Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kabos Gyula emlékezete
    Kempelen Farkas, nemes
    Néma eskü
    A rézmetsző családja
    Szinnyei József, id.

    Fábián Gábor

    író, műfordító, politikus


    Született: 1795. december 28. Vörösberény, Veszprém vármegye
    Meghalt: 1877. december 10. Arad

    Család

    Sz: Fábián József evangélikus lelkész, Somogyi Zsuzsánna, Somogyi Gedeonnak, a Mondolat szerzőjének nagynénje.

    Iskola

    Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd Pozsonyban tanult (1806–1808), a Pápai Református Kollégium hallgatója (1808–1817), a pesti tudományegyetemen jogot tanult (1817–1821), ügyvédi okl. szerzett (1821). Az MTA tagja (l.: 1832. márc. 9.; r.: 1835. szept. 14.).

    Életút

    A világosi Bohus-uradalom ügyésze (1824–1839); közben Budán ügyvédeskedett (1825–1826). Ügyészi állása mellett, Csanád vm. főtáblabírája (1829–1839), Aradra költözött, irodalommal foglalkozott és részt vett a helyi politikai küzdelmekben. A forradalom és szabadságharc alatt az Aradon szervezett sajtóbíróság elnöke (1848. máj. 5-étől) és az aradi ún. vésztörvényszék tagja (1848. jún. 11-étől), egyúttal az első népképviseleti országgyűlésen Arad képviselője (Kossuthot Debrecenbe is követte). A Hétszemélyes Tábla bírája (1849. jún. 15.–aug., de hivatalának gyakorlására nem volt lehetősége). A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után bujdosott, feladta magát a pesti haditörvényszéken, ahol rövid ideig rabságban tartották; végül Aradra internálták (1849–1854). Kurticsi birtokán telepedett le, visszavonultan élt (1854–1867). A kiegyezés után, rövid ideig ismét országgyűlési képviselő lett (1867–1869). Véglegesen visszavonult a közélettől, élete utolsó éveiben kizárólag versfordítással foglalkozott.

    Tanulmányai idején, Pesten megismerkedett Fáy Andrással, Kulcsár Istvánnal és Vitkovics Mihállyal, akiknek barátsága nagy hatással volt szellemi fejlődésére. Jurátusként gr. Teleki László – gr. Teleki József, a Magyar Tudós Társaság első elnökének apja – mellett szolgált, majd kapcsolatba került Vörösmarty Mihállyal, aki Fábián biztatására írt előhangot a Zalán futásához. Irodalmi pályafutását műfordítóként kezdte: perzsa és arab költőket tolmácsolt, ill. teljes egészében és eredeti versmértékkel magyar nyelvre ültette át az Ossziánt. Később elsősorban római auktorokat fordított: Cicero, Lucretius és Valerius Flaccus klasszikus költeményeit tolmácsolta, akiknek hatására maga is hősköltemények írásába fogott – kevés sikerrel. (Buda haragja c. művét be sem fejezte). Költeményeken kívül filológiai, helytörténeti és esztétikai dolgozatokat is írt. Államtudományi munkássága is értékes: Alexis Tocqueville-t fordított és több cikkében népszerűsítette eszméit, elsők között vizsgálta a zsidóság emancipációját. Élete végén hozzáfogott Arad vármegye leírása c. hatalmas művének befejezéséhez (a munka II. és III. kötete azonban kéziratban maradt.

    Emlékezet

    A Kisfaludy Társaság írói munkásságának 60. évfordulóján jubiláris ünnepélyt tartott (1876. febr. 23-án). Néhány levelét – Édes Alberthez, Barna Ignáchoz – az Irodalomtörténeti Közlemények közölte (1893, 1896, 1931). Mellszobrát Aradon leplezték le (1912. jún. 16-án).

    Elismertség

    A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1862).

    Szerkesztés

    Versei, műfordításai, államtudományi, filológiai és egyéb írásai elsősorban a Felsőmagyarországi Minerva (1825), a Tudományos Gyűjtemény (1828), a Koszorú (1828–1829), az Aurora (1829–1831), a Társalkodó (1833–1834), az Athenaeum (1838–1842), az Életképek (1847) és az Uj Magyar Muzeum c. lapokban jelentek meg (1853–1859).

    Főbb művei

    F. m.: Bútsúzó versek… (Weszprém, 1817)
    Hafiz persa költő Divánjából ghazelák és töredékek. Ford. (Pest, 1824)
    Mimili. Egy helvétziai történet. Clauren után magyarázta. (Pest, 1829)
    Napoleon önéletírása, saját keze és dictálása után. A franczia kiadás szerin hiven magyarázta. (Pest, 1829)
    Appert, Charles: Étek-eltartás’ mestersége. Ford. Fábián József. Sajtó alá rend. (Pest, 1833)
    Ossian énekei az eredeti gael mértékben. I–III. köt. Ford. (Buda, 1833–1836)
    Arad vármegye leírása historiai, geographiai és statistikai tekintetben. I. köt. Négy rézmetszettel. (Buda, 1835)
    A prósa, s kifejtése föltételei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1836. szept. 8.; megjelent: Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, 1837)
    Az örökülési törvényekről Tocqueville után. (Athenaeum, 1838)
    Tocqueville Elek: A democratia Amerikában. I–III. köt. Ford. (Buda, 1841–1843)
    Heinsius Tivadar: Házi neveléstan’ kézikönyve. Magyarítva F. G. által. (Buda, 1846)
    Levele Tocqueville-hez. (Életképek, 1847)
    Cicero összes levelei időrendes sorozatban. I–VII. köt. Ford., magyarázta. (Pest, 1861–1864)
    F. G. nyílt levele választóihoz. (Politikai röpiratok. Arad, 1867)
    A szatíráról. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1869)
    Titus Carus Lucretius tankölteménye a természetről. Ford., a bevezetést írta. (Pest, 1870; 2. újra átdolgozott és jegyzetekkel szaporított kiad. 1873)
    Rutilius Claudius Numatianus útleírása. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1872/73)
    Argonauticon. Caius Valerius Flaccus hőskölteménye nyolcz énekben. Ford., értelmezővel, névmutatóval és térképpel kiadta. (Pest, 1873)
    Anthologia F. G. költő műfordításából: magyarított Lucretiusából s Argonauticonából. Szerk. és kiadta Somogyi Antal. (Bp., 1874)
    Quintus Horatius Flaccus a Pisókhoz írt levele a költészetről. Ford. (Arad, 1876)
    Cicero: Cato Maior az öregségről. Ford. bevezette. F. G., javította Latkóczy Lajos. (Magyar Könyvtár 65. Bp., 1898)
    Ossian énekei az eredeti gael mértékben. Ford. F. G. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Heinrich Gusztáv. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1903).

    Irodalom

    Irod.: Jancsó Benedek: F. G. élete és irodalmi működése. (Arad, 1885)
    Zichy Antal: Emlékbeszéd F. G. felett. (Emlékbeszédek. Bp., 1888)
    Kara Győző: F. G. levelezése. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1893)
    Kara Győző: F. G. műfordítása. (Arad, 1892)
    Kara Győző: Adalék F. G. Ossián-fordításaihoz. (Budapesti Szemle, 1893)
    Lévay József: F. G. levelei Édes Alberthez. 1–6. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1896–1897)
    Barna János: F. G. levelei Barna Ignáchoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1931)
    Taxner-Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből. (MTA Könyvtárának Közleményei. Új sorozat. Bp., 1987)
    S. M.: F. G. a berényi paplakban. (Új almádi újság, 2006).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (671), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu