Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Angyal István
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Abonyi Lajos

    író, földbirtokos

    Márton Ferenc, zsarolyáni és mándi


    Született: 1833. január 9. Kisterenye, Nógrád vármegye
    Meghalt: 1898. április 28. Abony, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

    Család

    Fia: Márton Lajos (1876–1931) régész.

    Iskola

    Kilenc évesen került Abonyba, ahol apja birtokot vásárolt. A kecskeméti református kollégiumban (1841–1844) és a pesti evangélikus líceumban tanult (1844–1846), a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1852). Gyermekkorában Jókai Mór rajzra is tanította.

    Életút

    A forradalom és szabadságharc idején ún. mozgó nemzetőr (1848–1849), tanulmányai befejezése után apjánál (1853–1861), majd önállóan gazdálkodott Abonyban (1861–1869). Pest-Pilis-Solt vármegye aljegyzője (1861), járási gyámfelügyelője (1867–1872).

    Az irodalmi életbe Nagy Ignác (1810–1854) vezette be, első írása 1850-ben jelent meg (Nílus forrásai, „fordított beszély”, Hölgyfutár). Első „önálló beszélyét”, A szenvedély vértanúját az ún. Korányi-féle Losonczi album adta ki (a cenzúra lefoglalta, 1851-ben). Az 1850-es évektől rendszeresen közölte írásait a Hölgyfutár, a Nővilág, a Budapesti Hölgy-Divatlap, az Ország Tükre, a Fővárosi Lapok és a Magyarország és a Nagyvilág. Idillikus regényeiben és elbeszéléseiben elsősorban az alföldi népéletet ábrázolta. Pályája elején és végén történelmi regényeket is írt (Észak csillaga, 1855; Az utolsó kurucvilág, 1887), ez utóbbi a Péró-féle parasztfelkelésnek állított emléket. Br. Eötvös József és Jókai Mór hatására írt nagyregényei a kor társadalmi problémáival (pl. a zsidó emancipáció kérdése) foglalkoztak. Kisregényei, elbeszélései gyakran fordulnak a népköltészethez, egyes írásainak (A sári bíró leánya; Szegény Szűcs Marcsa) népballada adja a vázát. Regényeiből népszínműveket is írt, amelyek közül többnek Blaha Lujza (1850–1926) volt a főszereplője. Legismertebb színműve, A betyár kendője (1873) évtizedekig szerepelt különböző színházak repertoárjában. A folklór szeretete élete végéig elkísérte: a Kisfaludy Társaság megbízásából igen sok népdalt jegyzett le (neki köszönhető – többek között – a Kodály Zoltán (1882–1967) Háry Jánosából ismertté vált, Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik kezdetű dal lejegyzése). Idős korában elkészített, a szabadságharccal kapcsolatos személyes visszaemlékezéseit is tartalmazó nagyabonyi monográfiája kéziratban maradt.

    Abonyi a 19. sz. vége és a 20. sz. első éveinek egyik legnépszerűbb írója volt, kortársai életművét már-már Jókai Mór és Mikszáth Kálmán munkásságával vetették össze. Halála után tíz éven belül megjelent húszkötetes életműsorozata (Abonyi Lajos munkái, szecessziós vászonkötésben, 1905–1907), amely közül többet a Révai magyar klasszikusai könyvsorozatban is kiadtak. Művei azonban a két világháború között már kikoptak a magyar irodalmi közéletből: igen részletező, sokszor dagályos stílusú regényei, elbeszélései nem könnyű olvasmányok, parasztábrázolásai, népies idilljei és népszínművei gyakran kerülik a drámai összecsapások végső kiélezését. Munkáiban fellelhető népszokások, babonák, egyéb megfigyelések saját gyűjtésén alapultak, ezért írásainak döntő többségét a mai folkloristák is haszonnal forgathatják. Távol tartotta magát a főváros irodalmi életétől, szinte egész életében abonyi kúriáján tartózkodott, ahol viszont vendégül látta a magyar irodalmi és színházi élet legismertebb képviselőit (többek között Arany János, Balázs Sándor, Szigligeti Ede, ill. Blaha Lujza és Jászai Mari is szívesen tartózkodott Abonyinál.) Jókai Mór is gyakran időzött a Márton családnál: ő volt fiának, Márton Lajosnak a nevelője (Jókai meg is festette a gyermek Márton Lajos portréját).

    Emlékezet

    Abonyban hunyt el, a helyi református temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2010-ben). Abonyban közadakozásból szobrot állítottak tiszteletére (Jankovich György alkotása, felavatták: 1905. máj.) Születésének 100. évfordulóját nagy ünnepségsorozattal ünnepelte Abony (1933-ban; ekkor helyeztek el emléktábláját is szülőhelyén, a róla elnevezett utcában). Az abonyi tiszti kaszinóban olajfestmény arcképe volt látható (Thury Gyula képe). Emlékét őrzi az Abonyi Lajos Múzeum (1959; kiállítóhelyként működik: 2003. okt. 28-ától), ill. az Abonyi Lajos Alapítvány. Az Abonyi Lajos Múzeum Abonyi Lajos hagyatékán kívül Márton Lajos munkássága emlékeit is őrzi. Irodalmi levelezését fia, Márton Lajos a Magyar Nemzeti Múzeum Kézirattárának ajándékozta; ma, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Színháztörténeti Tára őrzi több drámájának kéziratát és súgókönyvét. Néhány levele és egyéb kézirata a Petőfi Irodalmi Múzeumban és a Kecskeméti Városi Könyvtárban látható. Róla nevezték el a budapesti (Istvánmező, XIV. kerület) Abonyi utcát (1891-ben).

    Elismertség

    A Kisfaludy Társaság (1867-től), a Petőfi Társaság tagja (1876-tól).

    Főbb művei

    F. m.: Észak csillaga. Történeti regény. I–II. köt. (Pest, 1855)
    Regék a kandalló mellett. Beszélyek. I–II. köt. (Pest, 1857)
    Regék a pásztortűz mellett. Beszélyek. I–II. köt. (Pest, 1857)
    Az egyetem pallosa. Regény. I–III. köt. (Pest, 1859)
    A mi nótáink. Regény. I–IV. köt. (Pest, 1864)
    Kenyér és becsület. Regény. I–III. köt. (Pest, 1865)
    A fonó krónikája. Beszélyek a magyar népéletből. I–III. köt. (Kecskemét, 1872; 2. kiad. Bp., 1882; 3. kiad. 1891)
    A betyár kendője. Népszínmű, dalokkal. (A Nemzeti Színház könyvtára. 32. Bp., 1872; 2. kiad. 1900?; kalózkiadás: Cleveland, é. n.; műkedvelők számára átd.: Rass Károly. Kolozsvár, 1924)
    Panna asszony leánya. Népszínmű 3 felvonásban, dalokkal. (Bp., 1875)
    Itt a szép Alföldön. Népies elbeszélések. (A Petőfi Társaság kiadványai. 6. Bp., 1878)
    A fekete kutya. Elbeszélés. (Az Athenaeum olvasótára. Bp., 1880; 2. kiad. 1881)
    Az özvegy tehénkéje. Elbeszélés. (Bp., 1882; 2. kiad. 1885)
    Az elveszett nóta. Igaz történet a magyar művészvilágból. (Bp., 1882)
    Magduska öröksége. Regény. I–II. köt. (Egyetemes regénytár. Bp., 1886; 2. kiad. 1890; 3. kiad. 1896; 4. kiad. 1903)
    Az utolsó kuruczvilág. Regény. I–III. köt. (Bp., 1886–1887; 2. kiad. 1888)
    A „pénzes molnár” románca. Beszély. (Egyetemes regénytár. Bp., 1889)
    Az utolsó Radák. Radák Katalin, magyarbényei br. Rétyi Antos Jánosné emlékezete. Ádám Kálmán, Czeglédi János és Szánthó Elek gyászbeszédeivel. (Bp., 1897)
    A felejthetetlen barát. Regény. (Az Athenaeum olvasótára. Bp., 1899)
    A tyukodi prókátor kliensei. (Jeles elbeszélők kincsestára. Bp., 1900)
    Jókai Mórról. (Új Idők, 1905)
    A. L. munkái. I–XX. köt. Sajtó alá rend. Endrődi Sándor. (Bp., 1905–1907)
    Ágról ágra. Elbeszélések. Ill. Pogány Willy. (Révai magyar klasszikusai. Bp., 1906)
    Kandalló mellett. Elbeszélések. Ill. Pogány Willy. (Révai magyar klasszikusai. Bp., 1906)
    A mi nótáink. Regény. I–II. köt. Ill. Sarkadi Emil. (Révai magyar klasszikusai. Bp., 1906)
    Apró regények. I–II. köt. Ill. Gara Richárd. (Révai magyar klasszikusai. Bp., 1906)
    Kenyér és becsület. Elbeszélések. I–II. köt. Ill. Garay Ákos. (Révai magyar klasszikusai. Bp., 1906)
    Tarlóvirágok. Elbeszélések. Ill. Pogány Willy. (Révai magyar klasszikusai. Bp., 1906; új kiad. 1957)
    Pásztortűz. Regény. I–II. köt. Ill. Garay Ákos. (Révai magyar klasszikusai. Bp., 1907)
    Emlékek. Elbeszélések, visszaemlékezések. A. L. arcképével. Ill. Sarkadi Emil. (Bp., 1907)
    Itt a szép Alföldön. Népies elbeszélések. Ill. Garay Ákos. (Bp., 1928)
    A fonó krónikája. I–II. köt. (Közművelődési Könyvtár. Bp., 1932)
    Apró regények. (Közművelődési Könyvtár. Bp., 1932)
    Aki olvasta Petőfit. (Írások Petőfiről. Szerk. Lukácsy Sándor. Bp., 1953)
    A betyár kendője. (Magyar remekírók. Magyar drámaírók. 19. sz. II. köt. Bp., 1984)
    Egy szegény csonka története. („Fényesebb a láncnál a kard.” Elbeszélők 1848–1849-ről. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1985)
    A betyár kendője. A szöveget gondozta, szerk. Tarján Tamás. (A magyar dráma gyöngyszemei. Népszínművek. Bp., 2003)
    színművei: A betyár kendője. Népszínmű dalokkal, 4 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1873. szept. 24.)
    Magduska öröksége. Népszínmű. (Bem.: Népszínház, 1888)
    A siroki románc. Népszínmű. (Bem.: Népszínház, 1891. nov. 14.)
    A lányasszony. Népszínmű. (Bem.: Népszínház, 1893. jan. 28.)
    A férfi sorsa az asszony. Népszínmű. (Bem.: Népszínház, 1897. ápr. 30.).

    Irodalom

    Irod.: Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1858)
    Szánthó Elek–Tóth Bertalan: Alkalmi beszéd és ima Márton Ferencz felett. (Bp., 1898)
    Ágai Adolf: A. L. (Ország-Világ, 1898)
    Vadnay Károly: A. L. (Nemzet, 1898)
    Vargha Gyula: A. L. emlékezete. (Bp., 1901)
    Vadnay Károly: Irodalmi emlékek. (Bp., 1905)
    Carton, Sydney [Rozsnyay Kálmán]: A. L. (Egyetemi Lapok, 1905. 22.)
    Porzó [Ágai Adolf]: A. L. (Á. A.: Új hangok. A por és hamu második sorozata. Bp., 1906)
    Györe János: Adatok A. L. életéhez. – A. L. levele Szász Károlyhoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1907)
    Abonyi önéletírása. – Györe János: Abonyi pályája. (Máramarosszigeti Református Főgimnázium értesítője, 1913)
    Vargha Zoltán: A Márton-család története. (Turul, 1916)
    Schwarz Hajnalka: A. L. élete és munkássága. (Bp., 1917)
    Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Móricz Pál: Abonyi születésének századik évfordulójához. Beszélgetés Márton Lajos nemzeti múzeumi igazgatóval, az író fiával. (Magyarság, 1932)
    Márton Lajos: Édesapám. (Literatura, 1933)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. (Kecskemét, 1968)
    Kerényi Ferenc: Egy népszínmű tanulságaiból. A. L. és A betyár kendője. (Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Farkas Péter, Novák László. Szentendre, 1989)
    Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
    Magyar Színházművészeti Lexikon Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
    A fonó krónikása. (Hírös Naptár, 2008).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu