Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Abody Béla
    Abody Béla. Egy groteszk zseni
    Bajor Gizi
    Lészen ágyú!
    Wartha Vince

    Győry Vilmos

    író, műfordító, evangélikus lelkész


    Született: 1838. január 7. Győr
    Meghalt: 1885. április 14. Budapest
    Temetés: 1885. április 16. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Sz: felpéczi Győry Endre evangélikus leányiskolai tanító, Wurmb Katalin. F: Székács Etelka, Székács József (1809–1876), evangélikus püspök leánya. Fia: Győry Loránd (1871–1926) politikus, jogász és Győry Elemér; leánya: Győry Ilona (1868–1926) írónő és Győry Sarolta.

    Iskola

    Elemi iskoláit Győrött végezte, majd tanulmányait Pestre költözésük után a pesti Evangélikus Gimnáziumban folytatta (1846–1852), a pesti Piarista Gimnáziumban éretts. (1854). A pesti egyetemen jogot hallgatott (1855), megszakította tanulmányait, házi nevelősködést vállalt (Dessewffy Ottó házában, Vanyarcon, 1855–1856). Visszatért Pestre, az időközben megnyílt pesti református teológiai akadémián (1856–1860), majd a berlini egyetemen tanult (1860–1861); hazatérése után Székács József avatta lelkésszé (1861. szept. 2-án). Az MTA tagja (l.: 1872. máj. 24.).

    Életút

    Székács József mellett káplán (1861–1862), az orosházi gyülekezet lelkipásztora (1862. szept. 8.–1876. nov.), Budapesten lelkész (1876–1885).

    Első írása – A chán kegyencze – Jókai Mór Délibáb c. lapjában jelent meg (Jókai ajánlásával, 1853-ban). Az 1850-es évektől aztán sorra jelentek meg „beszélyei”, az ifjúságnak szánt elbeszélései, meséi, költeményei: szinte valamennyi irodalmi lapban és minden műfajban közölt egyenetlen színvonalú, de a korszakban rendkívül népszerű írásokat. Népballadái Arany János hatását mutatják, költeményeinek fő témái a szerelem, a családi élet boldogsága és a vallásos érzület. Kedves műfaja volt az ún. apró történet, a tanító szándékú elbeszélés, s mivel munkáinak többségét gyermekeknek szánta, sokan a világi jellegű ifjúsági irodalom magyarországi megteremtőjének tartják. Három népszínművet is írt (Nótás Kata, 1879; Az öreg béres, 1881; A jeles kompánia, 1883), amelyeket a bp.-i Népszínház, ill. a Nemzeti Színház vitt színre. Jóllehet munkásságának jelentős része világi jellegű, egyházi szónokként is nagy hírnevet szerzett, ill. számos egyházi művet is írt és szerkesztett. Átdolgozta a Károlyi Gáspár-féle bibliafordítás újszövetségi részét, több költeményét az Evangélikus Énekeskönyv is őrzi (a 125. vers, az Ez a nap is csendesen, című, pl. az ő gyermekversére készült).

    Eredeti műveinél lényegesen jelentősebb műfordítói tevékenysége. A teológiai akadémián megtanult klasszikus nyelveken (latin, görög, héber) kívül jól beszélt és olvasott angolul, franciául, olaszul és spanyolul, majd megtanult svédül és szanszkritul is. Lefordította Shakespeare több drámáját, Molière néhány vígjátékát, svéd eredetiből a Frithiof-mondát. Leginkább azonban spanyol klasszikus irodalmat tolmácsolt, nevéhez fűződik Miguel Cervantes Don Quijote (1872–1874) c. művének fordítása, valamint ennek, a magyar ifjúság számára történt átdolgozása.

    Emlékezet

    Élete végén, szívbaja miatt sokat betegeskedett: Marienbadban és Ausseeben kúráltatta magát. Budapesten hunyt el, sírjánál lelkésztársai közül Bachát Dániel és Doleschall Sándor mondott búcsúbeszédet; síremlékét 1886. okt. 13-án avatták fel. A Kisfaludy Társaságban Berczik Árpád (1888), az MTA-n Szász Károly mondott felette emlékbeszédet (1894). Halála után Radnai Rezső kezdeményezésére, és részben az ő szerkesztésében kiadták összegyűjtött művei közül egyházi beszédeit, költeményeit és elbeszéléseit (1886–1888). Legismertebb művét, Don Quijote-fordítását az elmúlt száz évben igen sokszor kiadták, átdolgozták, sőt az ifjúság számára átdolgozott változatát is többször újra és újra átdolgozták! Győri szülőházát (Petőfi tér 3.) a győri evangélikus ifjúság emléktáblával jelölte meg (1927. szept. 20-án). Az orosházi alvégi parókián, a helyi evangélikus egyházközösség is, alapításának 250. évfordulóján emléktábláját helyezte el (a Győry Vilmos téren, 1994-ben).

    Elismertség

    A Kisfaludy Társaság (r.: 1868) és a Petőfi Társaság tagja (r.: 1878).

    Szerkesztés

    A Protestáns Árvaházi Képes Naptár szerkesztője (Farkas Józseffel, 1876–1886). Írásai, beszélyei, költeményei, műfordításai elsősorban a Délibáb c. lapban (1853), a Divatcsarnokban (1853–1858), a Hölgyfutárban (1854–1862), az Estike c. lapban (1855), a Vasárnapi Ujságban (1855–1886), a Kalauzban (1857), a Napkeletben (1857–1858), a Szépirodalmi Közlönyben (1858), az Aradi Híradóban (1858), a Lelki Kincstárban (1860), a Szépirodalmi Figyelőben (1861–1862), a Gombostű c. lapban (1861–1862), a Családi Körben (1861–1866), a Pesti Hölgydivatlapban (1861–1866), az Uj Nemzedékben (1862), a Házi Kincstárban (1862–1866), a Koszorúban (1864–1865 és 1883), a Fővárosi Lapokban (1864–1886), a Hazánk és a Külföldben (1867), a Budapesti Szemlében (1867–1886), a Néptanítók Lapjában (1868–1885), a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban (1868–1881), a Bolond Miska Naptárában (1868), a Divatban (1869), a Nefelejtsben (1869), az Athenaeumban (1870), a Magyarország és a Nagyvilágban (1873–1874), a Békésben (1875), a Békésvármegyei Évkönyvben (1875–1876), a Havi Szemlében (1878–1879), az Akadémiai Értesítőben (1878– 1879), a Magyar Bazárban (1879), az Ország–Világban (1882–1885) és a Leányvilágban (1884) jelentek meg.

    Főbb művei

    F. m.: A chán kegyencze. Beszély. Jókai ajánlásával. (Délibáb, 1853)
    Fejlő rózsák. Beszélyfüzér. (Pest, 1855)
    Balassa János. Történeti elbeszélés az ifjúság számára. (Pest, 1858; 2. kiad. 1872; 3. kiad. Bp., 1876; 4. átd. kiad. 1923)
    Emlékkönyv a confirmatióhoz készül protestáns hajadonok számára. (Pest, 1866)
    Goethe, mint színházi intendáns. (Fővárosi Lapok, 1866)
    Az élet szeretete és halál a drámában. (Budapesti Szemle, 1867)
    Három svéd költő, szemelvényekkel. (Budapesti Szemle, 1868)
    Három svéd költő: Franzen, Runeberg, Tegner. A Kisfaludy Társaság székfoglaló előadása. (Elhangzott: 1868. szept. 30.; megjelent: A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1868)
    Kudrun, a Nibelung ének Odysseája. (Fővárosi Lapok, 1868–1869)
    Egy igaz polgár élete. Történeti elbeszélés Franklin Benjáminról. (A Corvina Társaság kiadványai Pest, 1869)
    Don José de Lara, századunk egyik legnagyobb szatirikusa. – Lope de Vega. (Fővárosi Lapok, 1870)
    Siberia első orosz hódítói. (Athenaeum, 1873)
    A Ganzul románczkör. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1873. máj. 5.; megjelent: Budapesti Szemle, 1873)
    Öman Viktor Emanuel, Petőfi svéd fordítója. (Magyarország és a Nagyvilág, 1873)
    Mese-könyv az ifjúság számára. Hazai és külföldi művekből összeáll. Színezett képekkel. (Bp., 1873)
    Egy apostol az újabb korban. Egede János. Elbeszélés a grönlandi missió történetéből. 1 táblával. (Bp., 1873)
    Koszorú a magyar versköltészet utóbbi századának virágaiból. Egybefűzte. (Bp., 1875)
    A nők műveltsége. (Békésvármegyei Évkönyv, 1875)
    Szép képekben kis világ. Díszes képeskönyv rövid versecskékkel. (Bp., 1878)
    Nagy papok életrajza. Többekkel. (Bp., 1878)
    A portugál népköltészetről. (Akadémiai Értesítő, 1879)
    Spanyol néptalányok. (Budapesti Szemle, 1879)
    Ünnepi ajándék. 382 képpel. (Bp., 1881)
    Calderón emlékezete. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1881)
    Kedves órák. Képeskönyv. Egész oldalas és szövegközti kromolitográfiákkal, szecessziós könyvdíszekkel, minden oldalon színes kerettel. Bibliofil kiadás. (1–3. kiad. Bp., 1882)
    Bimbócskáknak rózsaszálak. Képeskönyv. (Bp., 1883)
    Hogyan lehet könnyen meggazdagodni? Elbeszélés. (Magyar Könyvtár. Bp., 1883)
    Népdalok, gyűjteményekből válogatva. Vál. (Magyar Könyvtár. Bp., 1883)
    Népmesék. (Magyar Könyvtár. Bp., 1883)
    ABC jó gyermekek számára. A betűkhöz alkalmazott versecskékkel. (Bp., 1884; 2. kiad. Bp., 1894)
    Luther Márton kis kátéja. Ágost. hitv. evang. népiskolák számára. Magyarázó jegyzetekkel ellátta. (Bp., 1884; 3. kiad. 1893; 4. kiad. 1896; 5. kiad. 1900; 6. kiad. 1906; 7. kiad. 1911; 8. átd. kiad. 1925; 9. kiad. 1926)
    Reggeltől estéig. Képeskönyv. Minden oldalán színes kőnyomatú rajzokkal. (Bp., 1885)
    Gy. V. egyházi beszédei. Sajtó alá rend. Radnai Rezső. (Bp., 1886)
    Gy. V. költeményei. Sajtó alá rend. Almási Balogh Tihamér, Berczik Árpád, Dalmady Győző és Radnai Rezső. Arczképével. A költő életrajzát Radnai Rezső írta. (Bp., 1886)
    Gy. V. elbeszélései. (Aurora Könyvtár I. Bp., 1886)
    Svéd népdalok. (Fővárosi Lapok, 1886)
    Regék a görög és római őskorból. Grimm A. L. után átd. Győry Ilonával. 12 eredeti rajzzal illusztrálta Angyalffy Erzsike. (Bp., 1886; 2 kiad. 1888)
    Gy. V. elbeszélései. I–II. köt. (Bp., 1888)
    Franklin Benjámin, egy igaz polgár élete. 1 táblával. (Keresztyén hithősök. 4. Új kiad. Bp., 1927)
    Nótás Kata. Eredeti népszínmű 3 felvonásban. A zenéjét szerezte Szentirmay Elemér. Átd. Cserháti Lajos. (Bp., 1947)
    színművei: Nótás Kata. Eredeti népszínmű 3 felvonásban. A zenéjét szerezte Szentirmay Elemér. (Bem.: Népszínház, 1879. nov. 28.)
    Az öreg béres. Eredeti népszínmű 3 felvonásban. A zenéjét szerezte Szentirmay Elemér. (Bem.: Népszínház, 1881. dec. 17.)
    A jeles kompánia. Vígjáték 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1883. jún. 29.)
    Alarcon: A hazug, vagy az igazság is gyanús. Vígjáték 3 felvonásban. Ford. Színre alkalmazta Paulay Ede. (Bem.: Nemzeti Színház, 1891. szept. 9.)
    ford.: Axel. Tegnér Ézsaiás költői elbeszélése. Svéd eredetiből ford. (Budapesti Szemle, 1869)
    A legújabb Robinson. Defoe regénye nyomán az ifjúság számára átd. (Népiskolai Könyvtár. 3–4. Pest, 1869; 2. kiad. Bp., 1873; Új kiad. 1922)
    A Frithiof-monda. Tegnér Ézsaiás után ford. (Pest, 1870)
    Calderón: Az állhatatos fejedelem. Színmű 3 felvonásban. Ford. Greguss Gyulával. – Moreto: Közönyt közönynyel. Vígjáték 3 felvonásban. – Calderón: Az élet álom. Színmű 3 felvonásban. – Calderon: A zalameai bíró. Színmű 3 felvonásban (A Kisfaludy Társaság kiadványai. Spanyol Színműtár. Pest, 1870–1871; 2. kiad. Bp., 1883)
    Shakespeare: Minden jó, ha jó a vége. – Vegyes költemények: A szerető panasza. A szerelmes vándor. 33 sonett. (Shakespeare minden munkái. XIII. köt. Pest, 1872; 2. kiad. Bp., 1878)
    Spanyol népmesék. Ford. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1873)
    Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. Spanyolból ford. és bevezette. I–IV. köt. (A Kisfaludy Társaság kiadványai. Bp., 1873–1876)
    Cervantes: Don Quijote de la Mancha. Cervantes után a spanyol eredetiből készült fordítása után az ifjúság számára átdolgozta. 7 színnyomatú képpel. (Bp., 1875; 2. kiad. 1880)
    Nadesda. Költői elbeszélés Runebergtől. (Budapesti Szemle, 1875)
    Románczok Granada elestéről. Ford. (Budapesti Szemle, 1878)
    Krisztus és az írás. Saphir Adolf után angolból ford. A szerző előszavával a magyar fordításhoz. (Bp., 1879)
    A portugal népköltészet gyöngyeiből. Ford. (Budapesti Szemle, 1880)
    Szényi. Regényes költemény a magyar szabadságharcz korából. Virgin Axel Gusztáv után ford. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1880)
    Molière: Az éliszi herczegnő és vegyes költeményei. Ford. (Molière vígjátékai. IX. köt. Bp., 1881 és XII. köt. Bp., 1883)
    Svéd költőkből. Ford. (A Kisfaludy Társaság kiadványai. Bp., 1882)
    Románczok Don Rodrigo királyról. Ford. (Budapesti Szemle, 1883)
    A próba. Svéd ballada. – Kis Karin. Svéd népballada. Ford. (Budapesti Szemle, 1886)
    Tegner Ézsaiás: A Frithiof-monda. Eposz. Ford. Ekwall Kanut 12 fénynyomatú képével. Aranyozott festett kiadói egészvászonkötésben, körben aranymetszéssel. Bibliofil kiadás. (2. kiad. Bp., 1891)
    A Nibelung-ének. A Frithiof- monda. Két eposz. I–II. köt. Ford. Szász Károllyal. (Remekírók Képes Könyvtára. 34–35. 3. kiad. Bp., 1905)
    Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. Gy. V. fordítása alapján átd. Huszár Vilmos. (Iskolai Könyvtár. 6. Bp., 1900)
    Defoe, Daniel: Robinson. Gy. V. fordítását sajtó alá rend. Gaál Mózes. (Az Érdekes Ujság Ifjúsági Könyvtára. 1. Bp., 1915)
    Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. Gy. V. fordítása alapján átd. Gaál Mózes. (Az Érdekes Ujság Ifjúsági Könyvtára. 2. Bp., 1915)
    Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. Ford. Szerk., a bevezetést írta Wildner Ödön. I–IV. köt. Kiadói dúsan aranyozott egészbőr kötésben és bordázott gerincű félbőr kötésben, festett lapszélekkel. Bibliofil kiadásváltozatokban. (Klasszikus regénytár. Új sorozat. 2. kiad. Bp., 1926; I–II. köt. 3. kiad. 1933; I–IV. köt. 4. kiad. 1949)
    Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. I–II. köt. Ford. Szerk., a bevezetést írta Márai Sándor. (Klasszikus mesterek. Bp., 1942)
    Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. I–II. köt. Ford. A bevezető tanulmányt Sőtér István írta. (Bp., 1951)
    Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. I–II. köt. Gy. V. fordítását átd. Szász Béla. A verseket Somlyó György ford. A bevezetést Benyhe János írta. Ill. Doré, Gustave és Zádor István. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1955; 2. kiad. 1966; Horizont Könyvek. 3. kiad. Bukarest, 1980; A világirodalom klasszikusai. 4. kiad. 1989)
    Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. I–II. köt. I–II. köt. Gy. V. fordítását átd. Szász Béla. A verseket Somlyó György ford. A bevezetést Benyhe János írta. Martyn Ferenc rajzaival. 48 táblával. Bibliofil kiadásváltozattal is. (Bp., 1962; Helikon klasszikusok. 2. kiad. 1970)
    Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. I–II. köt. I–II. köt. Gy. V. fordítását átd. Szász Béla. A verseket Somlyó György ford. Szemelvényes kiad. Vál. Pálmai Kálmán. (Iskolai Könyvtár. Bp., 1965; Diákkönyvtár. 4. kiad. 1966; 8. kiad. 1979; Európa Diákkönyvtár. Új kiad. 1997, 2002, 2005 és 2011)
    Cervantes: Don Quijote. Gy. V. fordítását átd. Benyhe János, a verseket Somlyó György ford. (Populart füzetek. Szentendre, 1995)
    Cervantes: Don Quijote. Ford. Ill. Gyulai Líviusz. (Bp., 2006).

    Irodalom

    Irod.: Berczik Árpád: Gy. V. emlékezete. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1887/88. Bp., 1888)
    Ágai Adolf: Gy. V. (Por és hamu. Bp., 1892)
    Szász Károly: Gy. V. emlékezete. (Akadémiai Értesítő, 1894)
    Lőrinczi Lehr Zsigmond levelezése Szász Károllyal és Gy. V.- sal, a sonettek fordítása ügyében. (Magyar Shakespeare Tár, 1910)
    Sziklay Ferenc: Gy. V., mint vallásos költő. (Ösvény, 1914)
    Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Bp., 1926)
    Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Radó Antal: Gy. V., a műfordító. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1936)
    Kemény Gábor: Gy. V. emlékezete. (Tanügyi Szemle, 1940)
    Koszorús Oszkár: Gy. V. (Békési Élet, 1969)
    Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1977)
    Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
    Elek László: Gy. V. Monográfia. (Bp., 1993)
    Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. (Bp., 2002)
    Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. (2. átd. kiad. Győr, 2003)
    Bikfalvy Péter: Gy. V., a Don Quijote fordítója. Kis magyar palimpszeszt. (Filológiai Közlöny, 2006)
    Benyhe János: Gy. V. és az új „Don Quijote.” Előadás az orosházi evangélikus templomban. 2005. okt. 28. (Tiszatáj, 2007).

    Megjegyzések

    Lexikonok adatával szemben nemesi előneve nem nádudvari volt!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu