Család

F: 1888-tól Opzoomer Adél Sofia Cordelia (írói neve: A. S. C. Wallis; 1858–1925) író, műfordító a magyar irodalom hollandiai népszerűsítője.

Iskola

A pápai ref. teológiai akadémián (1882–1885), az utrechti egyetemen (1885–1888), a tübingeni, a heidelbergi és a berlini egyetemen tanult (1888–1893: megszakításokkal). A bécsi egyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1893).

Életút

A pápai ref. kollégium rendes tanára (1889–1899), a pápai ref. teológiai akadémián a dogmatika (1899–1917), a bölcseleti tudományok rendes tanára (1917–1924); közben a ref. konvent megbízásából az USA-ba utazott, hogy a ref. magyar kivándorlók helyzetét tanulmányozza (1905–1906). A Nemzeti Munkapárt ogy.-i képviselője (Pápa, 1910–1918); a parlamentben elsősorban közgazdasági kérdésekkel fogl., valamint fellépett a választójog kiterjesztése és a titkos választás bevezetése mellett. A Tanácsköztársaság idején egy ideig fogságban volt, majd több évig Hollandiában élt (1919 ősze–1924). A Dunántúli Ref. Egyházkerület püspöke (1924–1934); közben a komáromi (1924–1927) és a pápai gyülekezet lelkésze (1927– 1934). A pápai képviselőtestület és a Veszprém vármegyei törvényhatósági bizottság tagja, ez utóbbi megbízásából a Felsőház tagja (1927–1934). A Holland–Magyar (1919–1924), ill. a Magyar–Holland Társaság alapító tagja (1924-től). Vallásbölcseleti, etikai kérdésekkel, ill. a ref. szórványmagyarság múltjával és jelenével fogl. Pápán felépíttette a Dunántúli Ref. Egyházkerület székházát és (saját költségén) az egyházkerületi levéltár épületét. Számos alapítványt tett az egyházkerület tanintézetei számára.

Elismertség

A pápai Jókai Kör elnöke, a Petőfi Társaság, a győri Kisfaludy Társaság, a nagykőrösi Arany János Társasaság tb. tagja. Az Országos Ref. Tanáregyesület, a Pápai Kertészeti Egyesület és a Pápai Anya- és Csecsemővédegylet vezetőségi tagja.

Elismerés

A debreceni Tisza István Tudományegyetem tb. teológiai doktora. Pápa díszpolgára (1929).

Szerkesztés

Vallásbölcseleti és történeti tanulmányai holland és német folyóiratok és évkönyvek mellett Mo.-on többek között a Protestáns Szemlében (1899–1901), az Országos Református Tanáregyesület Évkönyvében (1900-tól), az Ethnográfiában (1909), a Theológiai Szaklapban (1909); közgazdasági és pénzügyi írásai a Magyar Figyelőben (1912-től), a Budapesti Szemlében (1914-től), a Pénzkezelési és Számviteli Közlönyben (1913) és a Pénzügyi Szemlében jelentek meg (1914).