Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Aczél Tamás

    író, újságíró, szerkesztő


    Született: 1921. december 16. Budapest
    Meghalt: 1994. április 19. Springfield, Massachusetts, USA
    Temetés: 1994. április 23. Hadley, Massachusetts, USA
    Temetési hely: St. Brigids Cemetery

    Család

    Sz: Aczél József banktisztviselő, főpénztáros, a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank (MKB) Klauzál téri fiókvezetője, Fábián Kornélia. Nagybátyja: Aczél Pál (1885–1949) filmrendező.

    F: 1. Kádár Éva (1922–1998) a Magyar Rádió dramaturgja (1956-ig), elbocsátása után a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat könyvelője, majd a Szerzői Jogvédő Hivatal bérszámfejtője (Aczél Éva néven). Leánya: Aczél Júlia (1953–). Elvált. 2. Gyarmati Olga (1924–2013) atléta, távolugró, olimpiai bajnok (1948). Fia: Aczél Tamás, ifj. (1960–2013). 

    Iskola

    A budapesti Madách Gimnáziumban tanult a Mester utcai Kereskedelmi Akadémián éretts. 

    Életút

    Szabadság c. lap munkatársa, egyúttal a Magyar Szövetkezetek Országos Központja Sajtóosztályának előadója és a Magánalkalmazottak Szakszervezete Sajtó- és Nevelésügyi Osztályának vezetője (1945–1948). A Szikra Könyvkiadó Irodalmi és Politikai Osztályának vezetője (1948–1950), a Csillag c. folyóirat főszerkesztője (1950–1953), a Művelt Nép (1951–1952), a Szovjet Kultúra munkatársa (1952–1954). Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kar és a Színház- és Filmművészeti Főiskola előadó tanára. A Magyar Írók Szövetségének titkára (1953–1956). A forradalom bukása után Angliában telepedett le (1957–1966), majd az USA-ban élt (1966-tól). A Magyarok Világlapja (1957), az Irodalmi Újság szerkesztője (1957–1961), a brüsszeli Nagy Imre Politikai és Társadalomtudományi Intézet munkatársa (1958–1963). Az amhersti Massachusetts Egyetem Angol Tanszékének előadó tanára (1966–1994). 



    Irodalmi pályafutását költőként kezdte, első verseskötete 1941-ben jelent meg. A II. világháború után, a rendszer kegyeltjeként éberségre szólító agitációs költeményeket és sematikus regényeket írt (A szabadság árnyékában, 1948; Vihar és napsütés, 1949); „sokoldalú munkásságát” Kossuth- és Sztálin-díjjal tüntették ki (Nagy Sándorral együtt). 1950-ben részt vett, s vezérszónoka volt a Magyar Írók Szövetségét átszervező vitának, s vezető szerepet játszott a korszak proletárirodalmával kapcsolatos állásfoglalásainak kialakításában. A Szovjetunióban járt magyar íróküldöttség egyik vezetője (1951. dec.). 1953-ra felhagyott az agitatív költészettel, a Nagy Imre (1896–1958) köré csoportosult írói ellenzék egyik vezetőjeként több fórumon is kezdeményezte a sztálinista-rákosista irodalmi vezetés menesztését. Míg pályája elején a hagyományos elbeszélési technikákat, később a modern próza időfelbontásos módszerét, emlékezéstechnikáját létesítette előnyben; mitizálta a konkrét történelmi eseményeket, ill. azokat kiegészítendő az emberi lélek mélységében kavargó örvényeket igyekezett érzékeltetni. 



    Az 1950-es évek elején az ún. népi demokratikus országokban a kortárs magyar irodalom egyik legsűrűbben fordított képviselője volt: A szabadság árnyékában (1948) és a Vihar és napsütés (1949) c. „klasszikus” szocialista regényeit szinte valamennyi szomszédos és baráti ország – valamint több szovjet köztársaság – nyelvére lefordították. Verseit is gyakran idézték, különösen a Jelentés helyett c. verseskötete címadó ún. jelszóversének sorait: „Milyen jó lesz akkor… Ha a Göncöl szekere helyett / az égen, / elindul fényesen, merészen / egy traktor.” Nagy Imre köréhez csatlakozva radikálisan szakított korábbi munkáival kultúrpolitikai írásaiban és beszédeiben őszintén hitt egy valódi reformokon álló, a hibákat ténylegesen kijavító szocialista demokráciában.

     

    Emigrációjában, az Irodalmi Újság munkatársaként elsősorban az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét hirdette, mártírjainak tiszteletét ápolta. A magyarországi íróemigráció egyik legjelentősebb személyiségeként sokat tett a magyarországi forradalom valós történetének megismertetéséért: Méray Tiborral közösen írt, magyar nyelven Tisztító vihar(1961) címen megjelent kötete, az 1956-os forradalom és szabadságharc irodalmi előzményeinek első, dokumentarista feldolgozása. A kiadvány a magyarországi demokratikus ellenzéki mozgalmak kultikus műve lett: angliai kiadása után magyar nyelven, Münchenben is megjelent, ill. az 1980-as években, szamizdatban is terjesztették. Angolul írt Vadászat (The Hunt, 1990) c. utolsó nagy műve a kortárs magyar próza egyik kiemelkedő alkotása. A regény egy meg nem nevezett kommunista államban játszódik. Az utalásokból és a szereplők neveiből – Gerogen Singer = Gerő Ernő; Wulf tábornok = Farkas Mihály; Jarek = Rajk László stb. – azonban egyértelműen kiderül, hogy a színhely Magyarország. A néhány napba, egy vadászat napjaiba sűrített történet valódi számvetés egy elvesztett labdarúgó-világbajnokság miatt és egy rehabilitálni kívánt kommunista vezető mellett lázadó ország történelme felett.

    Emlékezet

    Budapesten élt, tevékenysége 1956-ig a fővároshoz kötődött. Lakóhelyei: Erzsébetváros, VII. kerület, Wesselényi utca 26.); II. kerület, Nagyajtai utca 45. és V. kerület Galamb utca 5.

     

    A forradalom és szabadságharc bukása után Angliában telepedett le (1957–1966), majd haláláig az USA-ban élt (Amherst, Massachusetts, 1966–1994). Springfieldben [Massachusetts] hunyt el, a Hadley-ben nyugszik, temetésén Méray Tibor búcsúzott tőle. Emigrációban írt angol nyelvű hagyatékát az amhersti Massachusetts Egyetem Irodalom Tanszékén őrzik. Munkásságával Magyarországon elsősorban Murányi Gábor író, újságíró, a Heti VG szerkesztője foglalkozik. 

    Elismertség

    A Nemzetközi Pen Club Száműzött Írók Csoportjának alelnöke.

    Elismerés

    Kossuth-díj (1949), Sztálin-díj (az első külföldi íróként, Nagy Sándorral, 1952), Nagy Imre-díj (posztumusz, 1994).

    Főbb művei

    F. m.: Ének a hajón. Versek. (Bp., 1941)
    Jonasz atya. Részlet. (Új Idők, 1946)
    Batyuzók. Elbeszélés. (Emberség, 1947)
    Éberség, hűség. Versek. (Bp., 1948)
    Lányi Sarolta cikkei. – Író és téma. (Irodalmi Szemle, 1948)

     

    A szabadság árnyékában. Regény. (Bp., 1948; 2. kiad. 1949; 3. kiad. 1952; 4. kiad. 1954; bolgárul: Szófia, 1951; szlovákul: Bratislava, 1951; oroszul: Moszkva, 1951; 2. orosz kiad. 1952; 3. orosz kiad. 1953; 4. orosz kiad. 1955; cseh nyelven: Praha, 1952; románul: Bucuresti, 1952; ukránul: Uzsgorod, 1953; kazah nyelven: Alma-Ata, 1954; olaszul: Roma, 1955)

     

    Az első élmunkás. Színmű Alekszej Grigorjevics Sztahanovról. Színmű 1 felvonásban. (Bp., 1949; szlovákul: Turciansky Sväty Martin, 1949)
    A burzsoá ideológiai egyes jelenségei fiatal magyar líránkban. (Társadalmi Szemle, 1949)

     

    Vihar és napsütés. Regény. (Bp., 1949; 2. kiad. 1950; 3. átd. kiad. 1954; szlovákul: Bratislava, 1953; bolgárul: Szófia, 1954; oroszul: Moszkva, 1954; kazah nyelven: Alma-Ata, 1954; lett nyelven: Riga, 1956; ukránul: Uzsgorod, 1956)

     

    Az első élmunkás. Színmű. (Szabad Színpad. Bp., 1949)
    A forint. Elbeszélés. (Felszabadult ország. Magyar írók válogatott elbeszélései. Szerk. Kováts Miklós. Bp., 1950)
    Nehéz esztendő. (A hivatal packázásai. Történetek a bürokráciáról. Szerk. Kováts Miklós. Bp., 1950)
    Költők Sztálinról. (Társadalmi Szemle, 1950)
    Jelentés helyett. Versek. (Bp., 1951)
    Népünk szabadságáért. Könyv Rákosi elvtárs hősi életéről. (Társadalmi Szemle, 1952)
    Harcos politikai költészet. (Csillag, 1953)
    Láng és parázs. Elbeszélések. Ill. Kass János. (Új magyar elbeszélések. Bp., 1953; Szabad Hazánkért Kiskönyvtára. 2. kiad. Bp., 1954)
    Béke és barátság. Bukarest, 1953. Írások a IV. Világifjúsági Találkozóról. Többekkel. (Bp., 1953)
    Vázlatok egy hatalmas országról. Kína. (Ezt láttuk… 20 ország, 20 riport. Szerk. Máté György. Bp., 1955)
    Rózsa Sándor és az ulánusok. Elbeszélés képekben. Ill. Szőnyi Gyula. (Szivárvány kiskönyvtár. 7. Bp., 1956)

     

    Tisztító vihar. Adalékok egy korszak történetéhez. Méray Tiborral. (London, 1959; 2. kiad. 1961; angolul: The Revolt of the Mind. A Case History of Intellectual Resistance behind Iron Curtain. Praeger Publications in Russian History and World Communism. 73. New York, 1959; 2. kiad. London 1960; németül: Die Revolte des Intellekts. Die geistigen Grundlagen der ungarischen Revolution. München, 1960; franciául: La révolte de l’esprit. Paris, 1962)
    Tisztító vihar. Adalékok egy korszak történetéhez. Méray Tiborral. (2. kiad. München, 1978; 3. németországi kiad. 1982)
    Tisztító vihar. Adalékok egy korszak történetéhez. I–II. köt. Méray Tiborral. Készült a müncheni kiadás alapján. (1. magyarországi [szamizdat] kiad. Bp., AB Áramlat Független Kiadó, 1986)
    Tisztító vihar. Adalékok egy korszak történetéhez. Méray Tiborral. (1. magyarországi [hivatalos] kiad. Szeged, JATE, 1989)
    Tisztító vihar. Adalékok egy korszak történetéhez. (Bp., Noran, 2006).

     

    The Ice Age. A Novel. (New York, 1965; franciául: Le temps de la peur. Paris, 1968)
    Ten Years After. A Commemoration of the Tenth Anniversary of the Hungarian Revolution. (London, 1966; 2. kiad. New York, 1967)
    Revolt in Hungary. 1956. Sadovy, John-nal. (The Violent Peace. Szerk. Mydans Carl és Mydans Shelley. New York, 1968)

     

    Illuminations. A Novel. (Pantheon Books. London, 1982; magyar nyelven: Illuminációk. Regény. Ford. Gy. Horváth László. Bp., 1991)
    The Hunt. A Novel. (London, 1990; magyar nyelven: A vadászat. Ford. Gy. Horváth László. Bp., 1994)
    A Móricz Zsigmond körtér ostroma. – Szilágyi József. (Szemle. Válogatás a brüsszeli Nagy Imre Intézet folyóiratából. Szerk. Bak János és Kozák Gyula. Bp., 1992)
    Kezdők az Oxford Streeten. Kísérletek egy korszak idézésére. (1956 évkönyv. Az 1956-os Intézet évkönyve. Bp., 1994)
    Egy villa története. (1956. Magyar írók novellái. Szerk. Pomogáts Béla. Bp., 2006). 


    F. m.: szerk.: Ady Endre: Válogatott költemények. – Puskin: Válogatott versek. Vál., szerk. a bevezető tanulmányokat írta. (Szépirodalmi kiskönyvtár. 23–24. Bp., 1951).

     

    F. m.: ford.: A. Sz. Puskin válogatott művei. I–II. köt. Ford. Többekkel. (1–2. kiad. Bp., 1949)
    Edgar Allan Poe összes költeményei. Ford. Többekkel. (Klasszikus remekművek. Bp., 1949)
    „Van ilyen párt!” Szovjet költők versei. Megjelent a Magyar Dolgozók Pártja 2. kongresszusára. 1951. febr. 24–25. Szerk. Kardos László, Pető Miklós, Radó György. Ford. Többekkel. (Bp., 1951)
    Wladyslaw Broniewski válogatott versei. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Kovács Endre. Ford. Többekkel. (Bp., 1954)
    Szabadság a hó alatt. Ismeretlen orosz költészet. 1957–1967. Ford., a bevezető tanulmányt írta Tikos Lászlóval. (Aurora Könyvek. München, 1967; 2. kiad. New York, 1970)
    Poetry from the Russian Underground. A Bilingual Anthology. Ford., szerk. Langland, Joseph-fel és Tikos Lászlóval. (New York [etc.], 1973). 

    Irodalom

    Irod.: Boldizsár Iván: A magyar irodalom nagy ünnepe. A. T. és Nagy Sándor Sztálin-díjas kitüntetéséről. (Szovjet Kultúra, 1952)
    Bóka László: Irodalmunk kettős ünnepe. (Csillag, 1952)
    Halász Péter: Iniciálék. (Új Látóhatár, 1982)
    Murányi Gábor: Tisztító nyugalom. Interjú A. T.-sal. (Magyar Nemzet, 1989. okt. 17.)
    Barát József: Az Aczélt megedzik. Beszélgetés A. T.-sal az 50-es évek és az emigráció irodalmáról. (168 Óra, 1991. 22.)
    Könyv az irodalomért. Ünnepi könyvhét. 1991. Kislexikon. Összeáll. Nagy Csaba. (Bp., 1991)
    Gy. Horváth László: A. T.: Illuminációk. A fordításról. (Könyvvilág, 1991. 5.)
    Sükösd Mihály: Aczél Tamás átváltozásai. (Élet és Irodalom, 1991. 22.)
    Zappe László: „Írónak tartom magam.” Beszélgetés A. T.-sal. (Népszabadság, 1991. jún. 1.)
    Kurcz Béla: Sztálin-díj a múzeumban. „Angolul író európai vagyok.” Interjú A. T.-sal, az Amerikában élő íróval. (Magyar Nemzet, 1991. nov. 30.)
    B. J.: Mai magyar múzsa. A. T. Sztálin c. versének közlésével. (Hunnia, 1992)
    Horpácsi Sándor: A. T.: Illuminációk. (Műhely, 1992)
    Murányi Gábor: Ítélni önmagunk felett. Riport A. T.-sal. (Magyar Hírlap, 1992. márc. 21.)
    Aczéli hitvallások. Az 1948–1956 között írt versrészleteivel, prózatöredékeivel. (Magyar Fórum, 1993. 37.)
    Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1994. ápr. 21.)
    Sükösd Mihály: A. T. (Népszabadság, 1994. ápr. 21.)
    Kovács Sándor Iván: Kéregetők és könyvégetők. (K. S. I.: Ferenchegyi esték. Esszék, cikkek, bírálatok. Bp., 1994)
    Nádra Valéria: Kelet-közép-európai keresztrejtvény. A. T.: A vadászat. (Filmkultúra, 1994)
    Tallós Péter: A. T.: A vadászat. (Kortárs, 1994)
    Faludy György: A. T. (Hócipő, 2007. 19.)
    Kulcsár István: Sztálin-díj, haj! (168 Óra, 2010. febr. 1.). 


    Irod.: Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom lexikona. (Köln–Detroit–Wien, 1966)
    Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
    Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. 1945–1985. (Bern, 1985)
    Béládi Miklós–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Bp., 1986)
    Magyar ki kicsoda. Főszerk. Hermann Péter. (Bp., 1990)
    Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
    Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. 1945–1997. Szerk. F. Almási Éva. I–II. köt. (Bp., 1997–2000)
    A Kossuth-díj, az Állami Díj és a Széchenyi-díj fél évszázada. 1948–1998. A szerkesztőbizottság elnöke Kiss Elemér. (Bp., 1998)
    Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
    Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. (Bp., 2003). 

    Megjegyzések

    UMÉL: téves halálozási hely: Párizs! Ez a halálozási adat szerepel A vadászat c. utolsó könyve fülszövegében is. Más lexikonok téves halálozási helye: Boston, Massachusetts! 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu