Életút

A Magyar Posztógyár (1928–1933), a csepeli Weiss Manfréd Gyár dolgozója (1933). A munkásmozgalom résztvevője, a kommunista ifjúmunkás-mozgalom tagja, a Vörös Segély csepeli összekötője és aktívája (1928-tól). Miközben kommunista röplapokat vitt Csepelre, egy autó elgázolta. Letartóztatták, átszállították a rabkórházba, ahol összeroncsolt lábát amputálni kellett. Az operációba belehalt.

Emlékezet

A II. vh. után a magyar kommunista mozgalomban nagy kultusza alakult ki. Emlékszobrát Goldmann György készítette el (Munkásleány síremléke, bemutatták a Képzőművészek Új Társaságában, 1934. dec.; felállították a Csepeli Temetőben 1935, a nyilasok felrobbantották: 1944). Emléktábláját Csepelen állították fel (Herczeg Klára alkotása, bronz, Bp. XX. ker. Kossuth tér 35.). 1945 után számos iskolát, intézményt neveztek el róla: Bagi Ilona Népi Kollégium 1945–1948; ill. a Pesterzsébeti Leánygimnázium 1948-ban vette fel a nevét (1948–1961: Bagi Ilona Leánygimnázium; 1961–1970: Bagi Ilona Leánygimnázium és Szakközépiskola; 1971–1989: Bagi Ilona Finommechanikai és Műszerészipari Szakközépiskola).