András Sándor
András Sándor

2024. március 29. Péntek

András Sándor

honvéd tábornok

Születési adatok

1899. július 1.

Lugos

Halálozási adatok

1985. november 27.

Kismarton


Család

Sz: András József pénzügyőr felügyelő, Gabrillony Márta.

Iskola

Ludovika Akadémiát végzett, hadnaggyá avatták a bp.-i 1. honvéd gyalogezredhez (1918), Ludovika tiszti továbbképző tanfolyamot (tkp. Hadiakadémiát) végzett (1929), az olaszországi ún. Repülő Akadémián tanult (1930-as évek).

Életút

Az I. vh. végén alakulatával az olasz harctéren küzdött (1918. aug.–nov.), az összeomlás után különböző hadifogoly-fogadó bizottságoknál szolgált (1918. nov.–1922), a székesfehérvári 2. vegyesdandár hírszerző és kémelhárító osztály győri kirendeltségén beosztott tiszt (1922–1925), a debreceni 6. vegyesdandár parancsnokságán vezérkari tiszt (1929–1934). Pilótakiképzésen vett részt, és századosi rangban átkerült a titokban fejlesztésre kerülő Légügyi Hivatal állományába, ahol különböző vezérkari tiszti beosztásokban szolgált (1934–1937). Burgosban, a spanyol polgárháború idején harci alkalmazás közben tanulmányozta a német és olasz repülőket (1937), ill. a Condor Légió, a spanyolországi német önkéntes hadtest tagja (1937–1939). Hazatérése után az 1. repülődandár vezérkari főnöke (1939. máj. 12.–1940. dec. 1.), a Légierők vezérkari főnökének II. helyettese (1940. dec. 1.–1941. márc. 1.), a Honvédelmi Minisztérium (HM) Légügyi Főcsoportfőnökségén vezérkari törzstiszt (1941. márc. 1.–aug. 15.), a HM 37. Osztályának vezetője (1941. aug. 15.–1942. nov. 1.); közben a keleti hadszíntéren az 1. repülőcsoport parancsnoka (1942. jún. 20.–okt. 15). A Légierők vezérkari főnökeként (1942. nov. 2.–1944. jan. 1.), elutasította a németek követelését, hogy a magyar repülőtereket biztosítsák a Luftwaffe rendelkezésére, lemondott. A Hadiakadémia repülő tanulmányvezetője, egyúttal az intézet parancsnokhelyettese (1944. jan. 1. –okt. 29.), a kaposvári 10. gyaloghadosztály gyalogsági parancsnoka (1944. okt. 29. –dec. 28); részt vett a Duna–Tisza közi harcokban (1944. nov.–1945. jan.), majd szűkebb törzskarával átállt a szovjet csapatokhoz (1945. jan. 15), ahonnan rövid fogvatartás után Debrecenbe ment (1945. febr. 8.). Az újjászervezett Magyar Honvédség vezérkari főnöke (1945. febr. 15.–aug. 1.), vezérőrnaggyá nevezték ki (1945. ápr.1). Kérte a honvédelmi minisztert, hogy vonja felelősségre Pálffy Györgyöt, a HM Katonapolitikai Osztályának vezetőjét az ott alkalmazott verések és kínzások miatt. Elsősorban ezért átmeneti viszonyba (1946. márc. 1.) majd nyugállományba helyezték. Letartóztatták (1946. dec. 16.), a Magyar Közösség per negyedrendű vádlottjaként koholt vádakkal bíróság elé állították (1946. dec. 19.), lefokozták és előbb halálra, majd kegyelemből 10 év fogházbüntetésre ítélték (1947. ápr. 16.) és rendfokozataitól megfosztották (1947. júl. 2.). A váci börtönből a forradalom idején az ún. fogolykitöréskor szabadult (1956. okt. 26.), a forradalom bukása után elhagyta az országot (1956. nov. 17.). Kanadában élt, banktisztviselőként dolgozott (1956–1978), majd az ausztriai Kismartonban telepedett le (1979. nov. 1.). A Magyar Aero Szövetség társelnöke (1944), a Nemzeti Repülő Alap Intéző Bizottságának elnöke (1945. máj. 14.–1946).

Irodalom

Irod.: Kis András: A Magyar Közösségtől a Földalatti Fővezérségig. (Bp., 1969)
A. S. (Magyar Szárnyak, 1986)
Donáth György: Az utolsó szó jogán. (Washington, 1988)
Kornis Pál: Tanúként jelentkezem. (Bp., 1988)
Gosztonyi Péter: Tábornokok, politikusok, besúgók. (Irodalmi Újság, 1988)
Fehérváry István: Börtönvilág Magyarországon. (Bp., 1990).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője