Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Házy Erzsébet
    Házy Erzsébet
    Igazházi, az első magyar színi játék
    Simai Kristóf

    Földessy Gyula

    irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító, kritikus

    1875-ig Feldmann Gyula 


    Született: 1874. október 18. Nyíregyháza
    Meghalt: 1964. december 18. Budapest
    Temetés: 1964. december 23. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Kikeresztelkedett zsidó családból származott. Sz: Feldmann Károly postafelügyelő, Kerekes Anna. Testvére: Földessy Tibor (1888. márc. 27. Nyíregyháza–1960. júl. 9. Budapest. Temetés: 1960. júl. 14. Farkasrét) orvos, sebész főorvos és Földessy Margit. F: Hermann Lula (= Hermann Ludmilla †1955. szept. 13. Budapest. Temetés: 1955. szept. 15. Farkasrét), zongoraművész, a Fővárosi Felsőbb Zeneiskola zenetanára.

    Iskola

    A budapesti tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári (1900) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1902), az MTA tagja (l.: 1960. ápr. 14.).

    Életút

    A budapesti V. kerületi állami főreáliskola h., majd r. tanára (1900–1919), a budapesti II. kerületi Mátyás Király Gimnázium r tanára (1919. máj.–aug.), nyugdíjazták (1919). Az MTA Szótári Bizottságához beosztva teljesített szolgálatot (1929–1935). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK c. ny. r. tanára (1945-től). C. gimnáziumi igazgató (1946-tól).



    Tudományos pályafutásának kezdetén Petőfi Sándor (1823–1849) munkásságával foglalkozott, később érdeklődése a 20. sz. eleji magyar irodalomtörténet és filozófia, elsősorban Ady Endre (1877–1919) életműve felé fordult. Ady Endre környezetéhez tartozott, s az elsők között ismerte fel költészetének értékét és jelentőségét. Idővel Ady költészetének egyik legalaposabb ismerőjévé vált, jelentősen hozzájárult munkásságának megismeréséhez és megértetéséhez.

    Számos Ady-kötetet szerkesztett, Ady-szöveget gondozott és rendezett sajtó alá; összegyűjtötte a költő munkáit és munkásságával kapcsolatos fontosabb dokumentumokat. Műfordítóként klasszikus német irodalmat, elsősorban Goethe munkáit tolmácsolta.

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Elismerés

    Munka Érdemrend (1954; arany, 1964), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1959).

     

    Kossuth-díj (Ady Endre műveinek összegyűjtésében és kiadásában szerzett érdemeiért, 1951).

    Szerkesztés

    Az Ady Endre összes prózai művei kritikai kiadás főszerkesztője (Király Istvánnal, I–XI. köt., Bp., 1955–1982).

    Főbb művei

    F. m.: Petőfi elbeszélő költeményei. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1902)
    Arany János, az ember és a költő. Tanulmány. (Bp., 1917)
    Ady Endre. Tanulmány és ismertetés. (Huszadik Század, 1919)
    Ady-tanulmányok: Ady és verse. – Az Ady-versek statisztikája. – Ady-kommentárok és konkordanciák. (Ethika Könyvtár. 5. Bp., 1921)
    Spengler alapvető eszméinek kritikája. – Ady harcai. (Korunk, 1926)
    Újabb Ady-tanulmányok. (Berlin, 1927)
    Az új és a régi. (Korunk, 1927)
    Ady és Hatvany. (Századunk, 1928)
    Elefáncsonttorony. (Magyar Nyelv, 1928)
    Ady-problémák. Tanulmány. (A Századunk Könyvtára. Bp., 1929)
    A költői lángelme világnézeti és esztétikai ismertetőjelei Ady Endre példáján. (Századunk, 1929)
    Ady, Babits, Kosztolányi. (Széphalom, 1929)
    Tanulmányok és élmények az irodalomtörténet, esztétika és filozófia köréből. (Bp., 1934)
    Egy Ady-motívum eredete. (Irodalomtörténet, 1935)
    Egy nagy szepesi költő. Lám Frigyes. Tanulmány. (A Szepesi Szövetség kiadványa. Bp., 1936)
    Dóczy Jenő. (Napkelet, 1937)
    Jegyzetek Ady egy motívum-csoportjához. (Irodalomtörténet, 1938)
    Ady értékelése az Új versek megjelenésétől máig. Kosztolányi és Babits szerepe az Ady-prolémában. (Kelet Népe, 1939 és külön: A Kelet Népe Könyvtára. 1. Bp., 1939)
    Vajda János és Schopenhauer. (Irodalomtörténet, 1940)
    Az ismeretlen Ady. (A Debreceni Ady Társaság kiadványa. Bp., 1941)
    Egy régi levél Dóczy Jenő hagyatékából. (Irodalomtörténet, 1941)
    Újabb adalékok egy Ady-motívumhoz. (Irodalomtörténet, 1942)
    Ady, az ember és a költő. Tanulmányok, kisebb írások. (Bp., 1943)
    Költészetünk és nyelvünk. (Magyar Nyelvőr, 1949)
    Ady minden titkai. Ady-kommentárok. A címlapot tervezte Repcze János, a szoborfejet mintázta Bokros-Birman Dezső. (Bp., 1949; 2. kiad. 1962)
    Ady és az 1905-ös forradalom. (Irodalomtörténet, 1950 és Az 1905–1907-es orosz forradalom nemzetközi jelentősége és magyarországi hatása. Bp., 1955)
    Petőfi- és Ady-szótár. (Magyar Nyelvőr, 1950)
    Csokonai nyelvének és stílusának hatása legnagyobb költőinkre. – Mi is az a kulimász? (Magyar Nyelvőr, 1951)
    Ady élmények. (Kortársak nagy írókról. I–II. köt. Vál., szerk. Lukácsy Sándor. Bp., 1954–1956)
    Költészet és forradalom. (Élet és Irodalom, 1957. 1.)
    Találkozásaim Adyval. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1958)
    Hegedűs Nándor: Ady Endre Nagyváradon. (Irodalomtörténet, 1958)
    A költészet művészete. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1960. jún. 20.)
    Hatvany Lajos dicsérete. (Élet és Irodalom, 1961. 3.).

     

    F. m.: írásai a Nyugatban: Töredékes gondolatok a költészet metafizikájához. (1921. 6.)
    Két Ady-vers. (1921. 9.)
    Petőfi és Shakespeare. (1923. 1.)
    Ady: Rövid dalok. (1923. 4.)
    Petőfi és a bor. (1923. 6.)
    Petőfi „legendája”. (1923. 7.)
    Emlékezés egy régi tósztra. (1923. 11–12.)
    Ady-élmények. (1923. 15–16.)
    Ház az erdőben és még egy és más. (1924. 24.)
    Ady és a zsidóság. (1925. 23–24.)
    Ady Endre édesapja. (1929. 9.)
    Ady Endre édesanyja. (1937. 12.).


    F. m.: szerk.: Ady Endre: Így is történhetik. Elbeszélések. (A Nyugat Könyvei. Bp., 1910; 2. kiad. 1919)
    Ady Endre: Az Illés szekerén. A. E. legújabb versei. Sajtó alá rend. (5. kiad. Bp., 1919; 6. kiad. 1924)
    Ady Endre: Vér és arany. Újabb versek. Sajtó alá rend. (5. kiad. Bp., 1919; 6. kiad. 1920; 7. bibliofil kiad. 1922; 8. kiad. 1923; 9. kiad. 1925; 10. kiad. 1927)
    Ady Endre: Margita élni akar. Verses história. Kozma Lajos borítójával és könyvdíszeivel. Sajtó alá rend. F. Gy. (Bp., 1921)
    Ady Endre: A menekülő élet. Versek. Sajtó alá rend. (6. kiad. Bp., 1923)
    Ady Endre: Ki látott engem? Versek. Sajtó alá rend. (3. kiad. Bp., 1923)
    Ady Endre: Még egyszer. Versek. Sajtó alá rend. (Bp., 1923)
    Rövid dalok egyről és másról. Ady Endre százhetvennégy ismeretlen verse. Összegyűjtötte F. Gy. Bibliofil, sorszámozott kiadás. Dombornyomott gerincű, egészbőrkötés. (Bp., Amicus, 1923)
    Ady Endre: Levelek Párisból. Összegyűjtötte. (Bp., Amicus, 1923)
    Ady Endre: A halottak élén. Versek. Sajtó alá rend. (3. kiad. Bp., 1923; 4. kiad. 1925; 5. kiad. 1926)
    Ady Endre: Az utolsó hajók. Kiadatlan versek. Sajtó alá rend., az utószót írta. Aranyozott félvászon kötés. (Bp., 1923; 2. kiad. 1926)
    Ady Endre: Új versek. Sajtó alá rend. (6. kiad. Bp., 1923; 7. kiad. 1926; 8. kiad. 1927; 9. kiad. 1929)
    Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének. Versek. Sajtó alá rend. (5. kiad. Bp., 1923; 6. kiad. 1926; 7. kiad. 1928)
    Ady Endre: A magunk szerelme. Versek. Sajtó alá rend. (3. kiad. Bp., 1923; 4. kiad. 1927)
    Ady Endre: A minden-titkok versei. Sajtó alá rend. (4. kiad. Bp., 1924; 5. kiad. 1927)
    Ady-Múzeum. Irodalmi almanach. I–II. köt. Szerk. Dóczy Jenővel. (Bp., 1924–1925; 2. kiad. 1949)
    Ady Endre: Versek. Az utószót írta. (3. kiad. Bp., 1925)
    Így is történhetik. Elbeszélések. Sajtó alá rend., az utószót írta Földessy Gyula. (Bp., 1925)
    Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének. Versek. Sajtó alá rend. (6. kiad. Bp., 1926)
    Ady Endre: Az Illés szekerén. Versek. Sajtó alá rend. (6. kiad. Bp., 1926)
    Ady Endre: A halottak élén. Versek. Sajtó alá rend. (5. kiad. Bp., 1926)
    Ady Endre: Új versek. Sajtó alá rend. (8. kiad. Bp., 1927)
    Ady Endre összes versei. Sajtó alá rend. (Bp., 1940)
    Ady Endre: Vallomások és tanulmányok. Magyar és külföldi irodalom. Sajtó alá rend. (Bp., 1944)
    Ady Endre összes művei. Sajtó alá rend. (Bp., 1944)
    Új idők, új dalai. Összeáll. Tiborcz Zsigmond. A bevezető tanulmányt írta F. Gy. (Szabadság Könyvtár. 1. Bp., 1945)
    Ady Endre: Párisban és Napországban. Publicisztikai írások. Sajtó alá rend. (Bp., 1949)
    Ady Endre: A fekete lobogó Ady harca a klerikális reakció ellen. Szerk. Király Istvánnal. (Bp., 1950; 2. módosított kiad. 1960)
    Ady Endre válogatott cikkei és tanulmányai. Sajtó alá rend. (Magyar klasszikusok. Bp., 1954)
    Ady Endre összes költeményei. Ady verseinek időrendje. Összeáll., sajtó alá rend. (Noviszád, 1956)
    Ady Endre összes versei. Sajtó alá rend. (Helikon Klasszikusok. Bp., 1968).

     

    F. m.: ford.: Goethe: A szenvedély trilógiája. Elégia. (Bp., 1933)
    Goethe: Epigrammák és xéniák. Nyomtatta Kner Izidor könyvnyomdája, Bodoni Antiqua betűkkel, 1943 decemberében. (Bp., 1944).

    Irodalom

    Irod.: Bóka László: F. Gy. nyolcvan éves. (Magyar Csillag, 1954)
    Varga József: F. Gy. nyolcvan éves. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954)
    Az Ady-versek poéta-adminisztrátora. F. Gy. Ady-tanulmányainak bibliográfiája. Összeáll. Pataky László. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1956)
    Halálhír. (Népszabadság, 1964. dec. 20.)
    Kardos László: F. Gy. (Magyar Tudomány, 1965)
    Kovalovszky Miklós: F. Gy. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
    Demény János: F. Gy. Elmélkedések az Ady-kutatás különböző problémáiról. – Vezér Erzsébet: F. Gy. halálára. (Kortárs, 1965)
    Kardos László–Komlós Aladár–Tiborc Zsigmond: Búcsú F. Gy.-tól. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1966)
    Tóth Endre: F. Gy. levelei Oláh Gáborhoz. (Debrecen Déri Múzeum Évkönyve, 1967)
    Király István: Emlékezés F. Gy.-ra. (K. I.: Irodalom és társadalom. Bp., 1976)
    Beke Albert: Emléksorok F. Gy.-ról, Ady „poéta adminisztrátoráról”. (Bp., 1995)
    „Meglehet, hogy egyszer majd rímelni is megtanulok.” Illyés Gyula levelezése F. Gy.-val. 1929–1936. (Hitel, 1996).


    Irod.: Ványi Ferenc: Magyar Irodalmi lexikon. (Bp., 1926)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. (Nyíregyháza, 1996).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2019

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (933), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu