Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Czuczor Gergely István
    Petőfi nősül
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Concha Győző

    jogász


    Született: 1846. február 10. Marcaltő, Veszprém vármegye
    Meghalt: 1933. április 10. Budapest
    Temetés: 1933. április 13. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Családja a 18. század elején vándorolt be Milánóból, s Nagyszombaton telepedett le. Nagyapja: Concha Péter, mint a Pozsony megyei nemesi felkelő sereg kapitánya részt vett az 1809. évi nemesi insurrectióban. Sz: Concha János (1803–1865), az Amade-grófok marcaltői uradalmának számtartó tisztje, Járányi Franciska (= Fáni, 1810–1879). Testvére: Concha Károly (1836–1916) irodalomtörténész, postatakarék-pénztári számvizsgáló. F: Forster Emília (†1883), Forster János királyi tanácsos, jószágigazgató és Fehér Anna leánya. Leányai: Concha Erzsébet, Concha Hedvig, Concha Klára és Concha Emília. 

    Iskola

    Középiskoláit a pápai és a győri bencés gimnáziumban végezte. A pesti (1864–1868), a bécsi egyetemen tanult (1869), a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1869), Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1870).

     

    Az MTA tagja (l.: 1886. máj. 6.; r.: 1900. máj. 4.; ig.: 1914. máj. 6.; t.: 1931. máj. 15.). 

    Életút

    A pesti ítélőtábla segédfogalmazója (1869–1870), fogalmazója (1870). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az alkotmány és közigazgatási politika ny. rk. (1872–1874), ny. r. tanára (1874–1892). A budapesti tudományegyetem ny. r. tanára (1892–1928); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1901–1902 és 1915–1916). A Tanácsköztársaság idején nyugdíjazták, letartóztatták, majd házi őrizetben tartották (1919. márc.–aug.).

     

    Udvari tanácsos (1903-tól); a Főrendiház (1903–1918), majd a Felsőház élethossziglan kinevezett tagja (1927–1933). Kolozsvár város törvényhatósági bizottságának tagja, az erdélyi római katolikus státuszgyűlés kolozsvári képviselője. 



    Az MTA II. Osztályának elnöke (1913. ápr. 23.–1919. okt. 22.), az MTA másodelnöke (1922–1925). A Szent István Akadémia tagja (t.: 1916), a II. Osztály elnöke (1916–1922), másodelnöke (1922-től). 



    Alkotmányjoggal foglalkozott, jogászként az organikus államelmélet képviselőjeként a történeti-jogi irányzathoz tartozott. Nézetei nagy hatást gyakoroltak a magyar közjogi gondolkodás fejlődésére. Jogtörténészként elsősorban az újkori alkotmányokat vizsgálta, valamint a koraújkor reformeszméinek megjelenését a kor törvényhozásában, jogi és államtudományi irodalmában, ill. egyéb munkáiban.

     

    Igen gyakran idézett A magyar faj hegemoniája (1890) c. művében amellett érvelt, hogy a magyar népfaj az országban együtt élő népek közül egyedül képes a vezetésre, az uralkodásra, s a szentkorona eszmére építkezve Európa e térségében meg tudja valósítani az emberiség nagy céljait. Más írásaiban pedig összeveti a magyar szentkoronatannal kapcsolatos jogi vonatkozásokat a brit koronára vonatkozó angol jogszokásokkal. A korona az angol jog szerint olyan jogi személyiségű örökíthető hivatal (corporation sole), amely a végrehajtó hatalom jogi megtestesülését képviseli. A koronák mint tárgyak (mint az angol vagy a skót koronaékszerek) a „Korona” tulajdonát képezik, és nem az uralkodóét. A „Korona” egy absztrakt metonimikus képzet, amely a kormány létezésének jogi alapját biztosítja. A 19. század végén többször vitába szállt Grünwald Béla (1839–1891) és Pulszky Ágost (1846–1901) nézeteivel. Egyéb művei közül kiemelkedik a br. Eötvös József (1813–1871) jogászi és állambölcseleti munkásságát elemző nagyobb tanulmányai, valamint a demokráciával, a választójoggal, ill. az összeomlás után alakuló új erőtérre jellemző nemzetközi jogi dolgozatai. Műfordítóként néhány népszerű kortárs francia regényt tolmácsolt. 

    Emlékezet

    Egyetemi tanársága 40. évfordulóját országszerte megünnepelték (1912), tiszteletére az MTA két kötetben kiadta összegyűjtött írásait (1928–1935). Budapesten (Belváros, V. kerület, Múzeum körút 19.) élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Az utóbbi években néhány írását újra közölte a Politikatudományi Szemle (2001–2003). 

    Elismertség

    A Magyar Filozófiai Társaság választmányi tagja. A Királyi és Országos Legfőbb Fegyelmi Bíróság tagja (1927–1933). Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsának tagja. 

    Elismerés

    A szegedi Ferenc József Tudományegyetem díszdoktora (1927).

     

    A budapesti tudományegyetem Schwartner-díja (1873), az MTA Nagyjutalma (1898).

    Főbb művei

    F. m.: A municipalis rendszer jelen állása Európában. (Budapesti Szemle, 1869)
    III. Napoleon politikája. Leroy-Beaulieu, Anatole-lal. (Jogtudományi Közlöny, 1873)
    Néhány szó Grünwald Béla Közigazgatásunk és a szabadság c. röpiratához. (Bp.–Kolozsvár, 1876)
    Centuria controrietum et dubietatum. Az állító és tagadó illetőségi összeütközés. (Közigazgatási Lapok, 1877)
    A közigazgatási bíráskodás az alkotmányosság és az egyéni joghoz való viszonyában. (Bp., 1877)
    A rendi jogok némely maradványairól közigazgatási jogunkban. Adalék közigazgatási és fegyelmi praxisunkhoz. – Észrevételek a bírói ügyviteli szabályokra nézve. (Közigazgatási Lapok, 1878)
    Fegyelmi praxisunk a közigazgatásban. 1–4. (Jogtudományi Közlöny, 1878)
    Az angolos irány politikai irodalmunkban. (Erdélyi Múzeum, 1880)
    A közigazgatási enquéte. (Magyar Igazságügy, 1881 és külön: Jog- és államtudományi értekezések gyűjteménye. I. Bp., 1881)
    Újkori alkotmányok. I–II. köt. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. 3. sorozat. Bp., 1884–1888)
    A Vexatio dat intellectum czímű röpirat 1765-ből. (Századok, 1880)
    A kilenczvenes évek reformeszméi és előzményeik. Irodalomtörténeti vázlat. (1–6. Budapesti Szemle, 1882; és külön: Olcsó Könyvtár. 195. Bp., 1885; 2. kiad. 1898)
    A jog- és állambölcselet alaptanai. (Magyar Igazságügy, 1885)
    Egyéni szabadság és parlamentarizmus Angliában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1887. nov. 7.; megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. IX. köt. 8. Bp., 1888)
    Angol egyházi viszonyok. (Kolozsvár [folyóirat], 1888)
    Államtani problémák. (Budapesti Szemle, 1889)
    A magyar faj hegemoniája. Monográfia. (Kolozsvár, 1890)
    A női keresetről. (Az erdélyrészi háziipar-egylet kiadványa. Kolozsvár, 1890)
    A magyar jog hegemóniája. (Arad, 1891)
    A közigazgatási javaslatról. (Bp., 1891)
    Politikai jegyzetek. 1. rész. Alkotmánytan. 2. rész. Közigazgatástan. C. Gy. előadásai nyomán jegyezte Semsey Kálmán. (Kolozsvár, 1891)
    A bírói és ügyészi szervezet reformja. – Vázsonyi Vilmos: A választási elv a külföldi igazgatásban. (Jogtudományi Közlöny, 1891)
    Az államhatalmak megoszlásának elvei. (Magyar jogászegyleti értekezések. VIII. köt. 2. füz. Bp., 1892)
    A közigazgatási bíróság törvényjavaslatáról. Reichard Zsigmonddal. (Jogtudományi Közlöny 1894; és külön: Magyar jogászegyleti értekezések. X. köt. 5. füz. Bp., 1894)
    Az emberi eszme mint szabadság. (Budapesti Szemle, 1894)
    A társadalomról. (Budapesti Szemle, 1895)
    Politika. I. köt. Alkotmánytan. II. köt. Közigazgatástan. (Bp., 1895–1905; I. köt. 2. kiad. 1907)
    Egy angol miniszter a keresztyén hitről. Arthur James Balfour: The Foundations of Belief Being Notes Introductory to the Study of Theology. London, 1895. 1–2. (Budapesti Szemle, 1896)
    Emlékbeszéd Gneist Fülöp külső tagról. (MTA emlékbeszédek. IX. köt. 7. Bp., 1898)
    Az országgyűlés tagjainak tanúskodási kötelezettsége. – A közigazgatási bíróság 88. számú elvi jelentőségű határozata. (Jogtudományi Közlöny, 1898)
    Brassai Sámuel emlékezete. (Akadémiai Értesítő, 1899; és külön: Olcsó Könyvtár. Bp., 1904)
    A rendőrség természete és állása szabad államban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1901. ápr. 15.; megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. XII. köt. 6. Bp., 1901; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1901)
    Az egyetemi ifjúság a nemzet életében. C. Gy. beszédei a budapesti tudományegyetem 1901. szept. 15-iki megnyitó ünnepén. (Bp., 1901)
    Demokrácia és nemzetiség. (Huszadik Század, 1901)
    Pulszky Ferenc. Élet és jellemrajz. (Akadémiai Értesítő, 1903; és külön: Olcsó Könyvtár. 1541–1543. 2. bőv. kiad. 1910)
    A jelszavakról: amerikanizmus, liberalizmus, gentry. (Bp., 1904)
    Közjog és obstrukció. (Jogtudományi Közlöny, 1904)
    A szeplőtelen fogantatás dogmája. (Bp., 1905)
    Jogi intézmény-e a parlamenti kormány? (Budapesti Szemle, 1905)
    Pulszky Ágost. (Jogállam, 1906)
    Emlékbeszéd Pulszky Ágost l. tag fölött. (MTA-emlékbeszédek. XIII. köt. 2. Bp., 1906)
    A választójog reformja. (Jogállam, 1906 és külön: Bp., 1907)
    Megint jelszavakról: katholicizmus, nacionalizmus, sovinizmus, nemzeti érzület. (Bp., 1907)
    A választójog reformja. (Reform, 1907)
    Az állam, mint öncél. (Religio, 1907)
    Báró Eötvös József állambölcselete és a külföldi kritika. (1–3. Budapesti Szemle, 1908; és külön: A Magyar Jogász Egylet Könyvkiadó Vállalata. I. évf. 4. köt. Bp., 1908)
    Szociálpolitika és közigazgatás. (Budapesti Szemle, 1908)
    A gentry. (1–2. Budapesti Szemle, 1910; és külön: Bp., 1910; franciául: La gentry, sa genese et son role en Hongrie. Bp., 1913)
    Emlékezés Brassai Sámuelre. (Budapesti Szemle, 1910)
    Az angol alkotmány válsága. – A szabadság. (Budapesti Szemle, 1911)
    A laikus morál válsága. C. Gy. előadása a Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának 1911. nov. 13-án tartott ülésén. (Hittudományi Folyóirat, 1911; és külön: A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből. 80. Bp., 1912)
    A keresztény vallás a társadalom harcaiban. (A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből. 81. Bp., 1912)
    A parlamenti kormányrendszer Magyarországon. (Budapesti Szemle, 1913)
    A választói jog reformja. Többekkel. (Bp., 1914)
    Közigazgatásunk reformja. (Jogállam, 1914)
    Machiavelli föltámadása. (Budapesti Szemle, 1914)
    Új elmélet a parlamenti intézmény orvoslására. Binding javaslatai. (Budapesti Szemle, 1915)
    A jogakadémiai tanárok egyetemi magántanári habilitációja. – Jászi Viktor. (Jogállam, 1915)
    Montalembert és Eötvös a harmincas években. (Budapesti Szemle, 1916)
    A zsidókérdés Magyarországon. (Huszadik Század, 1917)
    Mikszáth Kálmán, ifj.: A választójog reformja. (Budapesti Szemle, 1917)
    Szabó Béla elfeledett közjogászunk. (Budapesti Szemle, 1918; és külön: Bp., 1918)
    Eötvös és Montalembert barátsága. Adalék a magyar katholikusok autonómiájának kezdeteihez. (A Szent István Társulat kiadványa. Bp., 1918; 2. kiad. 1922)
    A főrendiházi reformjavaslat. (Jogállam, 1921)
    A conservativ és a liberalis elv. (Budapesti Szemle, 1921; újonnan megjelent: Politikatudományi Szemle, 2003)
    Az új nemzetközi jog. C. Gy. megnyitó beszéde a Magyar Tudományos Akadémia folyó évi nagygyűlésén. (Budapesti Szemle, 1924)
    Van-e magyar társadalom? Nincs. (Társadalomtudomány [folyóirat], 1927; és külön: Bp., 1927)
    A kötelesség állama felé. Mikszáth Kálmán könyve. (Budapesti Szemle, 1927)
    Nemzeti szellem – nemzeti kultúra. – Magyarország régi francia barátja. – Látogatás Kossuthnál, 1888. júl. 4-én. Egykorú feljegyzésem. (Budapesti Szemle, 1928)
    Hatvan év tudományos mozgalmai között. C. Gy. összegyűjtött értekezései és bírálatai. I–II. köt. (A Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Bizottsága Kiadványsorozata. 5. Bp., 1928–1935)
    A konzervatív és a liberális elv. Vál. tanulmányok. 1872–1927. Vál., sajtó alá rend. Szegő Yvette. (Historia Incognita. Bibliotheca Iuridica. Máriabesnyő–Gödöllő, 2005)
    A kilenczvenes évek reformeszméi és előzményeik. Irodalomtörténeti vázlat. Sajtó alá rend. Szegő Yvette. (Historia Incognita. Zsebkönyvek. 5. Máriabesnyő–Gödöllő, 2005)
    Szabó Béla: Honunk státusjogi állása. C. Gy. kísérő tanulmányával: Szabó Béla elfeledett közjogászunk. Hasonmás kiad. (A magyar jogtudomány klasszikusai. 2. Bp., 2008)

     

    ford.: Desbordes, V.: A kislány vánkosa. (Pest, 1862)
    Feuillet, Octave: Szibill története. Regény. (Pest, 1868; Olcsó Könyvtár. 1544–1553. 2. kiad. 1909; Olcsó Könyvtár. 2120. 3. kiad. 1928). 

    Irodalom

    Irod.: Szilasi Adolf: C. Gy.: Újkori alkotmányok. (Jogtudományi Közlöny, 1885)
    Pulszky Ágost: C. Gy.: Újkori alkotmányok. (Jogtudományi Közlöny, 1889)
    Lechner László: C. Gy.: Politika. I. Alkotmánytan. (Athenaeum, 1894)
    Polner Ödön: C. Gy.: Politika. II. Közigazgatástan. (Jogállam, 1906)
    Ünnepi dolgozatok C. Gy. egyetemi tanársága negyvenéves emlékére. Az ünnepelt fémnyomatú arcképével. (Bp., 1912)
    Balogh Artur: C. Gy. (Jogállam, 1912)
    Händel Vilmos: C. Gy. (Magyar Figyelő, 1916)
    Wlassics Gyula: C. Gy. (Jogállam, 1916)
    Illés József: C. Gy. jubileumára. (Budapesti Szemle, 1916)
    Ereky István: C. Gy. (Jogtudományi Közlöny, 1916)
    Ignotus: Nyílt levél C. Gy. egyetemi tanárhoz. (Nyugat, 1917)
    Giesswein Sándor: C. Gy.: Eötvös és Montalembert barátsága. Adalék a magyar katholikusok autonómiájának kezdeteihez. (Katholikus Szemle, 1918)
    Barabási Kun József: Eötvös és Montalembert valláspolitikai eszméi. C. Gy. könyve. (Budapesti Szemle, 1919)
    Ereky István: C. Gy. (Társadalomtudomány, 1922)
    Barabási Kun József: C. Gy. (Jogállam, 1922)
    Barabási Kun József: C. Gy. nyolcvanéves. (Társadalomtudomány, 1926)
    Túri Béla: Hatvan év tudományos mozgalmai között. C. Gy. összegyűjtött értekezései és bírálatai. I. köt. (Katholikus Szemle, 1929)
    Ereky István: C. Gy. összegyűjtött értekezései és bírálatai. I. köt. (Budapesti Szemle, 1929)
    Egyed István: C. Gy. (Jogállam, 1933)
    Ruber József: C. Gy. (Társadalomtudomány, 1933)
    Nagy Miklós: C. Gy. (Budapesti Szemle, 1933)
    Kolosváry Bálint: C. Gy. (Napkelet, 1933)
    Zsedényi Béla: C. Gy. (Miskolci Jogászélet, 1933)
    Polner Ödön: Emlékbeszéd C. Gy. felett. (Kecskemét, 1934)
    Berzeviczy Albert–Ereky István–Hegedűs Lóránt: C. Gy. ig. és t. tag emlékezete. (Emlékbeszédek. 22. köt. 10. Bp., 1935)
    Egyed István: C. Gy. kisebb tanulmányai. (Katholikus Szemle, 1936)
    Szabó Imre: A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon. (Bp., 1955; 2. jav. kiad. 1980)
    Szamel Lajos: A magyar közigazgatástudomány. (Bp., 1977)
    A közigazgatástudomány oktatásának és tanszékeinek története az ELTE Jog- és Államtudományi Karán 1777–1977 között. I. köt. (Bp., 1977)
    C. Gy. (A magyar közigazgatás-tudomány klasszikusai. 1874–1947. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Lőrincz Lajos. (Bp., 1988)
    Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Összeáll. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003)
    Kápolnai Iván: 75 éve hunyt el C. Gy. (Jogtudományi Közlöny, 2008)
    Egresi Katalin: C. Gy. konzervatív állameszméje. (Jog, állam, politika, 2009)
    Egresi Katalin: P. Á. és Concha Győző vitája az államról. (Jog, állam, politika, 2011)
    Koi Gyula: Francia és német hatások C. Gy. közigazgatás-tudományi munkásságában. (Jogtörténeti Szemle, 2011). 


    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
    Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boross László. (Bp., 1929)
    Veszprém megyei fejek. Veszprém vármegye tíz évvel Trianon után. 1919–1929. Szerk. Hahn Ferenc és Zsadányi Oszkár. (Veszprém, 1929)
    A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
    Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
    Százhuszonöt éve nyílt meg a kolozsvári tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
    Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998). 

    Megjegyzések

    Lexikonok téves halálozási adata: ápr. 11.! Gyászjelentése szerint ápr. 10-én hunyt el! 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu