Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Asztalos Miklós

    író, történész


    Született: 1899. július 28. Budapest
    Meghalt: 1986. február 23. Körösladány, Békés megye

    Család

    Erdélyi református családból származott. Sz: Asztalos Domokos posta-főigazgató.

    Iskola

    A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen egy féléven át jogot hallgatott (1918), a Budapestre menekített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1921), belföldi kutatói ösztöndíjas (1927–1929), majd a Bécsi Magyar Történeti Intézet (1929), ill. a berlini Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1929–1930).

    Életút

    A pécsi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárának önkéntes gyakornoka (1921–1922), ún. szaknapidíjasa (1922–1926), fizetéstelen gyakornoka (1926–1927), egyúttal a pécsi egyetemi fiúinternátus vezetője (1923–1924) és az Egyetemi Tanvizsgáló Bizottság jegyzője (1923–1926). A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= OSZK) I. osztályú könyvtártisztje, majd segédőrként a könyvtár titkára (1935–1937), ill. a Referens Osztály vezetője (1937–1938). A Miniszterelnökségen az V. Ügyosztály előadója (1938–1940), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban (VKM), mint miniszteri titkár az Elnöki Ügyosztály előadója (1940–1942), a III/2. Ügyosztály (Zene, Színház, Film) előadója (1942–1945), a II. vh. végén a VKM-mel együtt Salzburgba távozott (1945 tavasza), de még ugyanebben az évben visszatért Magyarországra. Állásából elbocsátották (1946), kitelepítették Körösladányra (1951), ahol a korlátozások feloldása után a művelődési házban dolgozhatott.

    A Bartha Miklós Társaság alapító elnöke (1925-től), az Erdélyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társaságának ügyvezetője (1930- tól). A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete Könyvtári Szakosztályának titkára (1938–1944).

    A két vh. között a nemzetiségi kérdés egyik vezető szakértője, szoros kapcsolatokat tartott fenn az erdélyi magyar szellemi élettel. Történészként is elsősorban a nemzetiségi kérdéssel, II. Rákóczi Ferenc korával, Erdély történetével és protestáns egyháztörténettel foglalkozott. Több regényt, színművet, hangjátékot, verset, novellát is írt. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság tagjaként (1930–1944) kapcsolatba került a filmgyártással. A zsidó szerzők letiltása után az egyik legkeresettebb forgatókönyvíró volt.

    Emlékezet

    Emlékiratait az OSZK őrzi, kéziratban maradtak az Adatok a Bartha Miklós Társaság történetéhez és a Kapcsolatok a mozival (1971– 1973) c. írásai. Budapesten, a Németvölgyi út 16-ben (XII. kerület) lakott (korábban, ugyanebben a házban élt Szabó Lőrinc is!). Körösladányban hunyt el, nevét vette fel a körösladányi Asztalos Miklós Művelődési Ház és Könyvtár (1991-től; az épületet az egykori Csáky-kúriából alakították ki.).

    Szerkesztés

    A Bartha Miklós Társaság Évkönyve (Szász Bélával, 1925), a Jancsó Benedek Emlékkönyv szerkesztője (1931). A Magyar Könyvszemle szerkesztője (1931–1934). Tanulmányai a fentieken kívül még elsősorban a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattárban (1927–1931); a Magyar Kisebbségben (1927–1929), a Századokban (1929-től), az Erdélyi Múzeumban (1931-től) és az Irodalomtörténet c. lapban jelentek meg (1970, 1974).

    Főbb művei

    F. m.: forgatókönyvei: Igen vagy nem? (1940)
    Néma kolostor (1941)
    A beszélő köntös (1941)
    Fráter Loránd (1942)
    Késő (1943)
    Ördöglovas (1943)
    színművei: Fogas kérdés. Vígjáték. (Bem.: kolozsvári Belvárosi Komédia, 1919)
    Farkaskaland. Történelmi színmű 3 felvonásban, 5 képben. (Bem.: Nemzeti Színház, 1938. szept. 10.)
    szépirodalmi művei: Versek. Molnár Endrével, Zeykváry Elemérrel. (Pestújhely, 1923)
    Alibi. I–II. köt. Reg. (Bp., 1940)
    Vidám történetek Mátyás királyról. Összeáll. (Bp., 1940)
    Farkaskaland. Reg. (Bp., 1941)
    Erdélyi elbeszélők. (Bp., 1941)
    Színjátékok – Hangjátékok. 1–3. köt. (Bp., 1941–1942)
    Felszáll a sas. Történelmi reg. Ill. Jeges Ernő. – Zrínyi Ilona. Tanulmány. (Nemzeti Könyvtár. 93. Bp., 1943)
    történeti írásai: A Pozsony megyei Réte református egyházának feljegyzései és keresztelési könyve. 1701–1717. Sajtó alá rend., kiadta. (Pécsi dolgozatok. Pécs, 1924)
    Szerdahelyi Mihály históriás éneknek vélt politikai éneke 1595-ből. (Pécs, 1925)
    Wesselényi Miklós az első nemzetiségi politikus. Egy. doktori értek. is. (Symposion Könyvek. Pécs, 1927)
    A magyar kisebbség és a történelem Erdélyben. (Magyar Kisebbség, 1927)
    Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés. (A Híd Könyvtára. Bp., 1928)
    A wittenbergi könyvtár Wittenbergben maradt részének régi magyar könyvállománya. (Bp., 1928)
    A kisebbségi történetírás feladatai és módszere. – Az erdélyi állam iskolapolitikája. 1556–1690. (Magyar Kisebbség, 1929)
    Magyar diákok előadásáról szóló rektori hirdetmények Wittenbergből. 1652–1656. (Magyar Könyvszemle, 1930)
    Adatok egy erdélyi imperiumváltozás történetéhez. Az erdélyi református egyház és iskolák államsegélyének rendezése a Habsburg-uralom kezdetén. 1685-1703. (Jancsó Benedek Társaság kiadványai. 3. Bp., 1931)
    A wittenbergi egyetem magyarországi hallgatóinak névsora. 1601–1812. (Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. Bp., 1931)
    Személyi vonatkozású adatok a wittenbergi egyetem erdélyi hallgatóiról. 1554–1750. (Erdélyi Múzeum, 1931)
    A székelyek őstörténete letelepülésükig. (Erdélyi tudományos füzetek. 45. Cluj-Kolozsvár, 1932)
    A wittenbergi egyetem és a magyarországi kálvinizmus. (Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. II. Bp., 1932)
    A korszerű nemzeti eszme. A revízió alapvetése. (Jancsó Benedek Társaság kiadványai. 15. Bp., 1933)
    Erdély és a revízió. (Jancsó Benedek Társaság kiadványai. 17. Bp., 1933)
    A magyar nemzet története ősidőktől napjainkig. Pethő Sándorral. A bevezetőt Szekfü Gyula írta. 64 táblával, az illusztrációkat összeáll. Genthon István. (Bp., 1933; 2. kiad. 1934; 3. kiad. 1938; olaszul: Milánó, 1937)
    II. Rákóczi Ferenc és kora. (Bp., 1934; ifj. kiad.: 1936)
    A nemzetiségek története Magyarországon betelepülésüktől máig. (Bp., 1934)
    A monarchia és a nemzetiségek. (Új Honfoglalás. 5. Bp., 1934)
    A monarchiától az utódállamokig. Honnan és hová vezet a magyarság útja? (Bp., 1934)
    A történeti Erdély. Szerk. A bevezetőt gr. Teleki Pál írta. (Jancsó Benedek Társaság kiadványai. 30. Bp., 1936)
    A magyarság Buda visszafoglalásában vitt szerepének jelentősége. (Tanulmányok Budapest múltjából. 5. Bp., 1936)
    Ki volt az Elzevirek magyar reszpublikájának kompilátora? (Magyar Könyvszemle, 1937)
    Az árvíz története. (A pest-budai árvíz 1838-ban. Szerk. Zakariás G. Sándor, Némethy Károly. Bp., 1938)
    Ez Magyarország! Amit önmagunkról – a mai Magyarországról mindenkinek tudni kell. (Bp., 1940)
    A visszacsatolt erdélyi részek bekapcsolása a magyar életbe. (Bp., 1943)
    Zrínyi Ilona. (Bp., 1943)
    A magyar gyalogság. Többekkel. (Bp., 1944)
    És seregek támadtak. Képek a magyar múltból. (Nemzeti könyvtár. 115. Bp., 1944)
    Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés. Hasonmás kiad. (őrbottyán, 1993)
    A körösladányi árvízi napok. Naplórészlet, 1970. jún. 13–20. Szerk. Sipos Imre, Petneházi Szilvia. (Körösladányi hely- és népismereti dolgozatok. 3. Körösladány, 2000)
    II. Rákóczi Ferenc és kora. (Új kiad. Bp., 2000)
    A magyar nagyhatalom. A magyar külpolitika a kezdetektől 1526-ig. I–II. köt. Szerk. Bárány Attila. (Historia incognita. I. sorozat. Történettudomány. Máriabesnyő–Gödöllő, 2003)
    A korszerű nemzeti eszme. Szerk. Szendrei Ákos. (Historia incognita. I. sorozat. Történettudomány. Máriabesnyő–Gödöllő, 2004)
    II. Rákóczi Ferenc és kora. Hasonmás kiad. (Szekszárd, 2006).

    Irodalom

    Irod.: A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerk. és kiad. vitéz Szabó Pál. (Pécs, 1940)
    Bernát István, B.: A. M. és a transzszilván eszme. (Művelődési Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya Tájékoztatója, 1985)
    Pomogáts Béla: Emlékezés A. M.-ra. (Új Auróra, 1988)
    Benda Kálmán: Utolsó búcsú A. M.-tól. (Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 1989)
    Pogány György: A Könyvtári Szemle és A. M. (Könyvtáros, 1990)
    Oravszki Ferenc: A méltóságos urat kitelepítették. (Ring, 1991)
    Polgárdy Géza: A feledésre ítélt A. M. – A. M. írásaiból. (Hunnia, 1992)
    Pomogáts Béla: A. M., a történész és nemzetpolitikus. (Korunk, 1992)
    Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete. (Bukarest, 1993)
    Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
    Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő-Gödöllő, 2006).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu