Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes és Mazsola
    Bálint Ágnes
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Passuth László, kriványi és héthársi

    Aranyossi Pál

    újságíró, műfordító

    Aranyossy


    Született: 1887. augusztus 4. Szentendre
    Meghalt: 1962. szeptember 18. Budapest

    Család

    Régi színészcsaládból származott, apja Aranyossy Gyula, aranyosi (1845–1906) vándorszínész, színigazgató. F: Aranyossi Magda (1896–1977) újságíró, politikus.

    Iskola

    A debreceni Református Kollégiumban éretts. (1905).

    Életút

    Első írásai a Képes Családi Lapokban (1904–1905), a Népszavában jelentek meg (1904–1905), első regényét a Tolnai Világlapja közölte (1905: A bűn gyermeke). A soproni Nemzetőr (1906–1907), a Pesti Napló (1907–1917), a nagyváradi Szabadság (1910– 1911), a Nagyváradi Napló munkatársa (1911–1917), a Pesti Napló párizsi tudósítója (1913–1914). Az I. vh. idején tiszti rangban az orosz fronton szolgált (1915–1916), majd a Déli Hírlapnál (1917–1918), később Jászi Oszkár Világ c. lapjánál helyezkedett el (1918). Az MSZDP (1907-től) és a Galilei Kör tagja (1918), az összeomlás után belépett a KMP-be (1918. dec.). A Tanácsköztársaság idején a polgári lapok politikai biztosa, majd a Vörös Ujság külpolitikai rovatvezetője (1919. márc.–aug.). A bukás után rövid ideig bujdosott, majd Bécsben (1919–1920), Firenzében (1920), Stockholmban (1920–1922), Berlinben (1922– 1926) és Párizsban élt (1926–1939). Különböző baloldali lapok munkatársa, Berlinben a Vörös Ujság, Franciaországban a Párizsi Munkás és a Monde magyar könyveinek szerkesztője, a francia kommunista párt képes hetilapja, a Régards (1932–1937), majd az Image du Jour felelős szerkesztője (1937–1939). A II. vh. kitörésekor a francia hatóságok letartóztatták (1939), és Vernet-be, ill. Les-Milles-be internálták (1939–1941). Mo.-ra költözött (1941), Bp.-en könyvelőként dolgozott (1941–1945). A II. vh. után a Szabadság külpolitikai szerkesztője (1945), a Magyar–Szovjet Művelődési Társaság Jövendő c. lapjának főszerkesztője (1945–1947), majd nyugdíjazásáig a prágai központú Telepress munkatársa (1950–1957).

    A MÚOSZ főtitkára (1947–1950).

    A II. vh. utáni korszak meghatározó újságírója, számos népszerű történeti munka szerzője, regényes életrajz szerzője. Különösen értékes műfordítói tevékenysége, elsősorban klasszikus francia szerzőket – H. Balzac, G. Flaubert, A. France, R. Roland, V. Hugo stb. – műveit ültette át magyar nyelvre (1910–1920).

    Szerkesztés

    Első írásai a Képes Családi Lapokban (1904–1905), a Népszavában jelentek meg (1904–1905), első regényét a Tolnai Világlapja közölte (1905: A bűn gyermeke). A soproni Nemzetőr (1906–1907), a Pesti Napló (1907–1917), a nagyváradi Szabadság (1910– 1911), a Nagyváradi Napló munkatársa (1911–1917), a Pesti Napló párizsi tudósítója (1913–1914). Az I. vh. idején tiszti rangban az orosz fronton szolgált (1915–1916), majd a Déli Hírlapnál (1917–1918), később Jászi Oszkár Világ c. lapjánál helyezkedett el (1918). A Tanácsköztársaság idején a polgári lapok politikai biztosa, majd a Vörös Ujság külpolitikai rovatvezetője (1919. márc.– aug.). A bukás után rövid ideig bujdosott, majd Bécsben (1919–1920), Firenzében (1920), Stockholmban (1920–1922), Berlinben (1922– 1926) és Párizsban élt (1926–1939). Különböző baloldali lapok munkatársa, Berlinben a Vörös Ujság, Franciaországban a Párizsi Munkás és a Monde magyar könyveinek szerkesztője, a francia kommunista párt képes hetilapja, a Régards (1932–1937), majd az Image du Jour felelős szerkesztője (1937–1939). A II. vh. után a Szabadság külpolitikai szerkesztője (1945), a Magyar–Szovjet Művelődési Társaság Jövendő c. lapjának főszerkesztője (1945–1947), majd nyugdíjazásáig a prágai központú Telepress munkatársa (1950–1957).

    Főbb művei

    F. m.: A mezítlábas ármádia. (Bp., 1945)
    Nyugati hadjárat. 1939–1940. (Bp., 1948)
    A mai Bulgária. (Bp., 1949)
    Dimitrov. (Bp., 1952)
    A pestis és a kolera szövetségesei. (Bp., 1952)
    Szamuely Tibor, az újságíró. (Bp., 1954)
    Ki ölte meg Montesi Vilmát? Regényes életrajz. (Bp., 1956)
    ford.: Balzac, H.: Gobseck. (Békéscsaba, 1912)
    Murger, H.: Bohémélet. (Bp., 1913)
    Flaubert, G.: Irgalmas Szent Julián legendája. (Bp., 1914)
    Veber: Nyári szerelem. (Bp., 1915)
    France, A.: Egy színésznő története. (Bp., 1916)
    France, A.: Szent Klára kútja. (Bp., 1917)
    France, A.: Thais. (Bp., 1918)
    Rolland, R.: Jean-Christophe. II. A virradat. (Bp., 1919)
    Loti, P.: Egy spáhi története. (Bp., 1920)
    Régnier, H. de: Egy jámbor ifjú nyári vakációja. (Bp., 1920)
    Farrère, C.: Nyugati bestiák. (Bp., 1920).

    Irodalom

    Irod.: A. P. (Párttörténeti Közlemények, 1962)
    Nemes György: Búcsú A. P.-tól. (Élet és Irodalom, 1962)
    Dezsényi Béla: A. P. emlékezete. (Magyar Könyvszemle 1963)
    Hegedüs Sándor: A. P. (Párttörténeti Közlemények, 1987)
    Szabó Ágnes: A. P. (Pártélet, 1987).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu