Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Aszlányi Károly

    író, újságíró

    1911-ig Ausländer Károly 


    Született: 1908. április 22. Orsova, Krassó-Szörény vármegye
    Meghalt: 1938. december 8. Dorog közelében, Komárom-Esztergom vármegye
    Temetés: 1938. december 11. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Aszlányi Dezső (1869–1947) újságíró, költő, filozófus, Treisz Margit. F: Horváth Baba.

    Valójában Ada-Kaleh szigetén született, Orsován anyakönyvezték; apja ott volt tisztviselő, édesanyjának kalapszalonja volt ott. 

    Iskola

    Tanulmányait Gyulafehérvárott, Nagybecskereken és Bécsben végezte.

    Életút

    Tanulmányai befejezése után bejárta Nyugat- és Észak-Európa országait, megfordult Angliában, a Benelux-államokban, Dániában, hosszabb ideig Bécsben és Németországban élt (1922–1928). Hazatérése után a Sporthírlap külső (1928–1935), majd belső munkatársa (1935–1938). Írásaiból élt. 



    Eredetileg zenei pályára készült, de első írásainak (A hóember c. novellájával I. díjat nyert a Nyugat irodalmi pályázatán, 1927-ben, tizenkilenc évesen!) sikerei hatására érdeklődése az irodalom felé fordult. A Nyugat közölte első verseit és zenekritikáit, majd huszonegy évesen megjelent első regénye, a Pénz a láthatáron (1929). A regény főhőse Jemmy Corner ökölvívó világbajnok, akinek különös kalandjai igen nagy sikert arattak; a mű valósággal berobbant a magyar irodalmi közéletbe. Mint sportújságíró a box, a futball, az autósport és a sakk szerelmese volt, szinte mindegyik kisregényébe vissza-visszatérő motívum a futballpályák, autóversenyek, boxringek világa, Aszlányi a romantikus sportregények műfajának magyarországi megteremtője. Témáihoz is gyakran visszatért: a Pénz a láthatáron c. művét Egy boxbajnok szerelmei címmel teljesen átdolgozta (Kirk van Hossum álnév alatt, 1933-ban), s nagyon hasonló az Egy sakkmester szerelmei c. novellája is (a Színházi Élet közölte, 1931-ben). Sportszeretete nyomot hagyott egyéb írásain is: nőalakjai az emancipáció szellemében önállóak, sportosak, magabiztosak, maga Aszlányi is több írást közölt a női sportról, a kialakuló női szubkultúrákról. Legismertebb műve, a Sok hűhó Emmiért (1935) modern Shakespeare-parafrázis, egy huszadik századi „Makrancos Kata”, aki „bánt, komisz és hazudik” mégis jó vele lenni.

     

    Utópisztikus-misztikus abszurd regénye, a fasizálódást különös stílusparódiával megíró Özöngáz (1936) egy elképzelt második világháborúról szól (valószínűleg, regényben ő írta le először a második világháború kifejezést, már az 1930-as évek elején!). A mű főszereplője Philippe Brandan vegyészmérnök, aki szerelmi csalódásában minden idők legveszélyesebb harcigázának kifejlesztésén dolgozott. Az addig feltalált mérgesgázok keverékéből összeállított új gáz azonban teljesen „megszelídült”, „békegázzá” alakult át. Philippe Brandan, a háborús gázok előállításával foglalkozó, rendkívül ingerlékeny fiatalember véletlenül magába szívta az áthatóan édes harcigázt, s lassan különös, mély szelídség fogta el, ami idővel egész idegrendszerét hatalmába kerítette. Szegény kicsi állatok, nem akartalak titeket bántani – gondolta – és egyenként elnézést kért a valamennyi laboratórium állattól előbb a nyúltól, aztán a viperától, majd a vércsétől, végül a görénytől is, akik egyre jobban érezték magukat. Mr. Brandan úgy gondolta, hogy megkeresi Joant is és mindenkit, akit bántott, vagy akit szándékában állt megbántani, mindenekelőtt Mr. Woodleby-t, esetleges apósát, a helyi Pacifista Klub vezetőjét. Philippe Brandan mérgesgáz-előállító vegyészmérnök elméje azonban huszonnégy óra múlva kitisztult, s így már pontosan látta, hogy milyen hatalmas jelentőségű felfedezést tett. Mr. Brandan ugyanis nem mérgesgázt talált fel, az általa felfedezett harcigázok elegyéből minden idők legveszélyesebb fegyverét sikerült előállítania: a békegázt, a mesterséges jóság erőszakkal szelídíthető szerét. Mr. Brandan úgy vélte, hogy a gáz állandó élvezete döntő hatással lehet az ember szervezetére. Egy tonna békegázzal egy egész hadsereget lehet megszelídíteni, amelyik államnak módjában áll a békegázt besorolni a fegyvernemei közé, az eleve megnyer minden háborút: a katonákon úrrá lesz a szelídség és a jóság, s azonnal eldobják fegyvereiket. Ez ellen nincsen védekezés, s ennek beláthatatlan következményei lehetnek…

     

    Szerette a szélsőségek ütköztetését társadalmi rang, vagyoni helyzet vagy alkat tekintetében is. A Hét pofon (1934) egy modern „Ludas Matyi-történet”, a megalázott kisember hétszer vág vissza sérelmeiért. A sportregények és a kalandregények mellett azonban a lektűr szinte minden ágában jelentőset alkotott: virtuóz detektívtörténeteket, groteszk humoreszkeket, színpadi műveket és ifjúsági regényeket is írt. Írásait a fanyar angol irónia és a harsány amerikai szórakoztatás egyaránt jellemzi. Gyilkos szatírájából tragikus vagy legalábbis komor végkifejlet következne, azonban az utolsó és logikusnak látszó lépéstől mindig visszarettent, és hepienddel fejezte be történeteit. Kortársai szerint kisregényeiben felfedezhető Karinthy Frigyes játékos és Rejtő Jenő fanyar humora, romantikus történetein pedig felsejlik Molnár Ferenc finom iróniája.

    Emlékezet

    Felesége társaságában Felvidékre indult, hogy sporttudósítás-sorozatot készítsen lapja, a Sporthírlap számára. A bécsi országúton, a 37. számú kilométerkőnél, Dorog közelében, tisztázatlan körülmények között autóbaleset áldozata lett. A Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

     

    Több mint tíz színművét és forgatókönyvét mutatták be, ill. filmesítették meg. Legismertebb filmje A hölgy egy kissé bogaras (Tolnay Klárival és Ráday Imrével, 1938), valamint a népszerű művéből készült azonos című Sok hűhó Emmiért (Szeleczky Zitával és Jávor Pállal, 1940; tévéfilm is: Gubás Gabival és Kulka Jánossal, 1997). Műfordítóként Leslie Charteris népszerű Angyal történeteit tolmácsolta először magyar nyelven. Izraelben az egyik legnépszerűbb szerző volt, magyar nyelvű tkp. életműsorozatát Tel-Avivban adták ki (1958–1961). Magyarországon, 1945 után, elsősorban ifjúsági regényeit adták ki, ill. Hét pofon és Sok hűhó Emmiért c. művét (ez utóbbit Szalay Károly gondozásában, 1958-ban). Az 1980-as évektől viszont szinte valamennyi regényét és az általa fordított Angyal-történeteket újra és újra megjelentetik különböző kiadók. 

    Főbb művei

    F. m.: filmforgatókönyvei: Beszállásolás (1938)
    A hölgy egy kissé bogaras (1938)
    Gyimesi vadvirágok (1938)
    Sok hűhó Emmiért (1940).

     

     

    F. m.: színművei: Szélhámos kerestetik. Vígjáték 3 felvonásban. (Nemzeti Színház Kamara Színháza, 1930. okt. 2.; Péter, avagy szélhámos kerestetik címmel, Karinthy Színház, 2016. okt. 28.)
    Sok hűhó Emmiért. (Kolozsvári Nemzeti Színház, 1937. jan. 21.)
    Amerikai komédia. Vígjáték. (Belvárosi Színház, 1938. febr. 9.; Hököm Színpad, 1983. nov. 12.; József Attila Színház, 1997. jan. 4.; Budapesti Operettszínház, 2014. márc. 21.).

     

     

    F. m.: regényei: Pénz a láthatáron. Regény. (Bp., 1929)
    Haybodyt nem lehet agyonütni. Regény. (Pesti Hírlap Könyvek. 252. Bp., 1932)
    Szilveszter. Regény. (Magyar mesgyén. Bp., 1933)
    A sötét kamra. Bűnügyi regény. (Bokréta Regények. 2. Bp., 1933)
    Aki a pénz elől menekül. Regény. (Világvárosi Regények. 57. Bp., 1933; 2. kiad. Tel-Aviv, 1958 és Basel, 1958)
    A kétfenekű dob. Regény. (Világvárosi Regények. 63. Bp., 1933; 2. kiad. Tel-Aviv, 1958 és Allschwil, 1958)
    Utazás a villamosszék körül. Regény. (Világvárosi Regények. 84. Bp., 1933)
    Dráma a háztetőn. Regény. (Világvárosi Regények. 128. Bp., 1934)
    Hét pofon Regény. (Világvárosi Regények. 141. Bp., 1934; 2. kiad. 1937; 3. kiad. Tel-Aviv, 1959; eszperantó nyelven: Rickmansworth, 1943 és Bp., 1984; németül: Sieben Ohrfeigen. München, 1962)
    Nem félünk a farkastól. Regény. (Világvárosi Regények. 146. Bp., 1934; 2. kiad. Tel-Aviv, 1959 és Allschwil, 1959)
    A kettévált milliomos. Regény. (Világvárosi Regények. 155. Bp., 1934; 2. kiad. Tel-Aviv, 1959)
    Kalandos vakáció. Ifjúsági regény. Ill. Gergely Tibor. (Bp., 1934, 2. kiad. 1943)
    A tolvajkirály. Regény. (Világvárosi Regények. 182. Bp., 1935; 2. kiad. Tel-Aviv, 1959)
    A befalazott halál. Regény. (Világvárosi Regények. 207. Bp., 1935)
    Aludni is tilos. Regény. (A NOVA regényei. Bp., 1935 díszkiadásban is)
    Sok hűhó Emmiért. Regény. (A NOVA regényei. Bp., 1935 díszkiadásban is; 3. kiad. 1940; olaszul: Milano, 1944)
    Az Északi Park felfedezése. Ifjúsági regény. A Kalandos vakáció c. műve folytatása. Ill. Gergely Tibor. (Bp., 1935)
    Előszó egy házassághoz. Regény. (A NOVA regényei. Bp., 1936)
    A rejtélyes konflis. Ifjúsági regény. (Bp., 1936)
    Özöngáz. Regény. (A NOVA regényei. Bp., 1936 díszkiadásban is; 2. kiad. 1989)
    Brentford rendet csinál. Regény. (A NOVA regényei. Bp., 1937)
    A másnak ásott verem. Regény. (Világvárosi Regények. 417. Bp., 1937; 2. kiad. Tel-Aviv, 1959)
    A gazdag ember. Regény. (Bp., 1938)
    Szélhámosok. Regény. (Új Idők Könyvtára 14. és a Magyar Otthon Könyvtára. Bp., 1939)
    Vigyázz, ha jön a vonat! Regény. (Világvárosi Regények. 627. Bp., 1939)
    Kalandos vakáció. Ifjúsági regény. Ill. Gugi Sándor. (Bp., 1957)
    Az Északi Park felfedezése. Ifjúsági regény. A Kalandos vakáció c. műve folytatása. Ill. Gugi Sándor. (Bp., 1957)
    Hét pofon. – Aludni is tilos. Két kisregény. (Bp., 1958)
    Sok hűhó Emmiért. Regény. Az utószót írta Szalay Károly. Ill. Szenes Zsuzsa. (Bp., 1959; németül: Viel Lärm um Emmi. Ill. Molnár Ágnes. Bp., 1963; 2. kiad. 1964)
    Kalandos vakáció. – Az Északi Park felfedezése. Az utószót Feleki László írta. Ill. Brenner György. (Bp., 1985; 2. kiad. 1992)
    Haybodyt nem lehet agyonütni. Regény. Sajtó alá rend. Furkó Zoltán. (Bp., 1988)
    Sok hűhó Emmiért. Regény. (Bp., 1988)
    A rejtélyes konflis. Ifjúsági regény. Hasonmás kiad. (Bp., 1988)
    Özöngáz. Regény. (Bp., 1989)
    A gazdag ember. Regény. (Új régi könyvek. Regények. Bp., 1990)
    Pénz a láthatáron. Regény. (Új régi könyvek. Regények. Bp., 1991)
    Kalandos vakáció. Ifjúsági regény. Hasonmás kiad. (Bp., 1998)
    Kalandos vakáció. – Az Északi Park felfedezése. Ill. Fazekas Attila. (Magyar ifjúsági remekírók. 13. Bp., 2000)
    Hét pofon. Regény. Ill. Almási Zétény. (Bp., 2005)
    Sok hűhó Emmiért. Regény. (Ulpius anno. Bp., 2007)
    Aludni is tilos. Regény. (Bp., 2009)
    Kalandos vakáció. – Az Északi Park felfedezése. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Új Köntös Könyvek. Bp., 2010)
    Özöngáz. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., 2010)
    Haybodyt nem lehet agyonütni. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., 2010)
    A gazdag ember. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., 2010)
    Pénz a láthatáron. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., 2010)
    Sok hűhó Emmiért. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., 2010)
    Szélhámosok. Regény. Az online kiadás nyomtatott példánya. (Bp., 2010).

     

     

    F. m.: írásai Kirk van Hossum néven: A bádogkirály leánya. Regény. (Pesti Hírlap Könyvek. 285. Bp., 1933)
    Egy boxbajnok szerelmei. Regény. (Pesti Hírlap Könyvek. 298. Bp., 1933)
    Az álmos riporter. Regény. (Pesti Hírlap Könyvek. 312. Bp., 1933)
    A bádogkirály leánya. Regény. (Nosztalgia Regények. Bp., 1989)
    Az álmos riporter. Regény. (Nosztalgia Regények. Bp., 1989)
    Az álmos riporter. Regény. (A magyar ponyva klasszikusai. Bp., 2010)
    A bádogkirály leánya. Regény. (A magyar ponyva klasszikusai. Bp., 2010)
    Egy boxbajnok szerelmei. Regény. (A magyar ponyva klasszikusai. Bp., 2010).

     

     

    F. m.: ford.: Charteris, Leslie: A szőke bosszú. Regény. (A NOVA Kalandos Regényei. 6. Bp., 1935)
    Charteris, Leslie: Izgalom a fürdőhelyen. Regény. (A NOVA Kalandos Regényei. 10. Bp., 1935)
    Winchester, Clarence: Pipogya fráter. Regény. (A NOVA Kalandos Regényei. 13. Bp., 1935)
    Winchester, Clarence: A sasok fia. Regény. (A NOVA Kalandos Regényei. 23. Bp., 1936)
    Charteris, Leslie: Angyal kalandjai. Találkozás a tigrissel. (Bécs, 1967).

     

     

    F. m.: írásai a Nyugatban: Harsányi dalműve az Operaházban. (1926. 21.)
    Puccini: Turandot. (1926. 23.)
    Háry János. Kodály–Paulini–Filmzene. (1927. 1.)
    A hóember. A Nyugat novellapályázatán díjjal kitüntetett pályamű. (1927. 3.)
    Soha ilyen tavaszt! Andai Ernő regénye. (1927. 18.)
    Unt élet rabszolgáinak. Pásztor Árpád versei. (1928. 9.)
    Jenni asztaltársasága. Novella. (1929. 2.)
    A fáraó. Boleslaw Prus regénye. (1929. 10.)

    Irodalom

    Irod.: Illés Endre: A. K. (Nyugat, 1939. 1.)
    Bóka László: A. K. (B. L.: Arcképvázlatok és tanulmányok. Bp., 1962)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Nemeskürty István: Aszlányi. (Magyarország [hetilap], 1989)
    Dorogi lexikon. A–Zs. Írta és szerk. Kovács Lajos és Solymár Judit. (Dorog, 2000)
    Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
    Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. (Újvidék, 2002)
    Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
    Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilmlexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
    Kovács Lajos–Solymár Judit: Dorogi lexikon. (Dorog, 2008)
    Köves Gábor: Elsüllyedt szerzők. A pehelysúly bajnoka: A. K. (Magyar Narancs, 2009. 41.).

     

     

    neten:

     

    http://temesvar.blogrepublik.eu/2011/03/22/aszlanyi-karoly/

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2018

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu