Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Csontváry Kosztka Tivadar
    Csontváry
    Csontváry 2.
    Hugonnai Vilma, az első orvosnő
    Zenthe Ferenc emlékezete

    Galamb Sándor

    irodalomtörténész, kritikus


    Született: 1886. március 21. Gyöngyös, Heves vármegye
    Meghalt: 1972. november 8. Budapest
    Temetés: 1972. november 28. Budapest
    Temetési hely: Óbuda

    Család

    Sz: Galamb János, Rezutsek Anna. F: Várhelyi Gizella (1902–1977). Fia: Galamb György és Galamb Gábor.

    Iskola

    A bp.-i Barcsay Gimnáziumban éretts. (1903), diákkorában tagja volt annak a küldöttségnek, amely otthonában kereste fel Jókai Mórt. A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1907), magyar–német szakos középiskolai tanári okl. (1908), a dramaturgia, különös tekintettel a magyar színészet és a magyar drámairodalom történetére tárgykörben (1931), ill. a magyar dráma és a magyar színjátszás története tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1939). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; tagsága megszűnt: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

    Életút

    Az újpesti állami gimnázium és a bp.-i V. kerületi Bolyai Reáliskola r. tanára (1908–1918). Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában a dramaturgia, a lélektan és az esztétika tanára (1918–1928), a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskola ügyvezető igazgatója (1928–1932), a bp.-i Nemzeti Színház dramaturgja és rendezője (1933–1934). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem (1931–1939), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1939–1951). A bp.-i Színművészeti Akadémián a dramaturgia, a művelődéstörténet és esztétika r. tanára (1935–1948), az Akadémia c. igazgatója (1940-től) és az Országos Színészegyesület Színészképző iskolájának igazgatója is. A bp.-i Kis Színház igazgatója (1947–1949).

    Irodalomtörténészként elsősorban a 19. sz. magyar drámairodalmával, a magyar dráma és népszínmű történetével, drámaelmélettel foglalkozott. A magyar dráma története (1937–1944) a magyar irodalomtörténet-írás egyik jelentős teljesítménye. A tragédia elméletéről szóló munkája halála miatt befejezetlen maradt. A bp.-i Nemzeti Színház több klasszikus magyar drámát átdolgozásában és rendezésében mutatott be (1937–1944), ill. néhány darabját (Az első diadal; Hatalom; Sorompó) nagy sikerrel játszották uo.

    Emlékezet

    Budapesten (Ferencváros, IX. kerület Mester utca 1.) élt és tevékenykedett, Budapesten is hunyt el; az Óbudai Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Munkásságát a www.galambsandor.hu honlap dolgozza fel.

    Elismertség

    A Petőfi Társaság tagja.

    Elismerés

    Az MTA Bésán-jutalma (1932).

    Szerkesztés

    Irodalomtörténeti dolgozatai, kisebb írásai a Gyöngyösi Ujságban (1905), az Irodalomtörténetben (1912 és 1921), a Huszadik Században (1914–1917), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1915–1943), a Budapesti Szemlében (1917–1942), a Magyar Múzsában (1920), a Magyar Művelődésben (1922), a Magyar Nyelvben (1928), a Széphalomban (1931), az Életben (1934–1937), a Színpad c. lapban (1936), a Magyar Színpadban (1939–1941), a Koszorúban (1940) jelentek meg. Színikritikáit a Napkelet (1923– 1937), a Szózat, a Magyarság (1934–1937), a Magyar Nemzet (1938–1942), a Pester Lloyd (1941–1942), ill. színészportréit a Film, Színház, Muzsika közölte (1957-től).

    Főbb művei

    F. m.: A magyar népdal hatása műköltészetünkre Pálóczi Horváth Ádámtól Petőfiig. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1907)
    Grillparzer és Magyarország. (Heinrich Emlékkönyv. Bp., 1912)
    Vörösmarty novellái. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1915)
    Kemény Zsigmond Alkikmetje. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1916)
    Kant és Madách (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917)
    Arany János. (Huszadik Század, 1917)
    Irodalomtörténetírás és művészettörténet. (Budapesti Szemle, 1917)
    Gyulai Pál novellái. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1919)
    Riedl Frigyes. (Új Magyar Szemle, 1921)
    Petőfi költészetének formai sajátsága és a modern líra. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1922)
    Gyulai Pál: Jó éjszakát! Elbeszélés. A bevezető tanulmányt írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1922)
    Költészetünk fordulata a múlt század utolsó harmadában. (Napkelet, 1923)
    Bolyai Farkas drámái. (A Bolyai Főreáliskola Évkönyve, 1924)
    A rajzforma fejlődése elbeszélő irodalmunkban. (Budapesti Szemle, 1925)
    Jókai Mór. (A budapesti V. kerületi állami főreáliskola értesítője, 1925)
    Herczeg Ferenc. (A budapesti V. kerületi állami főreáliskola értesítője, 1926)
    Huszonöt év a magyar társadalmi dráma történetéből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1926; és külön: Irodalomtörténeti füzetek. 3. Bp., 1926)
    A magyar operett első évtizedei. (Budapesti Szemle, 1926)
    Aranykalászok az irodalom mezejéről. Voinovich Gézával. (A tudomány kis tükre. Bp., 1927)
    Angyal Dávid. (Új Idők, 1927)
    Shakespeare-reminiszcenciák Vörösmartyban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1928)
    Hevesi Sándor. H. S. irodalmi munkásságának bibliográfiájával. (Kortársaink. 9. Bp., 1930)
    A magyar népszínmű sorsdöntő évei. (Budapesti Szemle, 1933)
    Paulay Ede. (Az Országos Színművészeti Akadémia Évkönyve, 1936)
    A magyar dráma története. 1867–1898. I–II. köt. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Bp., 1937–1944)
    Gaal József: A peleskei nótárius. Vígjáték. A bevezető tanulmányt írta. (Arany Könyvtár. 3. Bp., 1938)
    A Nemzeti Színház a magyar dráma életében. (A százéves Nemzeti Színház. Az 1937/38-as centenáris év emlékalbuma. Szerk. is. Gárdonyi Alberttel. Bp., 1938)
    Die Schranke. Schauspiel. A sorompó. Színjáték. (Bp., 1940)
    Nemzetiségi népszínműveink. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941)
    Rákosi Jenő. a drámaíró. – Csiky Gergely színművei. (Budapesti Szemle, 1942)
    Magyar drámai költemények. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1943)
    Eötvös József: Éljen az egyenlőség! Vígjáték. Átd. (Bp., 1946)
    Színház és drámai irodalom. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1947. jún. 9.)
    A magyar drámairodalom története. (Színházi könyvtár. 1. Bp., 1947)
    Gaál József: A peleskei nótárius. Átd. Ill. Háy Károly László. (Szabad Színpad. Bp., 1948)
    Magasztos küzdelem. Tanulmány a tragikumról. (Vigilia, 1951)
    Magyar Shakespeare-előadások két centenárium között. 1864–1916. (Shakespeare-tanulmányok. Szerk. Kéry László, Országh László, Szenczi Miklós. Bp., 1965)
    ford.: Michaelis, Karen: Ulla Fangel sorsa. Egy ifjúság meg egy házasság története. (Modern Könyvtár. Bp., 1911)
    színművei: A játék élete. Tragikomédia. (Bem.: Szeged, 1931)
    Az utolsó szerep. (Bem.: Szeged, 1931)
    A notórius Peleskei. (Bem.: Szeged, 1931)
    Az első diadal. Történelmi színmű. (Bem.: Nemzeti Színház, 1940. febr. 25.)
    Sorompó. Dráma. (Bem.: Nemzeti Színház, 1940)
    Hatalom. Vígjáték. (Bem.: Nemzeti Színház, 1943)
    hagyatékában fellelt színművek: András keresztje. Történelmi dráma; Fej vagy írás. Fanyar játék 3 felvonásban; A Vilmos fogadóban. Színmű 3 felvonásban; Fejedelmi játék. Történelmi színmű 3 felvonásban. F. rendezései és átdolgozásai a Nemzeti Színházban: Szigligeti Ede: Fenn az ernyő, nincsen kas. (1933)
    Gaál József: A peleskei nótárius. – Utójáték a peleskei nótáriushoz. (1937)
    Kisfaludy Károly: Csalódások. (1938)
    Eötvös József: Éljen az egyenlőség! (1938)
    Tóth Kálmán: Nők az alkotmányban. (1939)
    Teleki László: Kegyenc. (1941)
    Csiky Gergely: Mukányi. (1941)
    Kisfaludy Sándor: A Dárday ház. (1942)
    Nagy Ignác: Tisztújítás. (1957).

    Irodalom

    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
    Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Színészeti lexikon. I–II. köt. Szerk. Győző Andor. (Bp., 1930)
    Ki kicsoda. Kortársak lexikon. (Bp., 1937)
    Solt Andor: G. S.: A magyar dráma története. I. köt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1937)
    Kéky Lajos: G. S.: A magyar dráma története. II. köt. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1944)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    A[ntal] G[ábor]: Meghalt G. S., színikritikus. (Magyar Nemzet, 1972. nov. 10.)
    Solt Andor: G. S. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
    Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
    Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet, almanach. Szerk. Apróné Laczó Katalin, Pitrik József. (Szeged, 1998).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu