Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Az író és a titkár
    Fejes Endre: Mocorgó
    Halandzsa
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó

    Gyurikovits György, ivanóczi

    jogász, jogtörténész, statisztikus


    Született: 1780. július 12. Ivánóc, Trencsén vármegye
    Meghalt: 1848. június 25. Bazin, Pozsony vármegye

    Család

    Sz: Gyurikovits Pál (†1805), Petenády Erzsébet (†1805). Testvére: Gyurikovits János (†1818). F: 1811-től Szokoly Krisztina (1789– 1845). Hét gyermekük született.

    Iskola

    Elemi iskoláit Vágújhelyen és Nemespodhrágyon végezte, majd Trencsénben, Modoron és a pozsonyi evangélikus líceumban tanult (1780-as évek–1796). A magyar nyelvet a nagykőrösi református kollégiumban sajátította el, utóbb Pozsonyban és Nagykőrösön jogot, bölcsészetet és történelmet tanult (1796–1802). Az MTA tagja (l.: 1832. márc. 9.).

    Életút

    Tanulmányai befejezése után nagybátyjánál, a Zichy grófok pusztafödémesi (Pozsony vm.) uradalmi kormányzójánál gazdatiszt (1802–1803), állásától megválván Scultéty Pál mellett joggyakornok (1803–1805), Szülei elvesztése és öröksége átvétele után Dárdán (Baranya vm., 1805–1807) és Mezőlakon (Veszprém vm., 1807–1809) gazdatiszti írnok. Egy másik rokona, Gyurikovits János pozsonyi táblabíró halála után Pozsonyban telepedett le, házat vett; ispánnak (1809–1811), kasznárnak nevezték ki (1811–1812). A pozsonyi megyei tanácsban esküdt (1812–1818), a pozsonyi városi tanács tanácsosa, egyúttal a budai tárnoki szék küldötte is (1818–1823). Pozsonyban törvényszéki ülnök és bíró (1823–1840), majd váltótörvényszéki bíró (1840–1848). Az országgyűléseken Pozsony város követe (1825, 1830, 1832, 1839).

    Joggyakornok korában ismerkedett meg Lehoczky Andrással a kor híres genealógusával, az első latin nyelvű magyar családtani munka szerzőjével, akinek hatására érdeklődése a magyar oklevelek gyűjtése felé fordult. Lehoczkyval ellentétben azonban Gyurikovits első dolgozatait már nem latin nyelven írta: történelmi tárgyú írásait, etnográfiai munkáit kezdetben kizárólag német nyelven közölte, majd bekapcsolódott a Pesten megjelent Tudományos Gyűjtemény c. időszaki magyar nyelvű tudományos folyóirat munkájába. A Tudományos Gyűjteményben több mint húsz éven át közölte történeti, földrajzi, néprajzi, nyelvészeti, statisztikai dolgozatait, a legkülönbözőbb magyar települések históriáját bemutató írásait, eredeti okleveleket tett közzé a magyar történelem kezdeteitől a XVIII. század végéig. Vagyonának jelentős részét költötte oklevelek, eredeti kéziratok és ritka könyvek beszerzésére, gyűjtésére, rendszerezésére. Nem törekedett magyar történeti összefoglaló munkák megírására; egyetlen nagy monográfiáját, Szlavónia és Horvátország jogállását taglaló latin nyelvű munkát írt, ill. a művet ért kritikákra válaszolva elkészítette a munka 3. kötetét is. Életműve – Árva, Baranya, Trencsén, Moson vármegyék és Pápa városa története – nagy része kéziratban maradt, az általa gyűjtött oklevelek közül sokat Fejér György tett közzé Codex diplomaticus c. 40+3 kötetes okmánytárában (1829–1844).

    Emlékezet

    Bazinban hunyt el, a helyi lóvasútállomáson szélütés érte. A Magyar Tudós Társaságban Toldy Ferenc tartott felette emlékbeszédet (1848. júl. 10-én). A kortársak szerint a híres Gyurikovits-féle gyűjtemény 33 hatalmas fóliókötetből állt; Gyurikovits pontos kimutatása szerint azonban csak a régi országgyűlésekkel kapcsolatos gyűjteménye – eredeti és általa lemásolt iratok, egyéb kéziratok stb. – 104 kötetből állt. Halála után, fia a gyűjteményt az MTA-nak ajánlotta fel, végül azonban a kéziratos és nyomtatott művek Fraknói Vilmos tulajdonába kerültek. A hatalmas gyűjtemény jelentős részét, több más értékes kézirattal és ritka könyvvel együtt az Országgyűlési Könyvtár vásárolta meg (összesen 89 kötetet; az 1608-tól 1790-ig terjedő időszak országgyűlési iratait a Ranschburg-könyvkereskedéstől, 1917-ben). Levelei és kéziratai közül többet az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Kézirattára és az MTA Kézirattára őriz. Arcképe Ponori Thewrewk József Magyar Pantheonjában látható (rézmetszet, 1828).

    Elismerés

    Eperjes szabad királyi város díszpolgára (1836).

    Szerkesztés

    Német nyelvű írásai a prágai Hesperusban (1818–1829), a Hormayr Archivban (1823–1828), a pozsonyi Aehrenlesében (1825–1828) és az Archiv für Landeskundéban (1845); magyar nyelvű dolgozatai elsősorban a Tudományos Gyűjteményben (1820–1841), a Tudománytárban (1834–1836), a Századunkban (1840–1845) és az Akadémiai Értesítőben jelentek meg (1847–1848).

    Főbb művei

    F. m.: De situ et ambitu Slavoniae et Croatiae. I–II. köt. (Pest, 1844)
    Illustratio Critica situs et ambitus Slavoniae et Croatiae. III. köt. (Pest, 1847)
    magyar nyelvű írásai a Tudományos Gyűjteményben: A mezőlaki uradalomnak leírása. (1820)
    Pozsony vármegyének népessége. (1821)
    A turócz-szent-mihályi Turóczi nemzetség. (1822)
    Kollár Ádámnak, a bécsi könyvtár őrzőjének élete, munkái s kéziratai gyűjteménye. (1823)
    Vöröskő várának bővebb esmertetése s historiája. – Pápa mezővárosa nevének eredetéről és régiségéről. (1824)
    Két nevezetes oklevele Székesfejérvárnak. – Jórnandesnél említett Bollia, máskép Pollia folyó vizének nevezete alatt értetődik Neográd és Hont vármegyék Ipolya. (1825)
    Magyar országgyűlésére idéző két nevezetes levél I. Mátyás király halálának idejéből. – Historiai töredék Túr mezővárosáról Külső-Szolnokvármegyében. (1826)
    Magyar emlékezetes irományok közléséről. (1827)
    Móriczhida, Győr vármegyében fekvő helység ismertetése. (1829)
    Magyar nyelven írt eredeti oklevelek s jeles irományok XVI. és XVII. századokból. – Földmívelői tekintet az ugarnak elmellőzéséről, annak elegendő ganéjozás által béhozandó használásáról, melynek talpköve a pálinka égetés által béhozatandó marhahizlalás. (1831)
    A nemesi felkelést tárgyazó oklevelek 1566. esztendőből, némely történeti jegyzésekkel. (1832)
    A magyar nyelvnek hajdankorban Szlavonia és Horvát országokban tárnoki széken és káptalanokban volt keletéről. (1833)
    Gyászos emlékezetű 1663. esztendő hazánkra nézve. – Zrínyi János emlékének bővebb világosítása. – Jászokról és philisteusokról. (1834)
    A mesteremberek mívjei árának 1668. esztendői Poson, Nagyszombat, Modor, Bazin és Szent-György városok által lett meghatározása. (1835)
    Vajda-Hunyadi vár 1452. évi építését érdeklő oklevél. – Hunyady László, Hunyady Jánosnak idősebb fia, Poson vármegyei főispán. – Verőcze, Szerém, Pozsega vármegyék és a Gradiscai Brodi, Pétervári határőrző regementek vidékei Magyarországnak elválhatatlan részei ezen. – Peech, Péts vagy Pécz nemzetségnek ágazatja. – Komárom szabad királyi városnak elöljáró nevéről. (1836)
    Pázmán Péter kardinál s esztergomi érsek élete leírásához való pótlék. (1837)
    Felsőmagyarországi végvárakat, mint védhelyeket védő katonaságnak tartása az 1610. és az 1646. években. (1838)
    Magyarországi végvárak állapotja a XVII. században. – Báthori Erzsébetnek, N…y Ferencz özvegyének szobaleányain elkövetett kegyetlenségeit illető ügybeli oklevelek. – A fél harminczad, mint a haza védelmére szánt közjövedelem a XVII. században. – Csepreg mezővárosának lengyelek és horvátok által 1621. évben lett romlásáról. – A köbölkúti tóról, rajta létezett úszó szigetekről és annak lecsapoltatásáról. (1839)
    Balassa János bárónak, Bálint fiának boroszlói síremléke s felírása 1602-ből. – A magyar kereskedést illető emlékírások gyűjteményének közrebocsátásáról. (1840)
    A megyei tisztviselők, főképen szolgabírák választása hajdankorban. – Zágráb, Varasd, Körös szlavoniai megyék magyar országgyűléseni képviselési joga. – A magyar nyelv előbbeni nagyobb kiterjedésének, divatának, becsültetésének példái Trencsén vármegyében. (1841)
    egyéb írásai: Magyarországot illető cikkelyek Hormayr Archívumában. (Tudománytár, 1834)
    Mária Terézia királyné féléves fiát bemutatta Magyarország rendeinek, 1741. szept. 25-én. (Századunk, 1845)
    Illyésházi nádor szobra. – Műemlékek a szentgyörgyi főtemplomban. (Akadémiai Értesítő, 1847)
    A Pozsony vármegyében található nemzeti műemlékekről. (Akadémiai Értesítő, 1848).

    Irodalom

    Irod.: Ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. (Pozsony, 1846)
    Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz- gyűjtemény. (Pest, 1856)
    Toldy Ferenc: Gy. Gy. emlékezete. (T. F.: Összegyűjtött munkái. V. köt. Pest, 1872)
    Rexa Dezső: Fő vonalak Gy. Gy. életéből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1908)
    Vértes György: Az Országgyűlési Könyvtár Gyurikovits- gyűjteménye. (Századok, 1964)
    Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (179), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (905), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (301), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu