Család

Sz: Árvay András ref. lelkész.

Iskola

A sárospataki ref. teológiai akadémián bölcsészeti, jogi és teológiai tanulmányokat folytatott (1839–1846), ref. lelkészi okl. szerzett (1846).

Életút

Tanulmányai befejezése után házitanító (1846–1848), Megyaszón segédlelkész (1848), majd Tégláson, gr. Degenfeld Imre családjánál házinevelő (1848–1849), a golopi gyülekezet segédlelkésze, lelkipásztora (1849–1851), az ondi gyülekezet lelkipásztora (1851). A sárospataki ref. gimnáziumban a mennyiségtan r. tanára (1851–1857), a sárospataki tanítóképző intézet ig.-ja (1857– 1879), akadémiai tanári rangban (1863-tól), egyúttal Zemplén vm. tanfelügyelője (1869-től). Bécsben járt hosszabb tanulmányúton (1853), majd Németországban, Belgiumban és Svájcban az iskolákat és a tanügyi reformot tanulmányozta (1859). A magyar neveléstörténet kimagasló személyisége, az 1857-ben megindult tanítóképzés megalapítója, az első korszerű népiskolai tankönyvek (“vezérkönyvek”) szerzője és szerkesztője. Sírja a sárospataki temetőben látható.

Emlékezet

Róla nevezték el a Miskolci Egyetem Árvay József Gyakorló Iskoláját, ill. a tehetséges, kimagasló teljesítményt nyújtó, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók jutalmazására létrejött sárospataki Árvay Alapítványt.

Szerkesztés

A Sárospataki Füzetek társszerkesztője (1859–1860), a Protestáns Népiskolai Közlöny szerkesztője (1867).