Gulyás Pál
irodalomtörténész, bibliográfus, könyvtáros
Születési adatok
1881. január 5.
Budapest
Halálozási adatok
1963. május 30.
Budapest
Család
Sz: Gulyás Teréz munkamester, kézimunka tanító.Iskola
A bp.-i VII. kerületi főreáliskolában éretts. (1898), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1902), magyar–francia szakos tanári okl. (1903), a könyvtártan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1914), az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1957). Az MTA tagja (l.: 1932. máj. 6.; r.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Könyvtárának díjnoka (1898–1905), segédőre (1905–1908), I. osztályú segédőre (1908–1912), múzeumi őre (1912–1934; múzeumi igazgatóként nyugdíjazták, 1934). A Múzeumok és Könyvtárak főfelügyelőségének másodelőadója (1916–1922), az ún. Gyűjteményegyetem főkönyvtárnoka (1923–1934). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1914–1922), c. ny. rk. tanára (1922-től). Magyar könyv-, könyvtár- és sajtótörténettel, bibliográfiai kérdésekkel foglalkozott. Fő műve, a kb. 80 000 magyarországi születésű író életrajzát és irodalmi munkásságát feldolgozó, a világon egyedülálló biobibliográfiája, amely Szinnyei József Magyar írók élete és munkái c. művének folytatása. A Magyar írók élete és munkái. Új sorozat kéziratát az MTA Könyvtárának ajándékozta, hagyatékának többi részét az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattára őrzi.Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).Elismertség
Az MTA Irodalomtörténeti Bizottságának segédtagja (1916–1932), a Tanácsköztársaság történeti adatainak és emlékeinek összegyűjtésére alakult bizottság tagja (1920-tól), a Külföldi Folyóiratokat és Könyveket Ellenőrző Bizottság tagja (1921-től). A Szent István Akadémia tagja (1916). A Magyar–Spanyol Társaság elnöke. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének jegyzője, a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének t. tagja.Szerkesztés
A Magyar Könyvszemle szerkesztője (1911–1924).Főbb művei
F. m.: Id. Péczeli József élete és jellemzése. Egy. doktori értek. (Bp., 1902)A könyvkötés technikája. (Bp., 1904)
De Maistre József gróf, mint ember, író, gondolkodó. (Katolikus Szemle, 1905)
Les bibliothéques populaires de la Hongrie. (Besançon, 1907)
A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke. III. Aldinák. (Bp., 1908)
A népkönyvtárak szervezése. (Bp., 1909)
Egy ismeretlen Vitéz-kódex a Hannoveri Királyi Könyvtárban. (Magyar Könyvszemle, 1910)
Voltaire és Shakespeare. (Magyar Shakespeare Tár, 1910)
Balzac és a heraldika. (Bp., 1911)
Az Elzevirek respublikái és rokonkiadványok. (Bp., 1912
hasonmás kiad. 1994)
Egy felsőmagyarországi könyvkötőcsalád följegyzéseiből. (Bp., 1912)
Mátyás király könyvtára. (Bp., 1916
új kiad. 1940)
Kommunista könyvtárpolitika. (Bp., 1921)
A könyvek és könyvtárak hajdan és most. (Bp., 1924)
Ady Endre élet és munkái. Bibliográfiai tanulmány. Összeáll. (Bp., 1925)
Bibliotheca Corvina. Fraknói Vilmossal, Hoffmann Edith-tel, Fógel Józseffel. (Bp., 1927
németül és olaszul is)
A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században. 1–2. füz. (Bp., 1929– 1931)
Der Wiener Buchdrucker Rafael Hoffhalter und sein Sohn in Ungarn. (Gutenberg Jahrbuch, 1932)
Sámboky János könyvtára. Bibliotheca Johannes Sambuci. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1933. jan. 2.
megjelent önállóan: Bp., 1941
hasonmás kiad. Szeged, 1992
németül: Szeged, 1992)
Bibliográfiai és könyvtári szakrendszerek (Bp., 1937)
Magyar írók élete és munkái. I–VI. köt. (Bp., 1939–1944
VII–XIX. köt. Sajtó alá rend. Viczián János. Bp., 1990–2002)
A bibliográfia kézikönyve. I–II. köt. (Bp., 1941–1942
2. köt. hasonmás kiad. 1984)
Könyvkereskedelmünk a mohácsi vésztől az 1772. évi rendtartás kibocsátásáig. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1946. okt. 14.)
Magyar írói álnévlexikon. Összeáll. (Bp., 1956
2. kiad. 1978)
A könyv sorsa Magyarországon. I–III. köt. (Bp., 1961).
Irodalom
Irod.: Kókay György: G. P. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)Kozocsa Sándor: G. P. (Magyar Könyv Szemle, 1963)
Kozocsa Sándor: A százéves G. P. (Irodalomtörténet, 1981)
Kókay György: G. P. könyvtörténeti és szerkesztői munkássága. (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1994)
Sonnevend Péter: Jegyzetek a könyvtárpolitikus G. P. tevékenységéhez. (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1994)
Katsányi Sándor: Párhuzamos életrajzok. G. P., Szabó Ervin és a korszerű közkönyvtár gondolatának kibontakozása. (Könyvtári Figyelő, 1995)
Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
