Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kaffka Margit emlékezete
    Kaffka Margit, tarczafalvi
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Abody Béla

    író, kritikus, műfordító

    Anderlik Béla 


    Született: 1931. június 14. Budapest
    Meghalt: 1990. augusztus 17. Budapest
    Temetés: 1990. szeptember 4. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét, hamvasztás

    Család

    Sz: Abody Előd (1896–1949) gépészmérnök, egyetemi tanár, Waisz Gizella (†1982). Leánya: Abody Rita (1957–) költő, műfordító.

    Iskola

    A budapesti Szent Imre Gimnáziumban éretts. (1949); gimnáziumi osztálytársa volt, többek között Latinovits Zoltán és Vajda Miklós, tanárai közül kiemelkedett az iskolaigazgató Brisits Frigyes és Rajeczky Benjámin. Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953).

    Életút

    A Magyar Írók Szövetsége Fiatal Írók Munkaközösségének főtitkára (1951–1952), a Magvető Kiadó irodalmi vezetője (1955–1957), elbocsátása után Budapesten a 34. sz. Iparitanuló Intézet nevelőtanára és Kispesten általános iskolai tanár (1960–1965). Az Élet és Irodalom főmunkatársa (1965–1990), egyúttal a Vidám Színpad igazgatója (1971–1975). A Négy Évszak c. folyóirat alapító felelős szerkesztője (1978–1985), a Lapkiadó Vállalat vezető publicistája (1985–1990), a Pallas Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője (1987–1990).



    Elbeszéléseket, tárcákat, humoreszkeket, ill. irodalom-, színház- és zenekritikákat írt, ill. pályafutásának kezdetén Karinthy Frigyes (1887–1938) több művét gondozta, rendezte sajtó alá. Stílusát groteszk, fanyar humor, rezignált bölcsesség jellemzi, visszaemlékezései fontos színháztörténeti források. Életművének különösen jelentős részét teszik ki az esszéisztikus-anekdotázó portréi, könnyed stílusú kortörténeti memoárjai. Gyakran szerepelt televíziós közéleti műsorokban: egy televíziós könyvismertető sorozat és egy sikeres irodalmi kabaré (Karnevál a Parnasszuson, 1967) rendkívül népszerűvé tette. Ő konferálta az 1967-es szilveszteri rádiókabarét úgy, hogy az új mechanizmust népszerűsítette vodkásüveggel a kezében (s ez az ismert képe szerepelt a Rádióújság címlapján is). Filmek mellékszereplőjeként is feltűnt (Veréb is madár; Szemüvegesek; Gyula vitéz télen-nyáron). Műfordítóként elsősorban klasszikus angol irodalmat tolmácsolt, de ő fordította le Charles Chaplin (1889–1977) önéletrajzát is.

    Emlékezet

    Vezér Erzsébet (1915–2003) életrajzi interjút készített vele a Petőfi Irodalmi Múzeum számára (1971-ben, a hangkazettát a múzeum őrzi). Budapesten, Kelenföldön (XI. kerület), a Kökörcsin utcában lakott. Budapesten is hunyt el, a Farkasréti Temetőben, apjával közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

     

    Csurka István (1934–2012) róla mintázta a Ki lesz a bálanya? c. drámájának egyik alakját (Abonyi). Figurája később több Déry Tibor (1894–1977) és Örkény István (1912–1979) írásban is feltűnt. Az utóbbi években Vajda Miklós (1931–), a gimnáziumi osztálytárs-barát írt róla szép portrét.

    Elismerés

    József Attila-díj (1973).

    Főbb művei

    F. m.: Indulatos utazás. Tanulmányok és cikkek. Vál. Czine Mihály. (Bp., 1957)
    Modern könyvtár – modern irodalom. (Kortárs, 1959)
    Párbeszéd a szenttel. Novellák. (Bp., 1960)
    Egy legenda nyomában. (Valóság, 1961)
    Az opera fellegvárai. Milánó, Bécs, Párizs, New York, Pétervár-Leningrád. Zenei írások. (Bp., 1963; 2. bőv. kiad. 1967)
    A kísérletező olvasó jegyzetei. (Valóság, 1964)
    Saulus vagy Paulus? Tanulmányok. (Bp., 1968)
    Nyomozás. Színművek, önéletrajzi írások. (Bp., 1970)
    Mindent bele! Humoreszkek és szatirikus írások. Ill. Hegedűs István. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1970)
    Fiatal írókról és valami másról. (Valóság, 1970)
    Szakköröm tündöklése és bukása. – Hit, cinizmus, világnézet. (Üzenet az iskolának. Szerk. Hermann István. Bp., 1973)
    Gyere velem operába! Kritikák, tanulmányok. (Bp. 1973)
    Félidő. Tanulmányok, esszék, kritikák. (Bp. 1973)
    Úton-útfélen. Groteszkek. (Bp., 1976)
    Jó utat, fiatalok! Karcolatok, útijegyzetek. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1978)
    12-es viszonylatban. Novellák. (Bp., 1978)
    Szabályos arckép Galsai Pongrácról. (Kortárs, 1980)
    Emlékezetem pályája. Önéletrajzi írások. (Bp., 1981)
    Negyedik negyed. Esszék, publicisztikai írások. (Bp., 1981)
    Kesztyűs kézzel. Könyv az ökölvívásról. (Sportzsebkönyvek. Bp., 1982)
    Tündöklések, bukások. Operakritikák, interjúk, önéletrajzi írások. (Bp., 1983)
    Arcok, képek, önarcképek. Emlékezések, karcolatok. (Bp., 1985)
    Szervusztok. Humoreszkek, szatírák. Ill. Dunai Imre. (Bp., 1985)
    Emlékezetem pályája. 1–2. rész egy kötetben. Visszaemlékezések. (2. bőv. kiad. Bp., 1987)
    Fondorlatok. Humoreszkek, szatírák. Életmű-antológia. (Bp., 1988)
    Indulás, érkezés. Esszék, cikkek, kritikák. (Bp., 1990)

     

    szerk.: Déry Tibor: A talpsimogató. Diákcsíny. A bevezetőt írta. Ill. Kass János. (Színjátszók könyvtára. Bp., 1954)
    Karinthy Frigyes: Omnibusz. Humoreszkek, jelenetek. Vál. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1954)
    Karinthy Frigyes: Nem nekem köszöntek. Vál. humoreszkek. Vál. Ill. Hegedűs István. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1955)
    Karinthy Frigyes: Csodapók. Humoreszkek. Vál. Ill. Bartha László. (Vidám Könyvek. Bp., 1956; 2. kiad. 1957)
    Kárpáti Aurél: Főpróba után. Vál. színibírálatok 1922–1945. Vál., sajtó alá rend. A bevezetőt Illés Endre írta. (Bp., 1956)
    Karinthy Frigyes: Számadás a tálentomról. Versek. Összeáll., a bevezetőt írta. (Bp., 1957)
    A lélek arca. Összegyűjtött novellák. I–II. köt. Az utószót írta és szerk. Szalay Károllyal. (Bp., 1957)
    Az egész város beszéli. Karcolatok. I–IV. köt. Összegyűjtötte, az utószót írta. (Bp., 1958)
    Karinthy Frigyes: Humoreszkek. Szerk., az utószót írta. Ill. Gyulai Líviusz. (Vidám Könyvek. Bp., 1959)
    Nevető magyar dekameron. Magyar prózaírók humoros írásai. Vál., sajtó alá rend., a bevezetőt írta. (Bp., 1959)
    Updike, John: Nyúlcipő. Regény. Ford. Réz Ádám. Az utószót írta. (Modern Könyvtár. 140. Bp., 1961)
    Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai. Vál. Ruttkay Kálmán, Ungvári Tamás. Az utószót írta. (Bp., 1967)
    Irodalmi szakácskönyv. Antológia. Sajtó alá rend. Réz Pál. Ill. Szántó Piroska. A bevezetőt írta. (Bp., 1970)

     

    ford.: Kazantzakisz, Nikosz: Mihálisz kapitány. Regény. Angolból ford., az utószót írta. Ill. Bartha László. (Bp., 1958)
    Russell, Thomas: Filharmónia. Németből ford. és az utószót írta. Ill. Gregory, Alan. (Bp., 1968)
    Fitzgerald, Francis Scott: Az ólomkristály és egyéb írások. Ford. Többekkel. (Bp., 1966; 2. kiad. 1969)
    Chaplin, Charles: Életem. Ford. (Bp., 1967; 2. kiad. 2008)

     

    színművei: Nyomozás. Dráma. (Bem.: Egri Gárdonyi Géza Színház, 1962. ápr. 27.)
    Családi kör. Dráma. (Bem.: Békés Megyei Jókai Színház, 1965. máj. 21.)
    A dráma komédiája. (Bem.: Thália Színház, 1971. ápr. 28.).


    F. szerepei: Nyomozás a Tháliában. (Thália Színház, 1968)
    Aki néző akar lenni… (Mikroszkóp Színpad, 1971)
    Kalmár Tibor–Kaposy Miklós: Mesebeszéd. (Vidám Színpad, 1974).

     

    F. filmjei: Pesti háztetők (1961)
    Isten őszi csillaga (1962)
    Ezek a fiatalok (forgatókönyvíró Banovich Tamással, 1967)
    A veréb is madár (1968)
    A nagy kék jelzés – avagy a hűség jutalma (1969)
    Szemüvegesek (1969)
    Gyula vitéz télen-nyáron (1970).

     

    F. tv: Zsákbamacska (1968)
    Operakalauz (1969-től)
    Családi kör (1976-tól).

     

    F. rádió: Karnevál a Parnasszuson (1967)
    A Rádió Kabarészínháza (1969-től)
    Nincsen új a Nap alatt (1971)
    Önkritikus kritikus Ön? (1973)
    Száz kérdés A. B.-hoz (1975)
    Sportról sportra (1976)
    Állatról állatra (1977)
    ÉS – páratlan oldalak (1979)
    Felfelé a létrán (1979)
    Emlékezetem pályája (1980)
    Vendégségben A. B.-nál (1988)
    Legyen valami emberszabású (1989)
    Közélősködők (1990)
    Abody (1990)
    Olvasgatok (1994). 

    Irodalom

    Irod.: Erki Edit: Az ÉS látogatóban A. B.-nál. (Élet és Irodalom, 1969)
    Erki Edit: A. B.-nál. Kritikusok műhelyében. (Élet és Irodalom, 1975)
    Pomogáts Béla: Utazzunk Abodyval! (Magyar Hírlap, 1976. okt. 3.)
    Galsai Pongrác: A. B. (G. P.: 12+1 fő. Bp., 1978)
    Nagy Sz. Péter: Állandóan a meghittet mondom. (Új Írás, 1982)
    Faragó Vilmos: Önarckép önminősítéssel. (Élet és irodalom, 1983. 32.)
    Feuer Mária: A. B. és a Muzsika. (Kritika, 1984)
    Lukácsy András: Felismerem-e Angyal Istvánt? (Bp., 1990)
    Halálhír. (Magyar Nemzet, 1990. aug. 18.)
    Lukácsy András: A. B. svédasztala. L. S.-nak, az író temetésén elhangzott beszéde. (Élet és Irodalom, 1990. aug. 24.)
    Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
    László Ferenc: Elsüllyedt szerzők. XII. Egy irodalmi buffó. A. B. (Magyar Narancs, 2008. 9.)
    Vajda Miklós: Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon. Portrék. (Bp., 2012).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu