugdíját is megvonta. A két világháború között írásaiból, fordításaiból és szerkesztői munkájából élt. A Baumgarten-alapítvány kurátora (1927-től). 



    Már 1903-ban összeállította első, zsengéket tartalmazó, kéziratos verses füzetét Troubadour-kor címmel, amely az utóbb Angyalos könyvnek nevezett kéziratos versgyűjtemény része. Szegedi fogantatású első ismert verse is (Messze… messze…, 1907). Első szegedi iskolai évének végén utazási ösztöndíjért folyamodott a minisztériumhoz, Párizst kívánta látni, de kérése nem teljesült. Képzeletében keresett kárpótlást: sok országot járt be, szeszélyesen egyberakott jelenségekből álló impresszionista tablót alkotott. 1908 nyarán Velencébe utazott, s olaszországi élményei költészetére is termékenyítően hatottak. Ekkor kezdte el Dante Isteni színjátékának fordítását (A pokol, 1912; A purgatórium, 1920; A paradicsom, 1922). A Holnap első kötete (1908. ősz) közölte néhány versét, s neve az antológia körül dúló irodalompolitikai háború következtében országosan ismertté lett. Ettől kezdve rendszeres szerzője a Nyugatnak (neve először a lap 1908. nov. 1-jei számában szerepelt), s A Holnap második kötetében (1909) publikált verseivel párhuzamosan megjelenő rendkívül tudatosan megszerkesztett, első verseskötetével (Levelek Irisz koszorújából, 1909) már kiforrott költőként lépett a nyilvánosság elé. A kötet záró verse, A lírikus epilógja a költőléttel folytatott küzdelem ars poeticája. Gondolati lírájának mélysége, elvontsága és tárgyiassága, nagy formaérzékkel és tudással megalkotott költeményei vegyes fogadtatásra találtak, többen támadták s lekicsinyelték, a Nyugat és köre azonban kiállt mellette. Fogarasi magányában tovább fejlesztette görög tudását, és az antik auktorok, Nietzsche, valamint az angol költők – főleg Swinburne – hatása alatt írta meg görögös verseinek gazdag csokrát (Héphaisztosz; A Danaidák; Két nővér; Klasszikus álmok) és drámai költeményét a Laodameiát (1910). Ekkor ismerkedett meg Henri Bergson (1859–1941) filozófiájával, amely nemcsak gondolkodását, hanem költészetét is befolyásolta. Az Esti kérdés (1909) három tagolású nagy ívű versmondata a bergsoni ún. teremtő idő inspirációja nyomán született, s végső kérdése „ez a sok szépség mind mire való?“, lételméleti síkra emeli a költeményt. Fogarasi versei nagyrészt a Herceg, hátha megjön a tél is? (1911) c. második kötetében jelentek meg. Lírai műveivel párhuzamosan, főleg a Nyugat hasábjain jelentek meg fontos kritikái (Petőfi és Arany, 1910) és tanulmányai (Bergson filozófiája, 1910), majd napvilágot látott első tanulmánykötete is (Két kritika, 1911).

     

    Először a Nyugatban, majd önállóan is megjelent népszerű kisregénye a Gólyakalifa (1913 és 1916), amelyből film is készült (Karinthy Frigyessel együtt írt forgatókönyv alapján, Korda Sándor rendezésében, 1917). Recitativ (1916) c. verseskötetében a rejtőzés különböző lehetőségeivel élő versek mellett, új vonásként, a személyes és közvetlenebb hang erősödött fel. A világháborúba egyre jobban belesodródó ország helyzete költészetén és filozófiai gondolkodásán is maradandó nyomot hagyott. A többféle igazság létezését hirdető, pluralista alapon álló Játékfilozófia (1911) és A kételkedés kötelessége (1912) c. esszéi után érdeklődése egyre inkább Szent Ágoston (Aurelius Augustinus, 354–430) felé fordult, és az ezer istent dicsérő Hiszekegy (1911) helyett tudatosan mást választva, a keresztény hagyományban gyökerező Miatyánkkal (1915) adott hangot békevágyának. A Játszottam a kezével (1915) c. ártalmatlannak tűnő szerelmes versének utolsó három pacifista soráért a konzervatív napi sajtó Rákosi Jenő vezetésével hadjáratot indított ellene. Hazafiatlansággal vádolták és a nevelői munkára alkalmatlannak ítélték, végül budapesti X. kerületi iskoláját is el kellett hagynia. Az I. világháború idején végig kitartott háborúellenessége mellett, s a Zeneakadémián, lelkes ünnepléstől kísérve elszavalta Húsvét előtt c. versét (1916. márc. 26.). A Fortissimo (1917) c. békeverse miatt elkobozták a Nyugatot, s vallás elleni vétség címén bírósági eljárást folytattak le ellene. A világháború végén lefordította Kant Az örök béke c. művét (1918), ekkor már Ady Endre (1877–1919) mellett egyre inkább a háború ellen küzdő, haladó magyar irodalmi élet vezető, meghatározó személyiségévé vált. Megírta korábbi filozófiai nézeteivel küzdő esszéjét, A veszedelmes világnézetet (1918), amelyben többek között az irracionális filozófiák térnyerését is a világháború kitörésének okai közé sorolta, ekkor fogalmazta meg először átütő erővel az elkövetkező évtizedeire jellemző, erkölcsi alapozottságú polgári humanista liberalizmusának főbb gondolatatait. 



    A polgári forradalom eszméivel egyetértve 1918 őszétől közéleti tisztségeket vállalt. A Tanácsköztársaság kikiáltását követően a budapesti tudományegyetemen a magyar és a világirodalom r. tanáraként népszerű szemináriumokat és előadásokat tartott Adyról és Az irodalom elméletéről (1919). A kezdeti lelkesedés után már a nyár folyamán, a megvalósult diktatórikus hatalom láttán kiábrándult a kommünből, s megírta a Szíttál-e lassú mérgeket? c. versét. Ősszel, a bukást követően, Trianon sokkoló hatása alatt, a Nyugatban a Magyar költő kilencszáztizenkilencben c. érzelmi zaklatottságát vállaló és tükröző tanulmányában egyaránt elzárkózott a szélsőséges bal- és jobboldali eszméktől, amelyeket éppen ezért mindkét oldalon ellenérzéssel fogadtak. A forradalomban vállalt közéleti szereplése miatt a legélesebb támadásokat ekkor indították ellene: a Petőfi Társaságból kizárták, megfosztották tanári nyugdíjától, rendőri zaklatásnak többször volt kitéve, még a toloncházat is megjárta (1920).

     

    A Nyugtalanság völgye (1920) c. verseskötetében költői válságának, útkeresésének nyomát vegyes stílusú versein is lemérhetjük. Magánéletét eddig a magány, s néhány félbeszakadt vagy boldogtalan szerelem jellemezte, viszont tanítványai közül többen is közeli barátjává váltak: újpesti diákja, Komjáthy Aladár mellett az egyetemet elkezdő Szabó Lőrinc (1919), akit másfél évre lakásába is befogadott (1920–1921). Vele és Tóth Árpáddal közösen fordította le Charles Baudelaire (1821–1867) A romlás virágai (1923) c. verseskötetét. A Timár Virgil fia (1921) c. lélektani regénye önéletrajzi elemeket is tartalmaz, a nevelő-tanár erkölcsi felelősségének súlyáról és érzelmi lehetőségeinek határáról, a pedagógiai érosz fájdalmáról és szépségéről szól. – Rövid ismeretség után 1921-ben feleségül vette Tanner Ilonát; mivel gyermekük nem született, felesége öccsének házasságon kívüli leányát, Ildikót örökbe fogadták (1928). Zaklatott élete a házasság kettes csöndjébe, biztonságosnak érzett keretek közé került. Házat vett az esztergomi Előhegyen (1924), s a „nyári lak“ ettől kezdve nemcsak a haladó magyar szellemi élet egyik gyülekező helye lett, hanem verseinek visszatérő szimbóluma is, az ellenséges világ közepette egyszerre enyhet adó menedék és magaslatot nyújtó őrtorony. A húszas évek elején költői termése megcsappant: „A líra meghalt“ – panaszolta a Sziget és tenger (1925) c. kötetének programversében (Régen elzengtek Sappho napjai, 1922). Visszatekintő költeményében (Cigány a siralomházban, 1926) pedig addigi költői útjának keserű mérlegét vonta meg. Még nászútján kezdte el nagy ívű családregényét, a magyar középréteg társadalmi tablóját megfestő, önéletrajzi indíttatású Halálfiait (1927). A húszas évek elején számtalan politikai, emberi és esztétikai szempontú támadás érte, generációs ellentétek is bántották, az évtized vége felé azonban irodalomirányítói szerepét még ellenségei is elismerték. Baumgarten Ferenc Ferdinánd végrendeletében (1927) őt jelölte a Baumgarten Alapítvány irodalmi kurátorává, s ez egyrészt a biztos anyagi megélhetés lehetőségét nyújtotta számára, másrészt a díjak évenkénti kiosztása az elmérgesedett kultúrpolitikai légkörben nemcsak a néhol jogos kritikát, hanem a szélsőséges szidalmazások özönét zúdította a fejére (pl. József Attila díjazása). – Verseskötetei (Az Istenek halnak, az ember él, 1930; Versenyt az esztendőkkel, 1933) és nagyhatású tanulmányai (Az írástudók árulása, 1927; Ezüstkor, 1930), valamint az irodalmi életet befolyásoló állandó kritikai rovata (Könyvről könyvre) tanúskodnak irodalmi vezető szerepének erkölcsi felvállalásáról, megszilárdulásáról. Osvát Ernő (1876–1929) halála után előbb Móricz Zsigmonddal (1929–1933), majd egyedül (1933–1937) szerkesztette a Nyugatot. A Kisfaludy Társaság több évi kicsinyes halogatás után tagjává választotta, székfoglalóként egyik legfontosabb önszemléleti szimbólumát megfogalmazó versét, a Mint különös hírmondót (1930) olvasta fel.

     

    Katolicizmusa az 1920-as évek folyamán felerősödött, „minden emberre érvényes vallásnak“ tartva azt, bár az egyháztól mint hatalmi intézménytől mindig függetlennek vallotta magát (Egyház és irodalom, 1933). Szellemi irányultságát jelezte fordításkötete az (Amor Sanctus Szent szeretet könyve. Középkori himnuszok latinul és magyarul, 1933), és egyre több töprengő, vívódó versében kereste az utat Istenhez (Psychoanalysis Christiana, 1927; Az elbocsátott vad, 1934). A közvetlen politizálástól mindig tartózkodott, és ettől az általa szerkesztett Nyugatot is távol tartotta, ám nem titkolt ellenszenvvel követte a II. világháború felé rohanó eseményeket. Kereste saját cselekvési lehetőségének határait, ankétot kezdeményezett a Nyugat hasábjain (Mit tegyen az író a háborúval szemben?, 1934). Egyik legnagyobb vállalkozásában, Az európai irodalom történetében (1934–1936) éppen az európai kulturális hagyomány szerves egészként való felmutatásában és a maradandó értékek személyes továbbadásában érezte erkölcsi-költői küldetését.

     

    Miután felfigyeltek rossz légzésére, az orvosi vizsgálat rákos daganatot állapított meg gégéjén (1937 tavasza). Betegsége miatt, ettől kezdve Illyés Gyulával (1902–1983) együtt szerkesztette a Nyugatot (1937–1941). Gyűjteményes verseskötetének (1937) új, záró darabjai (Új versek) már a múló idő vagy a súlyos betegség árnyékában fogantak. Az Ősz és tavasz között (1935) c., egyik legjelentősebb, összegző versében a halállal, mint személyesen is átérzett lételméleti kérdéssel vetett számot, egyéni élményét az európai kulturális és művészi hagyományok gazdagon szövött utalási rendszerébe ágyazva, teljes költői eszköztárát biztos kézzel mozgósítva rendkívüli erővel jelenítette meg. A Balázsolás (1937) közvetlenül műtétje előtt született, a szenvedő ember töprengéssé sűrűsödő segélykérése, mely egyben a méltósággal viselt sors példázatává emelkedik. 1938 elején került sor gégeműtétjére, hangját többször, hosszabb időre elveszítve írásban érintkezett környezetével (B. M. beszélgető füzetei. I–II., Szerk. Belia György. 1980). Majdnem egy évi munka után 1938 őszén fejezte be egyik legjelentősebb művét, a bibliai témára épülő Jónás könyvét. A magasztos és ironikus hangot mesterien ötvöző filozofikus költeményben, amely egyszerre epikai mű és lírai vallomás, betegségének és a nácizmus előretörésének árnyékában a költői szerepvállalás dilemmáira az emberi egzisztencia alapkérdéseinek dimenziójában kereste a választ. Tömeg és nemzet (1938) c. esszéjében, a humanista liberalizmus jegyében határozottan állást foglalt a zsidótörvény korlátozó intézkedései ellen. Erdély visszacsatolását örömmel üdvözölte (Erdély, 1940), de egyre komorabban követte a világpolitika eseményeit (Ezerkilencszáznegyven, 1939). 1940-ben San Remo-díjat kapott Dante fordításaiért, ekkor vállalkozott utoljára külföldi útra. Hazatérve állapota súlyosbodott, a János Szanatóriumba szállították, majd sugárkezelésre is sor került. Akadémiai székfoglalóját már személyesen nem tudta felolvasni (1941. márc.), majd Esztergomba költözött (1941. ápr.), utolsó nyarát nagybetegen itt töltötte. Nagy fájdalmai ellenére, szinte halála napjáig dolgozott Szophoklész Oidipus Kolonosban c. drámájának fordításán (megjelent: 1942). 1941. aug. 3-án a budapesti Siesta-szanatóriumba szállították, ahol 4-ére virradó éjszaka meghalt. 

    Emlékezet

    Temetése kapcsán is összecsaptak a különböző politikai erők, halála után az Illyésre maradt Nyugatot minden tiltakozás ellenére központilag azonnal megszüntették, ám költői és erkölcsi példája a Nyugat három generációjában élt tovább. Illyés szerkesztésében előbb a Babits Emlékkönyv (1941) jelent meg, amely irodalmunk legjobbjainak tisztességadása és kiállása volt életműve előtt: Illyéssel együtt 72 író szólalt meg a kötetben. Az emlékkönyv egyúttal a Nyugat történetének utolsó kötete, valamint a Magyar Csillag előfizetőinek új, ún. illetménykötete lett, azaz az emlékkönyv híd volt a Nyugat és a Magyar Csillag között. A megindult Magyar Csillag (1941–1944) c. folyóirat Babits és a Nyugat szellemi örököseként a magyar irodalmi ellenállás központjává vált. Költészete a háború után az Újhold (1946–1948) nemzedékére („a Nyugat negyedik nemzedéke“) volt meghatározó hatással.

     

    1945 után a főváros róla nevezte el a lágymányosi körteret (= ma: Móricz Zsigmond körtér), amelynek szomszédságában Kosztolányi Dezső és később Karinthy Frigyes is kapott egy teret, ill. utat. Hatvanötödik születésnapján (1948. nov. 28.). emléktáblát lepleztek le egykori, Reviczky utca 7. sz. alatti lakóházának falán. Sírjára 1954-ben Ferenczy Béni emlékművet készített (az avatóbeszédet Illyés Gyula mondta). A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Pécsett Babits diákkori lakóházát jelölték meg emlékművel (1956. máj. 20-án), Szegeden szegedi tanársága félszázados jubileumán emlékeztek emléktáblával (1956. okt. 2-án, itt Szabó Lőrinc mondta az avatóbeszédet).

     

    Szekszárdon, szülőháza, az 1780 körül, copfstílusban épült Kelemen-ház ma is eredeti állapotában áll. A házat a költő nagyapja, Kelemen József vette meg 1852-ben, szekszárdi letelepedésekor. Ebben a házban nyílt meg a Babits Mihály Múzeum (1967. júl. 2., ünnepi beszédet itt is Illyés Gyula mondott; 1983-ban az addig emlékházként működő múzeumot teljes egészében múzeummá nyilvánították). A szekszárdi Wosinszky Mór Múzeumban is berendeztek egy Babits Emlékházat. Szekszárdon Babits Mihály Irodalmi Társaság is alakult (1956), ill. az ő nevét vette fel a szekszárdi Babits Kiadó (1988), a Révai Nagy Lexikona hasonmás kiadásait, ill. a Révai Új Lexikonát megjelentető könyvkiadó. Babits és felesége 1924-ben Esztergomban egy földszintes présházat vásárolt, majd folyamatosan építettek hozzá. A házaspár 1940-ig itt töltötte a nyarakat, a ház állapota ezután fokozatosan romlott, végül teljesen lakhatatlanná vált. Az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) védetté nyilvánította (1960), az épületet helyreállították, és emlékhelyként látogatható (Babits Emlékház). Itt tekinthető meg Babits halotti maszkja; ill. a szobákat Einzinger Ferenc esztergomi festőművész, Babits barátjának freskói díszítik. Az emlékház a Balassi Bálint Múzeum részeként működik. – Műveit több nyelvre is lefordították. Számos költeményét és nagyobb lírai műveit (Laodameia, Kósa György, Kerényi György, Baross Gábor; Jónás könyve, Petrovits Emil, Soproni József) megzenésítették. Művei közül a Hatholdas rózsakertből (Ranódy László rendezése, 1970) a Jónás könyvéből (Balogh Zsolt rendezése, 1991) készítettek filmet, ill. tévéfilmet. A Laodameiát színpadon is előadták (Irodalmi Színpad, 1971; Várszínház, 1983).

     

    Babits Mihályról az első, kisebb életrajzi művet Juhász Géza (1928), majd Kárpáti Aurél írta (1941). Az életmű első értékelői közül többen – pl. Földessy Gyula – az Adyhoz való viszonyát elemezte, majd a Baumgarten-alapítványban játszott vitatható tevékenységét vizsgálták. Az 1945 után kibontakozó szocialista irodalomtörténet-tudomány Babits munkásságával sokáig nem tudott mit kezdeni. Intellektuális líráját kevesen értették, a világháborúk alatti megítélése ellentmondásos volt. Emblematikus versét, a Húsvét előtt (1916) c. költeményét pacifistának bélyegezték, ugyanakkor elismerően szóltak a Jónás könyvéről (1938), jóllehet mindkét esetben a költői magatartás hasonló volt. Az első modern Babits-monográfia szerzője, Kardos Pál (1972) a költő életművét elsősorban az Adyhoz, valamint a forradalmakhoz való viszonyában értékelte, míg Kiss Ferenc elsők között vizsgálta Babitsot a Kosztolányi Dezsőhöz és a Juhász Gyulához fűződő személyes kapcsolatain keresztül. A Babits-kutatásból kiemelkedik Belia György (1923–1982), aki feldolgozta az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattárában lévő Babits-hagyatékot, majd a költő életműsorozatát gondozta (1979–1987; a sorozat utolsó köteteit már nem élhette meg). Az általa kiadott, Török Sophie gyűjtésében megtalált Babits–Kosztolányi–Juhász Gyula levelezést röviddel a kötet megjelenése után betiltották (1959-ben). Belia kiadta továbbá Babits egyéb leveleit és ún. beszélgetőfüzeteit is, és megkezdte a kritikai kiadás előkészületeit. A kritikai kiadás végül is Sipos Lajos (1939–) főszerkesztésében indult meg (1997-ben), a magyar irodalomtörténet-tudomány történetében ez az első szöveggenetikai kiadás. A kritikai kiadást kiegészíti Róna Judit Babits-krónikája (Nap, nap után, 2011-től), amely szintén egyedülálló a magyar irodalomtörténetben. A Babits-kutatók közül kiemelkedik még: Buda Attila, Kelevéz Ágnes, Rába György, Téglás János és Töttős Gábor. 

    Elismertség

    A Vörösmarty Akadémia alelnöke (1918–1919), elnöke (1925-től). A Petőfi Társaság (1920–1921), a Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1930).

    Elismerés

    A PEN Club Rothermere-díja (1933), San Remo-díj (Dante fordításaiért, 1940).

    Szerkesztés

    A Nyugat szerkesztője (1919–1941; 1929–1933: Móricz Zsigmonddal; 1933–1937: egyedül; 1937–1941: Illyés Gyulával). 

    Főbb művei

    F. m.: B. M. életében és közvetlen posztumusz megjelent művei: Levelek Iris koszorújából. Versek. (A Nyugat kiadása. Bp., 1909; 2. kiad. 1914)
    Két kritika: Petőfi és Arany. – Az irodalom halottjai. (Nyugat Könyvtár 18. Bp., 1911)
    Herceg, hátha megjön a tél is! Versek. A címlapot Falus Elek rajzolta. (A Nyugat kiadása. Bp., 1911; 2. kiad. 1918; 3. kiad. 1924)
    Recitativ. Versek. (A Nyugat kiadása. Bp., 1916; A Táltos kiadása. 2. kiad. 1920)
    A gólyakalifa. Regény és néhány novella. (Athenaeum Könyvtár. 43. Bp., 1916; 2. kiad. 1920; 3. kiad. 1932; németül: Der Storchkalif. Leipzig, 1919; eszperantóul: Berlin, 1929; olaszul: Il califfo della cicogna. Milano, 1934)
    Irodalmi problémák. Tanulmányok. (A Nyugat kiadása. Bp., 1917; Gondolat és írás. 4. 2. kiad. 1931)
    Nyugtalanság völgye. Versek. (A Táltos kiadása. Bp., 1920)
    Karácsonyi Madonna. Elbeszélések. (A Táltos kiadása. Bp., 1920; románul: 1924, németül: Berlin, 1926, lengyelül: 1943)
    Laodameia. Verses dráma. Ill. Jaschik Álmos. (Bp., 1921)
    Timár Virgil fia. (1–2. kiad. Bp., 1922; 2. kiad. 1931; németül: Der Sohn des Virgilius Timar. Ford. Klein J. István. München 1923, franciául: Le fils de Virgile Timar. Ford. Sauvageot, Aurélien. Paris 1931, portugálul: O filho de Virgilio Timar. Rio de Janeiro, 1934; olaszul: 1939)
    Gondolat és írás. Tanulmányok. (Gondolat és írás. 1. Bp., 1922)
    Aranygaras. Mesék. Írta B. M., a képeket rajzolta Simon György János. (Az Athenaeum kiadása. Bp., 1923)
    Kártyavár. Egy város regénye. (Az Athenaeum kiadása. Bp., 1923; németül: Das Kartenhaus. Ford. Klein J. István. Berlin, 1926)
    Sziget és tenger. Versek. (Az Athenaeum kiadása. Bp., 1925)
    Halálfiai. Regény. (Az Athenaeum kiadása. Bp., 1927; olaszul: 1943)
    Versek. 1902–1927. (Az Athenaeum kiadása. Bp., 1928)
    Élet és irodalom. Tanulmányok, esszék. (Az Athenaeum kiadása. Bp., 1929)
    Az istenek halnak, az ember él. Versek. (Az Athenaeum kiadása. Bp., 1929)
    A torony árnyéka. Mesék és novellák. (Az Athenaeum kiadása. Bp., 1931)
    Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom. Regény. (Nyugat Könyvek. 12. Bp., 1933)
    Versenyt az esztendőkkel. Új költemények. 1928–1933. (Nyugat Könyvek. Bp., 1933)
    Az európai irodalom története. I–II. köt. (Nyugat Könyvek. Bp., 1934–1935; 2. átd. és bőv. kiad. 1936–1937; németül: Geschichte der europäischen Literatur. Wien–Zürich, 1949)
    Hatholdas rózsakert. Elbeszélések. (Az Athenaeum kiadása. Bp., 1937)
    Jónás könyve. Költemény. (Nyugat Könyvek. Bp., 1939)
    Keresztülkasul az életemen. Önéletrajzi írások. Az utószót írta Török Sophie. (Nyugat Könyvek. Bp., 1939)
    A magyar jellemről. (Mi a magyar? Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1939; hasonmás kiad. 1992)
    Jónás könyve. Bibliofil, számozott kiadás. A könyvet tervezte Kner Albert. (Nyugat Könyve. Bp., 1940)
    Írók két háború közt. Tanulmányok. (Nyugat Könyvek. 1–2. kiad. Bp., 1941)
    B. M. válogatott versei. (Az Athenaeum olvasótára. Bp., 1941)
    B. M. hátrahagyott versei. Szerk. Illyés Gyula. (Nyugat Könyvek. Bp., 1941)
    A második ének. Dráma. A bevezetést írta Török Sophie. (Nyugat Könyvek. Bp., 1942)
    B. M. ünnepi beszédei. Születése 60. évfordulója emlékére. (A Baumgarten Ferenc Irodalmi Alapítvány kiadványa. Bp., 1943)
    B. M. összes művei. I–II. köt. I. köt. B. M. összes versei. II. köt. Írás és olvasás Tanulmányok. Egy kötetben. Sajtó alá rend. Török Sophie, az utószót írta Török Sophie. (A Franklin Társulat kiadása. Bp., 1945).

     

    B. M. összegyűjtött munkái. I–X. köt. (Bp., 1937–1939: I. köt. B. M. összes versei. 1902–1937.; II. köt. Írás és olvasás. Tanulmányok.; III. köt. Ezüstkor. Tanulmányok.; IV–V. köt. Halálfiai. I–II. köt.; VI. köt. Timár Virgil fia.; VII. A gólyakalifa. – Elza pilóta.; VIII. köt. B. M. összes novellái.; IX. köt. B. M. kisebb műfordításai.; X. Dante komédiája. Ford. B. M.).

     

    B. M. műveinek kritikai kiadása: Főszerk. Sipos Lajos: Regényei. I. köt. A gólyakalifa. – Kártyavár. Sajtó alá rend. Éder Zoltán. (Bp., 1997)
    II. köt. Timár Virgil fia. Sajtó alá rend. Sipos Lajos. (Bp., 2001)
    III. köt. Elza pilóta vagy A tökéletes társadalom. Sajtó alá rend. Buda Attila. (Bp., 2002)
    IV–V. köt. Halálfiai. 1–2. Sajtó alá rend. Némediné Kiss Adrien, Szántó Gábor András, T. Somogyi Magda. (Bp., 2005)
    Drámái. Sajtó alá rend. Sipos Lajos. (Bp., 2003)
    Esszék, tanulmányok, kritikák. I. köt. 1900–1911. Sajtó alá rend. Hibsch Sándor és Pienták Attila. (Bp., 2009)
    Kisprózai alkotások. Sajtó alá rend. Némediné Kis Adrien és Szántó Gábor András. (Bp., 2010)
    Levelezése. Főszerk. Sipos Lajos. I. köt. 1890–1906. Sajtó alá rend. Zsoldos Sándor. (Bp., 1998)
    II. köt. 1907–1909. Sajtó alá rend. Szőke Mária. (Bp., 2005)
    III. köt. 1909–1911. Sajtó alá rend. Sáli Erika és Tóth Máté. (Bp., 2005)
    IV. köt. 1911–1912. Sajtó alá rend. Sáli Erika. (Bp., 2003)
    V. köt. 1912–1914. Sajtó alá rend. Pethes Nóra és Vilcsek Andrea. (Bp., 2007)
    VI. köt. 1914–1916. Sajtó alá rend. Fodor Tünde és Topolay Ágnes. (Bp., 2008)
    VII. köt. 1916–1918. Sajtó alá rend. Tóth Máté. (Bp., 2011). 


    B. M. műveinek modern kiadásai: B. M. válogatott versei. Vál. Illyés Gyula. Szerk. Belia György. (A magyar költészet gyöngyszemei. Bp., 1957)
    A gólyakalifa. – Kártyavár. Két regény. (Bp., Európa–Szépirodalmi, 1957)
    B. M. – Juhász Gyula – Kosztolányi Dezső levelezése. Török Sophie gyűjtése alapján sajtó alá rend. Belia György. 7 táblával. (Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye. 3. Az MTA Irodalomtörténeti Intézete kiadványa. Bp., 1959)
    B. M. válogatott művei. I–II. köt. Vál., a bevezető tanulmányt írta Keresztury Dezső. Szerk. Belia György és Ungvári Tamás. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1959; új kiad. Kaposvár, 2002)
    B. M. összegyűjtött versei. Sajtó alá rend. Rozgonyi Iván, a bevezető tanulmányt írta Szauder József. (Bp., 1961)
    Jónás könyve. Elbeszélő költemény. Az utószót írta Ungvári Tamás, ill. Kádár György. (Bp., Magyar Helikon, 1961)
    A gólyakalifa. Regény. Az utószót írta Pók Lajos. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1963; 2. kiad. 1968; 3. kiad. 1981)
    B. M. összegyűjtött versei. Szerk. Basch Lóránt, Illyés Gyula, Keresztury Dezső. Sajtó alá rendezte Rozgonyi Iván. (Magyar Parnasszus. Bp., 1963; 2. kiad. 1968; 7. kiad. 1974)
    A gólyakalifa. Regény. Ill. Kass János. (Helikon Kiskönyvtár. Bp., 1964; angolul: The Nightmare. Ford. Rácz Éva. Hungarian Literature. Bp., 1966; cseh nyelven. Praha, 1972; finnül: Hämeenlinna, 1978; lengyelül: Kraków, 1983; németül: Frankfurt am Main, 1984; észt nyelven: Tallinn, 1986; oroszul: Moszkva, 1988; franciául: Calif-cigogne. Ozoir-la-Ferrière, 1992; szlovákul: Bratislava, 1999; héberül: Jeruzsálem, 2009)
    Jónás könyve. Verses elbeszélés. Würtz Ádám rézkarcaival. Megjelent a költő halálának 25. évfordulóján. Bibliofil kiadvány. (Bp., Magyar Helikon, 1966)
    A gólyakalifa. Regény és négy novella. Szerk., a bevezetést írta Láng Gusztáv. (Tanulók Könyvtára. Kolozsvár, 1970)
    Könyvről könyvre. Tanulmányok, kritikák a Nyugat azonos címmel megjelent rovatából. Sajtó alá rend., az utószót írta Belia György. (Bp., 1973)
    Jónás könyve. Elbeszélő költemény. Leírta és rajzolta Borsos Miklós. (Bp., Szépirodalmi, 1974)
    Jónás könyve. Ill. Schubert Péter. Az eredeti kézirat hasonmásával. (Szekszárd, 1974)
    Babits Adyról. Dokumentumgyűjtemény. Vál., szerk. Gál István. (Bp., 1975)
    B. M. válogatott versei. Bibliofil kiad. Minikönyv. (A Szekszárdi Minikönyvgyűjtők Klubja kiadványa. Szekszárd, 1976)
    Timár Virgil fia. – Halálfiai. Vál. novellák. Szerk., a szöveget gondozta Belia György. (Magyar Remekírók. Bp., 1976)
    Arcképek és tanulmányok. Vál., szerk. Gál István. (Bp., 1977)
    B. M. összegyűjtött versei. Összeáll., a szöveget gondozta, az utószót írta Belia György. Az illusztrációkat Borsos Miklós készítette. (Bp., 1977; 2. kiad. 1982)
    Esszék, tanulmányok. I–II. köt. Összegyűjtötte, szerk., a szöveget gondozta Belia György. Az illusztrációkat Borsos Miklós készítette. (Bp., 1978)
    Az európai irodalom olvasókönyve. Töredék és vázlat. A függelékben Halász Gábor levelei B. M.-hoz. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Gál István. (Bp., 1978)
    B. M. beszélgetőfüzetei. I–II. köt. Szerk., a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt írta Belia György. (Műhely. Bp., 1980)
    B. M. kisebb műfordításai. Összegyűjtötte, az utószót írta Belia György. Az illusztrációkat Borsos Miklós készítette. (Bp., 1981)
    A gólyakalifa. – Kártyavár. – Timár Virgil fia. Regények. Szerk., a szöveget gondozta Belia György. (Bp., 1982)
    Timár Virgil fia. – Elza pilóta vagy A tökéletes társadalom. Két regény. (Magyar Klasszikusok. Bukarest, 1982)
    Jónás könyve. Bibliofil kiadvány. Ill. Kacsán György. (A Magyar Iparművészeti Főiskola Tipográfia Tanszékének kiadványa. Bp., 1983)
    B. M. ifjúkori írásai. Értekezések, novellák. Szerk. Téglás János. Bibliofil kiadvány. Minikönyv. (A Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola kiadványai. Bp., 1984)
    Aki a kékes égbe néz… Kötetekből kimaradt versek és töredékek. A szöveget vál., a kötetet szerk. és az utószót írta Melczer Tibor. (Bp., 1985)
    B. M. novellái és színjátékai. Összegyűjtötte Beliáné Sándor Anna. Az illusztrációkat Borsos Miklós készítette. (Bp., 1987)
    Laodameia. Dráma. – Jónás könyve. Elbeszélő költemény. (Szépirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1987)
    Jónás könyve. Elbeszélő költemény. Bibliofil kiadvány. Minikönyv. Az eredeti kézirat hasonmásával. Összeáll., szerk. Téglás János. (A Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola kiadványai. Bp., 1992)
    B. M. válogatott versei. Vál., az utószót írta Balassa Péter. (Editorg Klasszikusok. Bp., 1992; 2. kiad. 1994)
    Curriculum vitae. Önéletrajzi vonatkozású versek és önéletrajzok. Vál., szerk. Téglás János. Bibliofil kiadvány. Minikönyv. (A Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola kiadványai. Bp., 1993)
    Jónás könyve és más költemények. Pályakép versekkel. Szerk., a kísérő tanulmányt írta, a szöveget gondozta Melczer Tibor. (Matúra Klasszikusok. 9. Bp., 1993; 2. jav. kiad. 1994)
    B. M. összegyűjtött versei. Szerk. Kelevéz Ágnes. (Századvég Klasszikusok. Bp., 1993; Osiris Klasszikusok. 2. jav. kiad. 1995; 3. jav. kiad. 1997 és utánnyomások: 1999, 2002, 2005 és 2007)
    „Itt a halk és komoly beszéd ideje…“ Interjúk, nyilatkozatok, vallomások. Vál., szerk., a szöveget gondozta. Téglás János. (Babits Könyvtár 1. Celldömölk, 1993)
    A gólyakalifa. – Kártyavár. Két regény. Szerk., a szöveget gondozta és az utószót írta Fenyő István. (A magyar próza klasszikusai. 12. Bp., 1994)
    Timár Virgil fia. – Elza pilóta vagy A tökéletes társadalom Két regény és vál. novellák. Szerk., a szöveget gondozta és az utószót írta Fenyő István. (A magyar próza klasszikusai. 26. Bp., 1995)
    A Nyugat nemzedéke. A gólyakalifa. Regény. (Populart füzetek. Bp., 1996)
    B. M. összegyűjtött versei. I–III. köt. Szerk., az utószót írta Stauder Mária. (A magyar költészet kincsestára. 60–62. Bp., 1997)
    Válogatott versek. (Diákkönyvtár. Bp., 1997)
    B. M. válogatott versei. (Válogatott versek. Debrecen, 1999)
    A második ének. Dráma. (Marosvásárhely, 2000)
    A gólyakalifa. Regény. Szerk. Kelevéz Ágnes. (Millenniumi Könyvtár. Bp., 2000)
    Jónás könyve. – The Book of Jonah. Elbeszélő költemény. Magyar és angol nyelven. Angolra ford. Tótfalusi István. Szerk., az utószót írta Kelevéz Ágnes. Ill. Gyulai Líviusz. Az eredeti kézirat hasonmásával. (Vác, 2001)
    Timár Virgil fia. (Pécsi Ciszterci Könyvek. 3. Pécs, 2001)
    Jónás könyve. Elbeszélő költemény. Ill. Kutas Ágnes. (Bp., Filum, 2002)
    B. M. válogatott versei. Összeáll., az utószót írta Lackfi János. (Bp., 2003)
    A gólyakalifa. Regény. (Osiris Diákkönyvtár. Bp., 2004; 2. kiad. 2006)
    Tanulmányok, esszék. Vál., szerk. Jankovics József és Nyerges Judit. (Magyar remekírók. Bp., Kortárs, 2005)
    Timár Virgil fia. Regény és vál. novellák. Vál., az utószót írta Buda Attila. (Osiris Diákkönyvtár. Bp., 2009)
    Elza pilóta vagy A tökéletes társadalom. Sajtó alá rend., az utószót írta Buda Attila. (Osiris Diákkönyvtár. Bp., 2010)
    B. M. válogatott versei. Vál., szerk. Tarján Tamás. (Bp., 2010)
    Jónás könyve. Elbeszélő költemény. (Nagykőrös, 2012)
    A gólyakalifa. Regény. Szerk., a szöveget gondozta Bíró Péter. (Talentum Diákkönyvtár. Bp., 2012)
    B. M. válogatott versei. Vál., szerk. Csábi Domokos. (A magyar irodalom zsebkönyvtára. Bp., 2013)
    Jónás könyve. Elbeszélő költemény. Kritikák és tanulmányok a műről. Szerk. Pomogáts Béla. (Egy vers. Bp., Nap, 2013)
    A gólyakalifa. – Kártyavár. Két regény. (Életreszóló regények. 18. Bp., 2015).

     

    B. M. műveinek hasonmás kiadásai: Jónás könyve. Elbeszélő költemény. Az eredeti kézirat hasonmás kiadása. (Bp., 1976)
    A második ének. A bevezetést írta Török Sophie. Utószó: Töttős Gábor. Hasonmás bibliofil kiadvány. Minikönyv. (A Szekszárdi Minikönyvgyűjtők Klubja kiadványa. Szekszárd, 1983)
    Jónás könyve. Elbeszélő költemény. Az eredeti kézirat hasonmás kiadása. (A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése kiadványa. Bp., 1989)
    B. M. válogatott versei. Hasonmás kiad. (Bp., Kossuth, 2008).

     

    B. M. fontosabb műfordításai: Az Isteni színjáték kiadástörténete: Dante komédiája. Első rész. A Pokol. Ford. (A Révai kiadása. Bp., 1913), Második rész. A purgatórium. Ford. (Bp., 1920; 2. kiad. Bp., 1924)
    Harmadik rész. A paradicsom. (Bp., 1923)
    I–III. köt. (2. kiad. Bp., 1924; 3. kiad. 1929)
    Dante: Isteni színjáték. A három rész egy kötetben. Ford. (4. kiad. Bp., Révai, 1940; 5–11. kiad. utánnyomások: 1941–1949)
    Dante: Isteni színjáték. Ford. B. M. A bevezető tanulmányt írta és Babits jegyzeteit kiegészítette Kardos Tibor. 25 táblával. (A világirodalom klasszikusai. Bukarest, 1957)
    Dante: Isteni színjáték. Ford. B. M. Szerk. Kardos Tibor. Az utószót írta Berkovits Ilona. (Bp., Magyar Helikon, 1965)
    Dante: Isteni színjáték. Ford. B. M. Szerk. Kardos Tibor. (Bp., 1968; 2. kiad. 1971; 3. kiad. 1974)
    Dante: Isteni színjáték. I–III. köt. Ford. B. M. Ill. Zörgő János. Bibliofil kiad. Minikönyv. (Klasszikusok miniben. Bp.–Gyoma, Kner, 1976–1978)
    Dante: Isteni színjáték. Ford. B. M. Szerk. Kardos Tibor. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1982)
    Dante: Isteni színjáték. Ford. B. M. Szerk. Kardos Tibor. (Horizont Könyvek. Bp., 1985)
    Dante: Isteni színjáték. Ford. B. M. Szerk. Kardos Tibor. (Bukarest, 1985)
    Dante: Isteni színjáték. Ford. B. M. Szerk. Kardos Tibor. Bibliofil kiad. Salvador Dalí festményeivel. Beragasztott képekkel, tokban. (Bp., Helikon, 1987)
    Dante: Pokol. Az Isteni színjáték első része. Ford. B. M. Az utószót írta Madarász Imre. (Európa Diákkönyvtár. Bp., 1992; és utánnyomások: 1996–2010)
    Középkori irodalom. Dante: Isteni színjáték. Ford. B. M. Szerk. Veress Zsuzsanna. (Populart füzetek. Bp., 1993)
    Dante: Isteni színjáték. B. M. fordításában. Gustave Doré százharmincöt illusztrációjával. Bibliofil kiad. Összeáll. és szerk. Hargitai György. (Bp., Kossuth, 1994)
    Dante: Isteni színjáték. Ford. B. M. Szerk., az előszót írta Kaiser László. (Talentum Könyvtár. Bp., 1994 és utánnyomások: 1995–2010)
    Dante: Isteni színjáték. Ford. B. M. A szöveget gondozta és az utószót írta Tarbay Ede. A kísérő tanulmányt írta Sárközy Péter, ill. Sinkó Veron. (Bp., Szent István Társulat, 2002)

     

    egyéb fordításai: Shakespeare: A vihar. Dráma. Ford. (Az Athenaeum kiadása. Bp., 1916)
    Wilde Oszkár verseiből. Ford. (Modern Könyvtár. 508–509. Bp., 1916; 2. kiad. 1922)
    Pávatollak. Műfordítások. (A Táltos kiadása. Bp., 1920)
    Erato. Az erotikus világköltészet remekei. Versek. Ford. 6 táblával. A rajzok Francois de Bayros eredeti munkái. (Wien, 1921, a kir. tábla, mint közerkölcsbe ütközőt elkobozta!)
    Goethe: A napló. Erotikus költemény. Ford. Bibliofil kiad. Ill. Prihoda István. 4 táblával. (A Genius kiadása. Bp., 1921)
    Meredith, George: Az önző. Regény. I–II. köt. Ford. Tóth Árpáddal. (Nagy írók – nagy írások. I. sorozat 7. Bp., 1921)
    Gautier, Théophile: Kleopátra egy éjszakája. Elbeszélések. (A Genius kiadása. Bp., 1922)
    Baudelaire, Charles: Romlás virágai. Versek. Ford. Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal. (Nagy írók – nagy írások. II. sorozat 6. 1–2. kiad. Bp., 1923)
    Poe: Groteszkek és arabeszkek. Elbeszélések és fantáziák. Ford. (Bp., 1928)
    Goethe: Iphigenia Taurisban. Színmű 5 felvonásban. Ford. (Bp., 1929)
    Oedipus király és egyéb műfordítások: Sophokles: Oedipus király. – Shakespeare: A vihar. – Goethe: Iphigenia Taurisban. Három dráma. (Az Athenaeum kiadása. Bp., 1931)
    Amor Sanctus. Szent szeretet könyve. Középkori himnuszok latinul és magyarul. Ford. és magyarázta B. M. (A Magyar Szemle könyvei. 6. Bp., 1933)
    Sophokles: Oidipus Kolonosban. Műfordítás. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1941. márc. 3.; megjelent: Sophokles: Oidipus király. Oidipus Kolonosban. Ford. Bp., 1942)
    Iphigenia Taurisban. – Iphigenie auf Tauris. Színmű 5 felvonásban. Ford. Kétnyelvű kiadvány. (Bp., Franklin, 1943)
    Baudelaire, Charles: Romlás virágai. Versek. Ford. Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal. Théophile Gautier tanulmányával és Szabó Lőrinc Baudelaire-életrajzával. Az új kiadást szerk. Szabó Lőrinc. 5 táblával. (A líra gyöngyszemei. Bp., Révai, 1943; 4. kiad. 1957)
    Erato. Az erotikus világköltészet remekei. Versek. Ford. (Bp., 1947)
    Amor Sanctus. Szent szeretet könyve. Középkori himnuszok latinul és magyarul. Ford. és magyarázta B. M. (Kétnyelvű klasszikusok. 2. kiad. Bp., 1948)
    Shakespeare: A vihar. – The Tempest. Ford. B. M. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Országh László. (Kétnyelvű Klasszikusok. Bp., 1957)
    Meredith, George: Az önző. Regény. I–II. köt. Ford. Tóth Árpáddal. Ill. Kovács Albert. (Bp., Európa, 1965)
    Baudelaire, Charles: Romlás virágai. Versek. Ford. Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal. Szerk. Szegzárdy-Csengery József. Ill. Kass János. Bibliofil kiadásváltozattal. (Bp., Magyar Helikon, 1967; 2. kiad. 1980)
    Erato. Az erotikus világköltészet remekei. Versek. Ford. Hat réznyomattal Zichy Mihály Szerelem c. ciklusából. 6 táblával. (Erotica classica. 1. Bécs, 1969)
    Erato. Az erotikus világköltészet remekei. Versek. Ford. B. M. Sajtó alá rend. Belia György, a bevezető tanulmányt írta Keresztury Dezső. Ill. Borsos Miklós. Bibliofil kiadásváltozattal is. (Bp., Szépirodalmi, 1970; 2. kiad. 1973)
    Shakespeare: A vihar. Ford. B. M. Ill. Szántó Piroska. 12 táblával. (Bp., Magyar Helikon, 1974)
    Goethe: A napló. Erotikus költemény. Ford. B. M. A rajzokat Würtz Ádám készítette. Bibliofil kiad. B. M. 1921-es előszavával. (Bp., Európa, 1976)
    Erato. Az erotikus világköltészet remekei. Versek. Ford. B. M. Szalay Lajos rajzaival. (Bp., Magyar Helikon, 1980)
    Shakespeare: A vihar. Ford. B. M. Az utószót írta Ruttkay Kálmán. (William Shakespeare drámái. 4. Bp., 1981)
    Shakespeare: A vihar. Ford. B. M. Az utószót írta Ruttkay Kálmán. Ill. Reich Károly. Bibliofil kiadvány. Minikönyv. (Klasszikusok miniben. Bp.–Gyoma, 1985)
    Amor Sanctus. Szent szeretet könyve. Középkori himnuszok latinul és magyarul. Ford. B. M. 12 táblával. (Bp., Helikon, 1988)
    Shakespeare: A vihar. Szerk., az utószót írta Tarján Tamás. (Heti Klasszikusok. Bp., 1992)
    Amor Sanctus. Szent szeretet könyve. Középkori himnuszok latinul és magyarul. Ford. B. M. Szerk. Téglás János. (A Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola kiadványai. Bp., 1992)
    Amor Sanctus. Szent szeretet könyve. Középkori himnuszok latinul és magyarul. Ford. B. M. (Populart füzetek. Bp., 1993)
    Amor Sanctus. Szent szeretet könyve. Középkori himnuszok latinul és magyarul. Ford. B. M. (Magyar Könyvtár. Bp., 1993)
    Amor Sanctus. Szent szeretet könyve. Középkori himnuszok latinul és magyarul. Ford. B. M. (Remekírók Diákkönyvtára. Kolozsvár, 1996)
    Baudelaire, Charles: Romlás virágai. Versek. Ford. Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal. (A líra gyöngyszemei. Szeged, Szukits, 1998)
    Erato. Az erotikus világköltészet remekei. Versek. Ford. B. M. Hat réznyomattal Zichy Mihály Szerelem c. ciklusából. 6 táblával. Az 1969. évi bécsi kiadás hasonmás kiadása. (Bp., Pán, 2000)
    Erato. Az erotikus világköltészet remekei. Ill. Zichy Mihály. (Szeged, Könyvmolyképző, 2009). 

    Irodalom

    Irod.: forráskiadványok: Babits-szám. (Nyugat, 1924)
    Babits-emlékkönyv. Szerk. Illyés Gyula. B. M. műveinek bibliográfiájával. Negyven fényképmásolattal. A bibliográfiát összeáll. Sárkány Oszkár. (Bp., 1941)
    B. M.–Szilasi Vilmos levelezése. Dokumentumok. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta Gál István, sajtó alá rend. Kelevéz Ágnes. (Irodalmi Múzeum. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa. Bp., 1979)
    Dienesék levelei Babitshoz. Szerk., vál., a szöveget gondozta a Téglás János. 30 táblával. (A Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola kiadványai. Bp., 1982)
    Török Sophie Babitsról. Szerk. Téglás János. (Bp. 1983)
    Babitsról – Babitsért. A Tolna megyei sajtó elfeledett dokumentumai. 1898–1941. Írta és összeáll. Töttős Gábor. (Szekszárd, 1983)
    B. M. száz esztendeje. Kritikák, portrék. Szerk. Pók Lajos. (Bp., 1983)
    Mint különös hírmondó. Tanulmányok és dokumentumok B. M. születésének századik évfordulója alkalmából. Szerk. Kelevéz Ágnes. (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa. Bp., 1983)
    „… külön tér, külön idő…“ Babits fényképei. Ikonográfia. Szerk. W. Somogyi Ágnes. (Bp., 1983)
    Babits és Esztergom. Vallomások, dokumentumok, emlékek. Vál., szerk. Bodri Ferenc és Téglás János. (Esztergom, 1983)
    Babits és Tessitori Nóra levelezése. Összeáll., az utószót írta Téglás János. (A Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola kiadványai. Bp., 1983)
    Keresztury Dezső: Babits. Levelek, tanulmányok, emlékek. Sajtó alá rend. Téglás János. (Bp., 1988)
    „Dallá ringott bennem kétség és láz…“ B. M. és Török Sophie szekszárdi levelei. Szerk. Vadas Ferenc. Sajtó alá rend. Csiszár Mirella és Vendel-Mohay Lajosné. (A Wosinsky Mór Megyei Múzeum kiadványa. Szekszárd, 1991)
    Haza a Telepre. Néhány dokumentum a költő tisztviselőtelepi éveiről. Szerk., vál., a szöveget gondozta a Téglás János. 20 táblával. (A Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola kiadványai. Bp., 1991)
    B. M. és Illyés Gyula levelezése. Vál., szerk. Takács Mária. (A Tolna megyei Könyvtár kiadványa. Szekszárd, 1992)
    B. M. kéziratai és levelezése. I–IV. köt. Kat. Szerk. Cséve Anna, Kelevéz Ágnes, Melczer Tibor, Nemeskéri Erika, Papp Mária. (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusai. 3. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai. Bp., 1993)
    A vádlott: három Babits-verssor. Egy irodalmi per aktáiból. 1915–1916. Vál., szerk. Téglás János. (A Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola kiadványai. Bp., 1994)
    A vádlott: egy Babits-vers. A Fortissimo-ügy aktái. 1917. Vál., szerk. Téglás János. (A Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola kiadványai. Bp., 1995)
    Török Sophie: Naplójegyzetek. Vál. Téglás János. (Bp., 1996)
    A Babits-család levelezése. Vál., szerk., a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt írta Buda Attila. (Babits Könyvtár. 2. Bp., 1996)
    „Itt a halk és komoly beszéd ideje.“ Interjúk, nyilatkozatok, vallomások. Vál., szerk., a szöveget gondozta Téglás János. (Celldömölk, 1997)
    B. M. Bibliográfia. Összeáll. Stauder Mária és Varga Katalin. (Bp., 1998)
    „Engem nem látott senki még.“ Babits-olvasókönyv. I–II. köt. Vál., szerk., a szöveget gondozta és az utószót írta Sipos Lajos. (Babits Könyvtár. 4. Bp., 1999)
    Kedves Csinszka! Drága Mis! B. M. és Csinszka levelezése. 1919–1920. Vál., szerk., a szöveget gondozta és az utószót írta Nemeskéri Erika. 16 táblával. (Bp., 1994; 2. bőv. kiad. 2004)
    Török Sophie: „…most én vagyok hang helyetted…“ Török Sophie B. M.-ról. Vál., szerk., sajtó alá rend. és az utószót írta. Téglás János. (Bp., 2000)
    „Áll az idő és máll a tér.“ Babits István levelei a keleti frontról és a hadifogságból. 1915–1920. Vál., szerk., a szöveget gondozta és a bevezető tanulmányt írta Buda Attila. (Babits Könyvtár. 13. Bp., 2005)
    „Különös emberi háló.“ Ami a Babits család levelezéséből kimaradt. Vál., szerk., a leveleket összegyűjtötte Buda Attila. A szülőház történetét írta Lovas Csilla. (Bp., 2006)
    Török Sophie naptárai. 1921–1941. I–II. köt. Kritikai kiad. Szerk., a szöveget gondozta és a bevezető tanulmányt írta Papp Zoltán János. (Babits Könyvtár. 14–15. Bp., 2010)
    Nap, nap után. Babits-kronológia. Összeáll. Róna M. Judit. I–III. köt. I. köt. 1883–1908. II. köt. 1909–1914. III. köt. A: 1915–1918. B: 1918–1920. (Bp., 2011–2015)
    Egyetemi előadások. 1919. Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegyzése alapján. Szerk., sajtó alá rend és Sz. L. gyorsírásos lejegyzését megfejtette Lipa Tímea. (Bp., 2014). 


    Irod.: monográfiák, fontosabb tanulmányok: Juhász Géza: B. M. Kismonográfia. (Kortársaink. 1. Bp., 1928)
    Földessy Gyula: Ady értékelése. Az Új versek megjelenésétől máig. Kosztolányi és Babits szerepe az Ady-problémában. (A Kelet Népe Könyvtára. 1. Bp., 1939)
    Kárpáti Aurél: B. M. életműve. (Bp., 1941)
    Gál István: B. M. és az angol irodalom. Egy. doktori értek. is. (Debreceni angol dolgozatok. 7. Debrecen, 1942)
    Ungvári Tamás: Adalékok B. M. pályaképéhez. 1918–1919. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959 és külön: Bp., 1959)
    Láng József: Adalékok a Hatholdas rózsakert keletkezéséhez és Babits bajai tartózkodásához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
    Kardos Pál: Ady és Babits kapcsolata 1919-ig. (Acta Universitatis Debreceniensis, 1961; és külön: a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének Kiadványai. 10. Debrecen, 1961)
    Kiss Ferenc: A beérkezés küszöbén. Babits, Juhász és Kosztolányi ifjúkori barátsága. (Irodalomtörténeti füzetek. 37. Bp., 1962)
    Kardos Pál: Babits viszonya Adyhoz 1919 után. (Studia Litteraria, 1963; K. P.: Irodalmi tanulmányok. Bp., 1979 és külön: a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének Kiadványai. 19. Bp., 1963)
    J. Soltész Katalin: B. M. költői nyelve. (Nyelvészeti tanulmányok. 8. Bp., 1965)
    Kardos Pál: A fiatal Babits költői témái. (Studia Litteraria, 1965)
    Éder Zoltán: Babits a katedrán. Monográfia. (Bp., 1966)
    Rába György: Két költő. Dante és Babits. (Dante-emlékkönyv. Dante a középkor és a renaissance között. Bp., 1966)
    Kardos Pál: Babits az első világháború alatt. 1–2. (Studia Litteraria, 1966)
    Pók Lajos: B. M. alkotásai és vallomásai tükrében. Kismonográfia. (Arcok és vallomások. Bp. 1967)
    Kardos Pál: Babits kapcsolata a század eleji katolikus mozgalommal. (Studia Litteraria, 1967)
    Rába György: A szép hűtlenek. Babits, Tóth Árpád és Kosztolányi műfordításai. Kismonográfia. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 23. Bp., 1969)
    Kardos Pál: Babits Mihály két művéről: Halálfiai. – Húsvét előtt. (Irodalomtörténet, 1970)
    Kardos Pál: B. M. Monográfia. B. M. művei teljes bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Gottesmann Dóra. (Nagy magyar írók. Bp., 1972)
    Sipos Lajos: B. M. útja a polgári forradalom győzelmétől az ellenforradalom uralomra jutásáig. Egy. doktori értek. (Bp., 1972)
    Sipos Lajos: B. M. ismeretlen verse Adyról. (Irodalomtörténet, 1973)
    Illyés Gyula: B. M. (I. Gy.: Iránytűvel. Bp., 1975)
    Sipos Lajos: B. M. és a forradalmak kora. Kismonográfia. (Irodalomtörténeti füzetek. 91. Bp., 1976)
    Kosztolányi Dezső: B. M. (K. D.: Egy ég alatt. Bp., 1977)
    Halász Gábor: Három Babits arc. (H. G.: Válogatott írások. Bp., 1977)
    Babits István: A Babits család származása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978)
    Rónay László: Fordulat Babits prózájában. (Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmáról Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára. Szerk. Kabdebó Lóránt. Bp., 1979)
    Sipos Lajos: Adatok a Halálfiai geneziséhez. (Literatura, 1979)
    Rónay György: Babits hite. (R. Gy.: Hit és humanizmus. Bp., 1980)
    Rába György: Az objektív líra jelensége a Nyugat hőskorában. B. M. és Füst Milán költészete. (Irodalomtörténeti füzetek. 100. Mégis győztes, mégis új és magyar. Tanulmányok a Nyugat megjelenésének hetvenedik évfordulójára. Szerk. R. Takács Olga. Bp., 1980)
    Salló László: Babits Fogarason. (A Hét, 1980. nov. 21.)
    Rába György: B. M. költészete. 1903–1920. Monográfia. (Bp., 1981)
    Fráter Zoltán: Babits kallódó értekezése. (Irodalomtörténet, 1982)
    Belia György: B. M. tanulóévei. Monográfia. (Bp., 1983)
    Apró Ferenc: Babits Szegeden. (A Somogyi Könyvtár kiadványa. Szeged, 1983)
    Rába György: B. M. (Bp., 1983)
    Rába György: B. M. Kismonográfia. (Nagy magyar írók. Bp., 1983)
    Babits Mihály világa. Centenáriumi emlékülés Kaposváron. A Kaposvári Városi Tanács Művelődési Osztálya 1983. febr. 1-jén tartott Babits-emlékülés előadásai. Szerk. Laczkó András. (Kaposvár, 1983)
    Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő. Vázlat Babits lírájáról. Monográfia. (Bp., 1984; 2. kiad. 1998)
    Németh G. Béla: Babits, a szabadító. Tanulmányok. (Bp., 1987)
    Csányi László: Babits átváltozásai. Monográfia. (Egyéniség és alkotás. Bp., 1990)
    Töttös Gábor: Babits-titkok nyomában. Bibliofil kiadvány. Minikönyv. (Szekszárd, 1991)
    Kelevéz Ágnes: Költői változások Babits kézirataiban. (Irodalomtörténet, 1992)
    Kelevéz Ágnes: Babits vallomása Szilasi Vilmosnak versei keletkezéséről. Irodalomtörténeti Közlemények, 1994)
    Töttős Gábor: Babits bölcsői körül. (Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola Tudományos Közleményei, 1995)
    Sipos Lajos: B. M. és György Oszkár pályakezdése. (Árgus, 1995)
    Kelevéz Ágnes: A Babits-emlékkönyv. (Irodalomtörténet, 1996)
    Kelevéz Ágnes: A kézirat Ariadné-fonala. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1996)
    Kelevéz Ágnes: „Kérem, küldje el nekem összes műveit!“ Babits válasz Osvát Ernő felkérésére. (Irodalomismeret, 1996)
    Buda Attila: B. M. művei a Nyugat Kiadó gondozásában. – Illés Sándor: B. M. fogarasi lakásai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1997)
    Czeizel Endre: B. M. családjának kreatológiai vizsgálata. (Alföld, 1997)
    Kelevéz Ágnes: Az évszakok motívuma a fiatal Babits költészetében. (Limes, 1997)
    Kelevéz Ágnes: A keletkező szöveg esztétikája. Genetikai közelítés Babits költészetéhez. Monográfia és PhD-értek. is. 8 táblával. (Bp., 1998)
    Kelevéz Ágnes: „Nem takart seb kell, inkább festett vérzés.“ Ady és Babits kapcsolata a Nyugat első éveiben. (Nyugat Könyvtár. 2. A Nyugat jelenség. 1908–1998. Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 1998. febr. 12-én, azonos címmel rendezett tudományos ülésszak előadásainak szerkesztett anyaga. Szerk. Szabó B. István. Bp., 1998)
    Kelevéz Ágnes: B. M. (Révai Új Lexikona. I. köt. Bp., 1998)
    Kelevéz Ágnes: „Egy jó verssor szent dolog.“ Babits textológiai elvei és költői gyakorlata. (Alföld, 1998)
    Sipos Lajos: Kassák és Babits. (In honorem Czine Mihály. Tanulmányok. Szerk. Görömbei András és Kenyeres Zoltán. Debrecen, 1999)
    Sipos Lajos: Babits és a Békássyak. (Irodalomismeret, 1999)
    Ungvári Tamás: Az elveszett gyermekkor. Szép Ernő, Babits és a „zsidókérdés“. (Mozgó Világ, 1999)
    Buda Attila: A Nyugat Kiadó története. Monográfia. (A Borda Antikvárium kiadványa. Bp., 2000)
    Buda Attila: Teremtő utazás. Babits-tanulmányok. (Bp., 2000)
    Czeizel Endre: Költők, gének, titkok. (Bp., 2000)
    Buda Attila: B. M. első irodalmi bírálata. (Irodalomismeret, 2000)
    Kelevéz Ágnes: „Sohasem volt még ilyen szép gyermekem.“ Babits nyomában a Laodameia bölcsője körül. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2000)
    Némediné Kiss Adrien: Valóban „sírógörcsöket kapott“ Babits? A Halálfiairól írt Kassák-kritika és következményei. – Sipos Lajos: B. M.: Timár Virgil fia. Szövegváltozat, keletkezéstörténet, kézirat, szövegvariánsok. (Új Dunatáj, 2000)
    Czeizel Endre: Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? Magyar költő-géniuszok testi és lelki betegségei. (Bp., 2001)
    Miskolczy Ambrus: Szellem és nemzet. B. M., Eckhardt Sándor, Szekfű Gyula és Zolnai Béla világáról. (Bp., 2001)
    Jankovics József: B. M. fegyelmi büntetésének revíziós eljárása ismeretlen dokumentumok tükrében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2001)
    Buda Attila: Martialis egy pécsi gimnáziumban. (Irodalomtörténet, 2001)
    Buda Attila: B. M. műveinek genetikus kiadásáról. (Iskolakultúra, 2001)
    Új klasszicizmus felé… Monográfia. (Babits Kiskönyvtár. 1. Szombathely, 2002)
    Éder Zoltán: Régi napok illata. Babits-tanulmányok. (Mundus – új irodalom. 22. Bp., 2002)
    Kelevéz Ágnes: „O Lyric Love.“ Babits könyvtára és az angol irodalom. (Míves semmiségek. – Elaborate trifles. Tanulmányok Ruttkay Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Ittzés Gábor és Kiséry András. Bp., 2002)
    G. Gödény Andrea: Watson Kirchconnell levelei B. M.-hoz. Egy antológia nyomában. (Kommunikáció, nyelv, művészet. Szerk. Petőcz Éva. Bp., 2002)
    Tóth Franciska: Babits és Esztergom. Egy. szakdolgozat. (Bp., ELTE, 2002)
    Pienták Attila: Babits egyetemi Arany dolgozatai. (Irodalomtörténet, 2002)
    Sipos Lajos: Szövegépítés és szövegalkotás B. M. Timár Virgil fia c. alkotásában. (Vigilia, 2002)
    Sipos Lajos: „A lázas tanulás kora volt ez.“ B. M. a budapesti egyetemen. (Múlt jövő időben. Írások Bodnár György 75. születésnapjára. Szerk. Angyalosi Gergely. Bp., 2003)
    Sipos Lajos: Hiszen lehetnénk jóbarátok. Babits és József Attila „találkozásai“. (Iskolakultúra, 2003)
    Sipos Lajos: György Oszkár, B. M. és a századelő. (Árgus, 2003)
    Sipos Lajos: B. M. Kismonográfia. (Élet–kép. Bp., 2003; 2. jav. kiad. Szekszárd, 2008)
    „kínok és álmok közt…“ Czeizel Endre, Gyenes György, Harmati Lídia, Németh Attila, Rihmer Zoltán, Sipos Lajos és Szállási Árpád Babitsról. Tanulmányok. Szerk. Sipos Lajos. (Babits Könyvtár. 7. Bp., 2004)
    Buda Attila: Milyen tanár volt Babits Fogarason? (Irodalomismeret, 2004)
    Kelevéz Ágnes: „Római szó kopik a szennyes ajkon.“ Egy Babits-vers román–magyar viszontagságai. (Kultusz, mű, identitás. Kultusztörténeti tanulmányok. 4. Szerk. Kalla Zsuzsanna, Takáts József és Tverdota György. Bp., 2005)
    Gödény Andrea: A zsoltárműfaj alakváltozatai. B. M. zsoltárai. (Magyartanítás, 2005)
    Haász Gabriella: Recepciótörténeti párhuzamok. József Attila befogadásának első időszaka és Babits San Remo-díja. (Véges Végtelen. Istenélmény és Isten-hiány a XX. századi magyar költészetben. Szerk. Finta Gábor és Sipos Lajos. Bp., 2006)
    Haász Gabriella: B. M. San Remo-díja. (Új Dunatáj, 2006)
    Csekő Ernő: „Mélyen tisztelt földim!“ Ifj. Leopold Lajos és B. M. barátsága. (Múlt és Jövő, 2006)
    Gajdó Tamás: B. M. színháza. (Jelenkor, 2006)
    Kenyeres Zoltán: Egy kapcsolat mozaikjai. B. M. és Kosztolányi Dezső. (Tiszatáj, 2007)
    „Kit új korokba küldtek régi révek.“ Babits útján az antikvitástól napjainkig. Tanulmányok. (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványa. Bp., 2008)
    Közelítések… B. M. életművéről, születésének 125. évfordulóján. A Budapesten, 2007. ápr. 24–26-án rendezett Évforduló előtt c. konferencia szerkesztett előadásai. Szerk. Nédli Balázs, Pienták Attila és Sipos Lajos. (Babits Kiskönyvtár. 4. Szombathely, 2008)
    Buda Attila: „Nyugtalan oroszlánok állatkertje a világ.“ Keret és keretezett viszonya B. M. Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom c. regényében. – Töttős Gábor: B. M. szőlős-boros motívumai és jelképei. – Nédli Balázs: B. M. középkori himnuszai. – Payer Imre: A tárgyias költészet változatai a fiatal B. M. és az érett József Attila lírájában. (Új Dunatáj, 2008)
    Finta Gábor: Szükséges-e az apagyilkosság? B. M. és József Attila. – Bartal Mária: „Medúza-tekintet.“ B. M. antikvitásképének néhány meghatározó vonása korai írásaiban. (Literatura, 2008)
    Sipos Lajos: B. M. és Moholy-Nagy László „találkozásai“. – Fried István: B. M. és a konzervatív kritika. (Tiszatáj, 2008)
    Buda Attila: „Csak annyit mozdulok, amennyit hajt a szél.“ Néhány kép B. M. utolsó éveiből. („Látni, teremteni kell.“ Sipos Lajos 70. születésnapjára. Szerk. Fráter Zoltán, Fűzfa Balázs és Szabó B. István. Szombathely, 2009)
    Költők és koruk. B. M. és József Attila. Szerk. N. Horváth Béla. (A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara kiadványa. Szekszárd, 2009)
    Csekő Ernő: Geiger Gyula Magyar Szépirodalmi Lapokja. Egy irodalomtörténeti vonatkozású felfedezésről. Újabb adalékok B. M. Halálfiai c. regényének valóságtartalmához. – Kollarits Krisztina: „Tormay Cécile-nek igaz rokonérzéssel B. M.“ Adalékok B. M. és T. C. kapcsolatához. (A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 2009)
    Kelevéz Ágnes: Szántszándékos anachronizmusok. Idézésfajták időjátéka Babits műveiben. (Holmi, 2009)
    Fráter Zoltán: Lakások, Babits. (Jelenkor, 2009)
    Sipos Lajos: Mindig lesz benne felfedeznivaló. A Babits-recepcióról. (Forrás, 2009)
    Sipos Lajos: B. M. pályakezdése és A Holnap irodalmi mozgalma. (Kortárs, 2009)
    Csokonai-Illés Sándor: B. M. és Fogaras. Monográfia. (Babits Kiskönyvtár. 7. Bp., 2010)
    Topor István: B. M.: Balassa Bálint. Egy ismeretlen Babits-kézirat a Debreceni Irodalmi Múzeum kézirattárából. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2010)
    Gajdó Ágnes: „embernek maradni mindvégig.“ B. M. és József Attila. (Tiszatáj, 2010)
    Visy Beatrix: Egy identitás önarcképei. B. M.: Az európai irodalom történetének „narratív“ megközelítése és a mű egy lehetséges olvasata. (Irodalomismeret, 2011)
    Varró Annamária: A szubjektum formái Babits kései lírájában. (Palócföld, 2011)
    P. Földes Anna: A Nyugat szerkesztőjének és a Napkelet kritikusának barátsága. B. M. és Rédey Tivadar. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2012)
    Gerlinger Imre: B. M. kórrajza és misztikus fej-nyaki daganata. (Fül-orr-gégegyógyászat, 2012)
    Sipos Lajos: B. M. és az „ellenkultúra“ képviselői a Tanácsköztársaságban. (Új Dunatáj, 2013)
    Buda Attila: „Szüntelen lobog főnix világunk.“ Antik emlékek B. M. családregényében. (Pietas non sola Romana. Studia memoriae Stephani Borzsák dedicata. Az Eötvös Kollégium kiadása. Bp., 2010; Babits és kortársai. A 2012-ben Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola által, azonos címmel rendezett konferencia előadásainak szerkesztett anyaga. Szerk. Majoros Györgyi, Sipos Lajos, Tompa Zsófia. (Kútfő Bibliotéka. A Cédrus Művészeti Alapítvány kiadványa. Bp., 2015)
    Buda Attila: A sorslátás ára. B. M. novelláiról. (Új Dunatáj, 2015). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu