Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Czuczor Gergely István
    Petőfi nősül
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Bede Anna

    költő, műfordító

    Bede Opika


    Született: 1926. július 14. Budapest
    Meghalt: 2009. március 30. Budapest
    Temetés: 2009. április 21. Budapest
    Temetési hely: Rákoskeresztúr

    Iskola

    A bp.-i Iparművészeti Főiskola grafika szakos növendéke, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–művészettörténet szakon tanult (1945–1948).

    Életút

    A Fiatal Magyarország segédszerkesztője (1948–1949), a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja munkatársa (1950–1951), majd tanítónőként, ill. védőnőként dolgozott (1951–1959), a Szegedi Tudományegyetem Könyvtárának könyvtárosa (1959–1960). Szabadfoglalkozású költő, műfordító (1960-tól).

    1943-ban jelentek meg első versei, amelyek egy fiatal lány csapongó érzelmeinek voltak hű tükörképei. Már legelső kísérleteit is aprólékos formai gond jellemezte. Szívesen választott olyan formát, amelyben elég ritkán született addig magyar vers. A felszabadulás sorsdöntő élményét hexameterekben köszöntötte, hangulatos téli tájról disztichont írt. Költészetének izgalmas és maradandó tanulsága a horatiusi gyakorlat átültetésének kísérlete. Az antik formákat a latin költő „gyalogjáró múzsájának” példájára köznapi tartalmakkal igyekezett telíteni, sőt, az élőbeszéd fordulataihoz is megpróbálta idomítani. Bede Anna hexametere és disztichonja mögött falusi környezet vibrál, a hagyomány szinte kötelező érvénye folytán a nagyszabású formákat a paraszti élet józan, vaskos realitására próbálta alkalmazni. E falusi háttér finoman megformált életképekben is jelen van pályakezdő kötetében (Reggeli napsütés, 1956). Második kötete (Szigorú tavasz, 1963) uralkodó motívuma a szerelem érzése és az a vágy, hogy a megtalált boldogságnak békés világban örvendhessen. Fölösleges virágok (1966) c. kötetének verseiben továbbra is tudatosan alkalmazza a klasszikus antik metrumokat, próbálgatva a megfelelő klasszikus mértéket lelki állapotának. Talán legismertebb kötete a Kelj fel és járj! (1971). Finom ösztönével és költői ízlésével itt találta meg leginkább az életnek azokat az apró, rejtett szépségeit, amelyekről csak ő hozhatott hírt. Későbbi műveiben a magyar és a finnugor folklór hatása mutatható ki. Medveünnep közeledik (1986) c. kötetében J. Sesztalov által összegyűjtött vogul regéket, Ne fél sógor… (1993) címmel cigány balladákat adott ki. Különösen jelentős műfordítói tevékenysége. Bede Anna szinte pályája kezdetétől a magyar nyelvű Horatius megteremtésének a zászlóvivője volt. Párhuzamosan Devecseri Gábor nagy fordítói reformjával – bár azzal nem minden vonatkozásban egyezve – igyekezett egy merőben új Horatius-képet teremteni, olyat, amely először talán Szabó Lőrinc sokat emlegetett és vitatott tolmácsolásaiban sejlett fel. A forma tekintetében árnyalatnyit szigorúbb Szabó Lőrincnél, a kifejezésben azonban sikerült megtalálnia a parlando természetességet, amely Szabó Lőrinc Horatius-fordítását ma is példává teszi, s amely nélkül Horatius fordítása elképzelhetetlen. Az antik fordítások problémáiról szólva Szilágyi János György is nagy elismeréssel és várakozással említette Bede Anna Horatius-fordításait. A kétnyelvű teljes Horatius megjelenése (1961) után fellángolt vita aligha érintette lényegesen Bede Anna fordítói gyakorlatát, a magyarországi Horatius-kultusz azonban sokáig megakadályozta, hogy – antológiája után – megjelenjen teljes Horatius-fordítása is. Antik klasszikus költőkön kívül még kortárs orosz szerzőket, ill. a Szovjetunióban élő finnugor népek költőit is tolmácsolta. Lefordította továbbá kirgiz hősi éneket (Manasz, 1979), a Szijazsar nevű mordvin eposzt (1984).

    Elismerés

    Munka Érdemrend (arany, 1986), Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2001). József Attila-díj (1975), Az Európa Könyvkiadó nívódíja (1984).

    Főbb művei

    F. m.: Reggeli napsütés. Versek. (Bp., 1956)
    Szigorú tavasz. Versek. (Bp., 1963)
    Fölösleges virágok. Versek. (Bp., 1966)
    Kelj fel és járj! Versek. (Bp., 1971)
    Ötven erdő. Versek. (Bp., 1977)
    A kivetett hal imája. Versek. (Bp., 1984)
    Bozótból csillag parázslik. Versek és képek. (Békéscsaba, 1990)
    Ezüstfohász. Versek. (Bp., 1990)
    Hadihajón Kínába. Egy magyar tengerész naplójából. 1910–1914. Reg. (Z-füzetek. 45. Bp., 1993)
    Harang a körtefán. Vál. versek. (Bp., 1999)
    Jelek a jégen. Összegyűjtött versek. (Debrecen, 2003)
    ford.: Horatius: Versek. Vál., az utószót írta Révay József. Ford. Novák Józseffel. (Bp., 1959)
    Wolker, Jiri: Vendég áll a házhoz. Vál. versek. Vál. Bojtár Endre. Ford. többekkel. (Bp., 1965)
    Sevak, Parujr: Esős szonáta. Többekkel. (Bp., 1966)
    Szurkov, Alekszej: Villog a tajgai éj. Vál. versek. Vál., szerk. Kun Ágnes. Ford. Többekkel. (Bp., 1966)
    Miezelaitis, Eduards: Kardiogram. Versek. Vál. Bolgár Magda. Ill. Gyulai Líviusz. Ford. többekkel. (Bp., 1967)
    Szamojlov, David: A fekete nyírfa. Versek. Vál. Pór Judit. Ford. többekkel. (Bp., 1968)
    Paszternak, Borisz: Éjszakai szél. Versek. Többekkel. (Bp., 1969; 2. kiad. 1971)
    Jevtusenko, Jevgenyij: Ébredő város. Versek. Áprily Lajossal, Pór Judittal. (Bp., 1972)
    Sámándobok szóljatok! Szibéria őslakosságának népköltészete. Vál., utószó Kőhalmi Katalin. Ill. Urai Erika. (Bp., 1973; 2. kiad. 1974)
    Sztelmah, Mihajlo: Rád gondolok. Reg. (Világkönyvtár. Bp., 1974)
    Avetik Iszahakjan versei. Vál., utószó Szalmási Pál. Ford. többekkel. (Lyra mundi. Bp., 1975)
    Barto, Agnyija: A ház elköltözött. Gyermekversek. Vál. Mándy Stefánia. Ill. Gaál Éva. (Bp., 1975)
    Buncák, Pavel: Válogatott versek. Vál. Lenko, Julius. Ford. többekkel. (Pozsony, 1975)
    Smrek, Jan: Válogatott versek. Vál., utószó Szalatnai Rezső. Ford. többekkel. (Bp., 1976)
    Ivanov, Konsztantyin: Narszpi, szép leány. Csuvas elbeszélő költemény. Ill. Urai Erika. (Eger, 1977)
    Manasz. Kirgiz hősének. Vál., utószó Kőhalmi Katalin. Ill. Kass János. (Bp., 1979)
    Borisz Paszternak versei. Ford. többekkel. (Lyra mundi. Bp., 1979)
    Jevtusenko, Jevgenyij: Ballada a nekifutásról. Vál. versek. Vál. E. Fehér Pál. Ford. többekkel. (Bp., 1980)
    Leszállt a medve az égből. Vogul népköltészet. Vál., szerk. Kálmán Béla. Ford. többekkel. (Bp., 1980)
    Ovidius: A szerelem művészete. Költemények. Ford. Szathmáry Lajossal. Pablo Picasso rajzaival. (Bp., 1982)
    Aranylile mondja tavasszal. Lapp költészet. Vál., szerk., utószó Keresztes László. (Bp., 1983)
    Szijazsar. Mordvin eposz. Népköltészeti hagyományok alapján összeáll. Radajev, Vaszilij. Szerk., utószó Domokos Péter (Bp., 1984)
    Horatius: Ódák. Ford. többekkel. (Lyra mundi. Bp., 1985)
    Sesztalov, Jovan: Julianus rám talált. Versek. Vál., szerk., ford. (Bp., 1985)
    Medveünnep közeledik. Vogul regék. Gyűjtötte Sesztalov, Jovan. (Bp., 1986)
    Horatius összes művei B. A. fordításában. (Bp., 1989)
    Hrisztozov, Genco: Magos hallgatás. Vál. versek. (Más-kor könyvek. Kaposvár, 1993)
    Ne félj sógor… Cigányballadák és dalok. Erdős Kamill gyűjtésében, B. A. fordításában, Koszta Rozália olajfestményeivel és tusrajzaival. Az előszót írta és a dallamokat lejegyezte Végvári Rezső. (Békéscsaba, 1993)
    Hajk és Bel harca. Vál., szerk., a történeti bevezetőt írta Schütz Ödön. (A régi örmény irodalom kincsestára. Életünk Könyvek. Szombathely, 1995)
    Aszalcsi Oki: Miért hallgat az udmurt nő? A. O. minden verse B. A. tolmácsolásában. Összeáll., előszó Domokos Péter. (Minoritates mundi. Szombathely, 2004).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu