Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Czuczor Gergely István
    Petőfi nősül
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Fokos-Fuchs Dávid

    nyelvész, folklorista

    Fuchs Dávid Rafael; Fuchs-Fokos


    Született: 1884. december 10. Bisenz, Morvaország
    Meghalt: 1977. július 11. Budapest

    Család

    Sz: Fuchs Ármin tanító, Redlich Ernesztin. Fia: Fuchs László (1924–) matematikus, az MTA külső tagja; leánya: Fuchs Edit.

    Iskola

    Egy morvaországi kis faluban, zsidó családban született, hároméves korában családja Pozsonyba költözött. A pozsonyi királyi katolikus főgimnáziumban éretts. (1902), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1906), magyar–latin–német szakos tanári okl. szerzett (1907), nyelvtudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1957). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

    Életút

    A Pesti Izraelita Hitközség polgári leányiskolájának óraadó (1907–1910), r. tanára (1910–1911), az Izraelita Polgári Fiúiskola (1911– 1919), a pesti izraelita hitközség alapítványi gimnáziumának r. tanára (1919–1928). Az izraelita polgári fiúiskola, majd a polgári leányiskola igazgatója (1928–1933), az izraelita hitközségi gimnázium helyettes igazgatója (1933–1940), mb. igazgatója (1940– 1942), kinevezett igazgatója (1942–1948). Munkácsi Bernát támogatásával, a Nemzetközi Közép- és Kelet-ázsiai Társaság ösztöndíjával tanulmányúton járt a zürjének között (1911 és 1913). A helsinki Finnugor Társaság meghívására Finnországban volt hosszabb tanulmányúton, közreműködött Artturi Kannisto vogul gyűjtésének lefordításában (1938).

    Uralisztikával, finnugrisztikával, elsősorban a permi és az obi-ugor nyelvek vizsgálatával, összehasonlító finnugor mondattannal, a magyar nyelvrokonság kérdéseivel foglalkozott; de mongol, török és tunguz vonatkozású tanulmányokat is írt. Nemzetközileg is kimagasló eredményeket ért el a permi nyelvek alaktani és mondattani kérdéseinek vizsgálatában, továbbá az altáji és az uráli nyelvek közötti nyelvi és egyéb kapcsolatok feltárásában. Évtizedeken át gyűjtötte az anyagot az uráli és az altaji nyelvek tipológiailag azonos szerkezeteihez, de ez a cédulaanyag a II. vh. idején elveszett. Az anyaggyűjtést azonban újra elkezdte, s az újra összeállított hatalmas adattár alapján az uráli és az altaji nyelvek között kimutatható közös szintaktikai vonásokat 25 csoportba sorolta. Elmélete szerint az uráli és az altáji nyelvek egy közös (= uráli-altáji) nyelvcsaládba tartoznak, jóllehet a tudomány mai állása szerint nem mutatható ki genetikai rokonság e két nyelvcsalád között; az uráli–altáji hipotézisnek még ma is számos híve van. Fiatalságától kezdve érdekelte a jelentéstani és tárgytörténeti alapokon nyugvó szó- és szólásmagyarázat. A szemantikai és művelődéstörténeti háttér feltárásakor gyakran folyamodott idegen nyelvek (török, héber, arab stb.) analóg jelenségeihez. Közzétette Reguly Antal és Pápay József még kiadatlan, két terjedelmes osztják hősénekét, megkezdte Munkácsi Bernátnak, az I. vh. idején magyarországi hadifogolytáborokban gyűjtött votják nyelvi és népköltészeti anyagának kiadását. – A pozsonyi gimnáziumban Gaál Mózes, ifjúsági író; az egyetemen Szinnyei József és Simonyi Zsigmond tanítványa. Magyar nyelvű írásait Fokos Dávidként, idegen nyelvű dolgozatait Fokos-Fuchs Dávidként jegyezte; a Fokos családnevet Vikár Béla ajánlotta. Munkássága kezdetén, Munkácsi Bernát támogatásával igen nagy mennyiségű folklorisztikai és nyelvészeti anyagot gyűjtött a zürjének között. A gyűjtés az időközben kitört I. vh. miatt nem folytatódhatott, mégis négyéves katonai szolgálata alatt lehetősége volt a komáromi hadifogoly-táborban zürjén származású (orosz) hadifoglyok körében 1916-ban hat hónapig, 1917- ben pedig egy hónapig tetemes zürjén szöveg- és szótári anyagot feljegyeznie. Fokos Dávid hatalmas szótári gyűjtésének rendkívül viszontagságos sorsa volt: a II. vh. utolsó éveiben (1944–1945) az MTA óvóhelyén őrizték; az 1956. évi forradalom november 4-ét követő leverésében Fuchsék lakását tankbelövések érték. A tudomány szerencséje, hogy az egyébként nagy pusztulást szenvedett lakásban a romok közül a szótár anyaga szétziláltan ugyan s némileg megkárosulva előkerült. A 22 000 szót (!) tartalmazó szótár (Syrjänisches Wörterbuch I–II.) végül is 1959-ben jelent meg. A zürjén szókincs eme imponálóan gazdag és megbízható tárháza nemcsak lexikális gyűjtéseken alapul, hanem igen jelentős mértékben Fokos szöveggyűjtésein is.

    Emlékezet

    A bp.-i Rákoskeresztúri Kozma utcai Izraelita Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Erzsébetvárosi lakóházát (Budapest VII. kerület Dózsa György út 60.) emléktábla jelöli (1996-tól). Emlékét őrzi a Magyar Nyelvtudományi Társaság által alapított Fokos-Fuchs Dávid-díj (a finnugrisztika területén kiemelkedő teljesítményt felmutató nyelvésznek adható elismerés, 1974-től).

    Elismertség

    Az MTA Nyelvtudományi Bizottsága tagja (1916–1919). A helsinki Finnugor Társaság tagja (1913). Az Országos Néptanulmányi Egyesület titkára, elnöke (1945–1947).

    Főbb művei

    F. m.: A locativus-féle határozók a votjákban. Egy. doktori értek. is. (Nyelvtudományi Közlemények, 1906)
    Laut- und Formenlehre der süd-ostjakischen Dialekte auf Grund der Sammlungen und grammatikalischen Aufzeichnungen von S. Patkanov. (Bp., 1911)
    Eine Studienreise zu den Syrjänen. (Keleti Szemle, 1911)
    A vogul–osztják tárgyas igeragozásról. (Nyelvtudományi Közlemények, 1911)
    Zürjén népköltészeti mutatványok. (Nyelvtudományi Közlemények, 1912–1913)
    Zürjén szövegek. (Finn- ugor füzetek. 19. Bp., 1916)
    Finnugor–török mondattani egyeztetések. (Balassa József Emlékkönyv. Bp., 1934)
    Vogul-osztják duálisképző. (Nyelvtudományi Közlemények, 1935)
    Egy vogul-osztják „névutó”. (Budenz József Emlékkönyv. Bp., 1936)
    Übereinstimmungen in der Syntax der finnisch-ugrischen und türkischen Sprachen. (Finnisch-ugrische Forschungen, 1937)
    A finnugor és a török mondat ősi sajátságai. Finnugor–török mondattani egyezések. (Bp., 1941)
    Jelentéstani párhuzamok. (Heller Bernát Emlékkönyv. Bp., 1941)
    ‘Test’ jelentésű összetételek. (Az Országos Néptanulmányi Egyesület Évkönyve. 1943. Szerk. Vikár Béla. Bp., 1943)
    Osztják – chanti – hősénekek. Reguly Antal és Pápay József gyűjtése. Zsirai Miklós hagyatékából sajtó alá rend. I–IV. köt. (Reguly Könyvtár. 1–4. Bp., 1944–1965)
    Nyelvrokonság bizonyításának lehetősége mondattani alapon. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1945. nov. 5.)
    Der Komparativ und Superlativ in den finnisch-ugrischen Sprachen. (Finnisch-ugrische Forschungen, 1949)
    Etymologisches, Semasiologisches. (Finnisch-ugrische Forschungen, 1951)
    Volksdichtung der Komi Syrjänen. Szerk. (Bp., 1951)
    Munkácsi Bernát: Volksbräuche und Volksdichtung der Wotjaken. Sajtó alá rend. (Helsinki, 1952)
    Aus dem Gebiete der Lehnbeziehungen. (Acta Linguistica, 1953)
    Umstandsbestimmungen des Masses und der Menge in den finnisch-ugrischer Sprachen. (Acta Linguistica, 1955)
    Die Verbaladverbien der permischen Sprachen. (Acta Linguistica, 1958)
    Etymologisches aus den permischen Sprachen. (Finnisch-ugrische Forschungen, 1958)
    Syrjänisches Wörterbuch. I–II. köt. 1 térképmelléklettel. (Bp., 1959)
    A magyar határozói igenevek és a gerundium. (Magyar Nyelv, 1959)
    Aus der Syntax der ural- altaischen Sprachen. (Acta Linguistica, 1960)
    Über den Ursprung einer syrjänischen Konjunktion. (Acta Linguistica, 1961)
    Rolle der Syntax in der Frage nach Sprachverwandtschaft. Mit besonderer Rücksicht auf das Problem der ural-altaischen Sprachverwandtschaft. Monográfia. (Ural-altaische Bibliothek. Wiesbaden, 1962)
    Aus dem Gebiete der Komposita der uralischen und altaischen Sprachen. (Acta Orientalia, 1965)
    Das syrjänische Komitativsuffix. (Acta Linguistica, 1966).

    Irodalom

    Irod.: Vértes Edit: David Rafael Fokos-Fuchs zum Gruss. (Acta Linguistica, 1974)
    Veröffentlichungen von David Rafael Fokos-Fuchs. (Acta Linguistica, 1974)
    Hajdú Péter: F.-F. D. kilencven éves. (Magyar Nyelv, 1974)
    Erdődi József: Köszöntjük F. F. D.-ot kilencvenedik születésnapján. (Magyar Nyelvőr, 1975)
    Korenchy Éva: F.-F. D. (Magyar Nyelvőr, 1977)
    Bereczki Gábor: F. F. D. (Nyelvtudományi Közlemények, 1978)
    Lakó György: David Rafael Fokos-Fuchs. (Acta Linguistica, 1978)
    Lakó György: F.-F. D. búcsúztatása. (Magyar Nyelv, 1978)
    Károly Sándor: F.-F. D. mondattani munkássága. (Nyelvtudományi Közlemények, 1985)
    Vértes Edit: F.-F. D., a finnugor nyelvész. (Nyelvtudományi Közlemények, 1985).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu