Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Gyomlai Gyula

    klasszika-filológus, bizantinológus

    Gyomlay


    Született: 1861. július 29. Nagyvárad, Bihar vármegye
    Meghalt: 1942. október 20. Budapest
    Temetés: 1942. október 22. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Gyomlay Gellért (1819–1898), királyi tanácsos, a nagyváradi latin szertartású káptalan jószágigazgatója, csatóházi Csathó Polyxenia (†1904). Testvére: Gyomlay Kálmán gazdatiszt és Gyomlay László gyógyszerész (1859–1896). Unokaöccse: Gyomlay László (1889–1951) irodalomtörténész, középiskolai tanár. F: sámi Jakobcsics Irén.

    Iskola

    A bp.-i tudományegyetemen görög–latin szakos tanári okl. (1882), bölcsészdoktori okl. (1883), az ógörög filológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1910). Az MTA tagja (l.: 1898. máj. 6.; t.: 1938. máj. 6.).

    Életút

    Gr. Szapáry Gyula pénzügyminiszter három fiának latin–görög tanára (1882–1883). A bp.-i középiskolai tanárképző intézet gyakorlógimnáziumának kisegítő (1883–1884), helyettes tanára (1884–1886), majd r. tanára (1886–1906), a bp.-i Eötvös József Collegium vezető tanára (1906–1918). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1910–1918), a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen (1918–1919), ill. a Budapestre menekült pozsonyi tudományegyetemen a klasszika-filológia ny. r. tanára (1919–1923) és a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1921–1922). A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a klasszika-filológia ny. r. tanára (1923–1932) és az Egyetem rektora (1926–1927). Nyugdíjazása után az Egyetem mb. előadója (1932–1936), élete végén Budapestre költözött (1936).

    A Stolze–Fenyvessy-féle Országos Gyorsíró Egyesület alelnöke (1893-tól) és a Magyar Gyorsíró Társaság elnöke (1924-től).

    Ókori görög történelemmel, elsősorban görög klasszikus művek fordításával, szövegkiadásával és magyarázatával foglalkozott. Kiadta és részben fordította, ill. újrafordította Homérosz, Platón, Démoszthenész, ill. Tacitus és Vergilius műveit. Különösen értékesek a korai magyar történelem egyes bizánci forrásait (pl. Bölcs Leó, Bíborbanszületett Konstantin stb. munkáit) feldolgozó tanulmányai. Hóman Bálinttal együtt kutatta a veszprémvölgyi apácák alapítólevelét: egyértelműen tisztázták, hogy a két fennmaradt oklevél közül melyik a hiteles és melyik a hamis? Magyar nyelvészként mondattani és helyesírási kérdéseket tanulmányozott. Gyorsíróként a Stolze–Fenyvessy-rendszerű gyorsírást művelte. Jelentős kultúrpolitikusi munkássága is: kezdeményezte a kötelező középiskolai görögnyelvoktatás helyett a választható, ún. görögpótló tantárgyak bevezetését (1891- től), tevékeny részt vállalt az Ezredévi Kiállítás közoktatási bizottságának munkájában (1896). Zeneszerető emberként felfigyelt az operák dalszövegeinek hibás fordítására. Több opera (pl.: Álarcosbál, Heródiás, Fekete dominó stb.) szövegkönyvét újra lefordította.

    Emlékezet

    Budapesten (Krisztinaváros, I. kerület Krisztina körút 167.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Elismertség

    A Budapesti Philologiai Társaság választmányi tagja (1935-től). A Magyar Paedagogiai Társaság tagja (r.: 1892; t.: 1941).

    Elismerés

    Az MTA Teleki-érme (1920).

    Főbb művei

    F. m.: Az attikai köztisztviselők ellenőrzéséről, különös tekintettel bűntényeik megtorlására. Egy fejezet az ó-görög államrégiségekhez. Egy. doktori értek. is. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1883)
    Párhuzamos helyek Vergilius Aeneiséből és Homeros két eposából. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1889)
    A magyaroknak Constantius Porphyrogenitus-féle ősi nevéről. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1898)
    A Homeros-féle költői nyelvhasználat és a Homeros-kérdés. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1899. máj. 1.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1899)
    A görögök története a római hódítás koráig. (Nagy Képes Világtörténet. II. köt. Bp., 1899; hasonmás kiad. Szekszárd, 1999)
    Szent István veszprémvölgyi donatiójának görög szövegéről. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 17. köt. 8. Bp., 1901)
    Bölcs Leó taktikája, mint magyar történeti kútforrás. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 18. köt. 1. Bp., 1902)
    Az úgynevezett igeidők elméletéhez. (Nyelvtudományi Közlemények, 1906–1913)
    Az átképzeléses előadás és az oratio obliqua Arany Toldijában. (Beöthy Zsolt Emlékkönyv. Bp., 1908)
    Határozószók alkonya a fővárosban. (Magyar Nyelv, 1920)
    A magyar igeidők rendszere. (Magyar Nyelv, 1923)
    Epilegomena ad Homerum sive Observationes… (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 24. köt. 4. Bp., 1923)
    A gyorsírás és a magyar nyelv. (Nagy Sándor Emlékkönyv. 1877–1927. Rendszere és egyesülete fennállásának 50 éves évfordulóján. Bp., 1927)
    A tudákos helyesírásról és kiejtésről. (Pécs, 1934)
    Szórend, hangsúly és hanglejtés a feltételes– megengedő mondatokban. (Magyar Nyelv, 1938)
    A felolvasó- és szavalóművészetről. Tanulmány a magyar kiejtés, hangsúly és hanglejtés kellékeiről. (Budapesti Szemle, 1939)
    Inversiók és choriambusok Arany János tizenkettős verssoraiban. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 25. köt. 11. Bp., 1940)
    szerk.: Bartal Antal–Malmosi Károly: Latin mondattan. Átdolgozta. (3. kiad. Bp., 1890)
    sajtó alá rend., ford.: Homeros Odysseiája. Bő szemelvényekben. (Bp., 1891; 4. kiad. 1912)
    Platon és Aristoteles. Szemelvények. Péterfy Jenővel. (Bp., 1893)
    Platon válogatott művei. I–III. köt. (Filozófiai írók tára. Bp., 1893; 2. kiad. 1913)
    Szemelvények Tacitus két nagyobb történeti munkájából. (Bp., 1894; 3. kiad. 1911)
    Demosthenes politikai természetű törvényszéki beszédei. (Görög és latin remekírók. Bp., 1896)
    Démoszthenész: A hűtlen követség. – A koszorú. Ford. (Az ókori irodalom kiskönyvtára. Bp., 1975).

    Irodalom

    Irod.: Szentpétery Imre: Gy. Gy.: A görögök története a római hódítás koráig. (Századok, 1900)
    Lukinich Imre: Gy. Gy.: Bölcs Leó taktikája, mint magyar történeti kútforrás. (Erdélyi Múzeum, 1902 és Katholikus Szemle, 1903)
    Pauler Gyula: Gy. Gy.: Bölcs Leó taktikája, mint magyar történeti kútforrás. (Századok, 1903)
    Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
    Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
    A magyar kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
    Mészáros Ede: Gy. Gy. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1943)
    Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. (Pécs, 1998).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu