Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Angyal István
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Geleji Sándor

    kohómérnök


    Született: 1898. május 17. Nagykikinda, Torontál vármegye
    Meghalt: 1967. november 3. Budapest

    Család

    Sz: Geleji (1896-ig Greilinger) Frigyes evangélikus tanító, Hardy Mária.

    Iskola

    Középiskoláit Sopronban végezte, a hagyomány szerint diákkorában levelet váltott Edisonnal. A bp.-i József Műegyetem Gépészmérnöki Osztályán tanult (1917–1919), a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán kohómérnöki okl. (1926), műszaki doktori okl. (1934), a hengerművek tervezésének elméleti alapjai tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1939). Az MTA tagja (l.: 1950. dec. 2.; r.: 1954. jún. 19.).

    Életút

    A Magyar Rézhengerművek Rt. üzemmérnöke (1926–1935), a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt. üzemmérnöke (1935– 1939), főmérnöke (1939–1946), műszaki igazgatója (1946-tól). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karának magántanára (1939–1946), a soproni bánya- és kohómérnöki karon a kohógéptan ny. r. tanára (1946–1950), tanszékvezető egy. tanára (1950–1952). A miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem (NME), ill. a miskolci NME Kohógéptani, ill. Kohógéptani és Képlékenyalakítástani Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1952–1959).

    A kohászat gépészeti és elméleti mechanikai problémáival, a meleg- és hideghengerlés kérdéseivel foglalkozott, a képlékenyalakítás elméletének nemzetközileg is kiemelkedő kutatóprofesszora. A fémalakító műveletek közül behatóan tanulmányozta a különböző rúd-, cső- és huzalhúzó, csőgyártó, rúdsajtoló, a szabad és süllyesztéses kovácsoló, mélyhúzó műveletek erőviszonyait, valamint a műveleteket végző gépek és szerszámok kialakítását. Alapvetően új eredményeket ért el a hengerlés erő- és teljesítmény-szükségleteinek vizsgálata terén, vizsgálta a kovácsolás elméleti alapjait, ill. kalapácsok, hidraulikus és mechanikus kovácssajtók üzemtani kérdéseit. Nevéhez fűződik a miskolci kohásztechnológus- és szakmérnökképzés elindítása, amely szakok tananyagát és tantervét, valamint jegyzeteit, egyéb segédkönyveit maga dolgozta ki, ill. írta és szerkesztette.

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Szobrát a Miskolci Egyetem parkjában állították fel (mészkő mellszobor, Varga Miklós szobrászművész alkotása, 1976).

    Elismertség

    Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának titkára (1956. szept. 12.–1964. jún. 26.), Kohászati Munkaközösségének vezetője (1959-től). Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) alelnöke (1945–1946). A Lengyel Tudományos Akadémia tagja (t.: 1966). Az International Union of Theoretical and Applied Mechanics magyar nemzeti bizottságának elnöke, az International Institution for Production Engineering Research tagja.

    Elismerés

    A freibergi Bergakademie t. doktora (1965). Magyar Köztársasági Érdemérem (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1952), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1958). Wahlner Aladár-emlékérem (OMBKE, 1950), Kossuth-díj (a kohászati hengerlés elméletének kidolgozásáért, 1951 és a fémek képlékeny alakítására vonatkozó legújabb elméleti megállapításaiért, 1955).

    Szerkesztés

    Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, az Acta Technica c. szaklapok (1954-től), a Vaskohászati Enciklopédia c. könyvsorozat főszerkesztője (1954–1967).

    Főbb művei

    F. m.: A hengerlés erőszükségleteinek kiszámítása. Egy. doktori értek. (Bp., 1934)
    A hengerművek szilárdsági méretezésének alapelvei. – A hengersorok lendítőkereke. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1937)
    Átkormányozható hengersorokat hajtó motorok nagyságának számítása. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1940)
    Nehéz és könnyű fémlemezek hengerlése. (Bp., 1941)
    A képlékeny alakítás néhány elméleti problémája. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1942)
    A maradó hajlító alakváltozásnak alávetett négyzetes keresztmetszetű rúd elméleti és gyakorlati kérdései. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1943)
    Adalékok a kétállványos gőzkalapácsok méretezéséhez. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1947)
    A fémek képlékeny alakításánál fellépő erők és erőszükséglet meghatározása számítás útján. (Bp., 1948)
    Hengerdei görgősorok erőszükséglete. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1949)
    Az alumínium és alumíniumöntvények képlékeny alakítása. (Bp., 1949)
    Kohógéptan. Egy. tankönyv. (Bp., 1950; 2. bőv. kiad. 1953)
    A drót- és rúdhúzás több problémájának elméleti és kísérleti adatokkal való megvilágítása. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1951. szept. 25.; megjelent: MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
    Die Berechnung der Kräfte und des Arbeitsbedarfs bei der Formgebung im bildsamen Zustande der Metalle. (Bp., 1952; 2. jav. és bőv. kiad. 1955; cseh nyelven: Praha, 1955; oroszul: Moszkva 1958)
    A színesfémek képlékeny alakítása. (Bp., 1952)
    Gépelemek. I. köt. Egy. tankönyv. Kiss Ervinnel. (Miskolc, 1953)
    Walzwerks- und Schmiedenmaschinen. (Berlin, 1954; 2. átd. és bőv. kiad. 1961)
    Fémek gyakorlati technológiája. I–II. köt. Egy. tankönyv. (Miskolc, 1955)
    A fémek képlékeny alakításának technológiája. Egy. tankönyv. Schey Jánossal. (Bp., 1955)
    A nagy alakváltozásokat létrehozó képlékeny fémalakítás mechanikájának továbbfejlesztése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1955. máj. 25.; megjelent: MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1955)
    Bildsame Formung der Metalle in Rechnung und Versuch. (Berlin, 1960; 2. kiad. 1961; japán nyelven: I–II. köt. Tokyo, 1965)
    Deformationsarbeit bei bleibender Verdrehung von Stäben mit einfachem Querschnitt. (Zeitschrift für angewandte Mathematik und Mechanik, 1962)
    Eine Weiterführung und allgemeingültige Lösung der Kármánschen Theorie des Walzens. (Archiv für das Eisenhüttenwesen, 1963)
    Az acél képlékeny alakítása. II. köt. Többekkel. (Bp., 1964)
    Eine Überblick über meine wissenschaftliche Tätigkeit auf dem Gebiet der bildsamen Formung der Metalle. (Berlin, 1964)
    A fémek képlékeny alakításának elmélete: képlékenységtan 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1964)
    A fémek képlékeny alakításának elmélete. (Bp., 1967)
    Forge Equipment Rolling Mills and Accessories. (Bp., 1967)
    Bildsame Formgebung der Metalle. Versuch, Theorie und Anwendung. (Berlin, 1968).

    Irodalom

    Irod.: Verő József: G. S. (Magyar Tudomány, 1968)
    Bognár Géza: Alexander Geleji. (Acta Technica, 1968)
    Kiss Ervin: G. S. Életrajz és művei bibliográfiája. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1971)
    G. S.-emlékszám. (NME Közleményei. Kohászat, 1977)
    Kiss Ervin: A magyar kohászat elhunyt nagyjai: G. S. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1983)
    Reisz Gyula: G. S. munkássága a kisajtolás elméletének fejlesztése terén. (Miskolci Egyetem Közleményei. Kohászat, 1998)
    Schey János: Visszaemlékezéseim G. S: professzorra. (Észak-magyarországi gazdaság, kultúra, tudomány, 1998 és Miskolci Egyetem Közleményei. Kohászat, 1998)
    Köves Elemér: G. S. emlékezete. (Soproni Szemle, 1998)
    Kiss Ervin: G. S. – Voith Márton: G. S. professzor „előrejelzései”. (Miskolci Egyetem Közleményei. Kohászat, 1998)
    Horváth Imre: A kisdiák, aki Edisonnal levelezett. (Ezredvég, 2000).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu