Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Házy Erzsébet
    Házy Erzsébet
    Igazházi, az első magyar színi játék
    Simai Kristóf

    Éber László

    művészettörténész

    1886-ig Ellenberger László 


    Született: 1871. május 28. Pest
    Meghalt: 1935. március 30. Budakeszi, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

    Család

    Kikeresztelkedett zsidó családból származott. Sz: Éber Károly, Murányi Ilona (1850–1935). Testvére: Éber Antal (1872–1950) közgazdász, politikus, Éber Ernő (1874–1968) agrárpolitikus, gazdaságtörténész, állattenyésztő, Éber István (1877–1944), a Stadler Mihály Sodronyszövet-, Fonat- és Vasárugyár Rt. vezérigazgatója (1935-től) és Éber Emánuella Eugénia (= Éber Emy; 1880–1974) középiskolai tanár, Passuth László (1900–1979) író édesanyja.

    Iskola

    A budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1894), a lipcsei egyetemen tanult (1895–1896), Franciaországban és Olaszországban művészettörténeti tanulmányokat folytatott (1896–1897).

    Az ókeresztény és középkori műtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1905).

     

    Az MTA tagja (l.: 1914. máj. 7.; kizárták: 1920. febr. 23.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

    Életút

    Önkéntes katonai szolgálatot teljesített (1894–1895), leszerelése után a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Érem- és Régiségtárának segédőre (1897–1904), a Műemlékek Országos Bizottságának mb. (1904–1906), kinevezett előadója (1906–1919). Az Országos Iparművészeti Iskolában a művészettörténet r. tanára (1900–1919), a budapesti tudományegyetem magántanára (1905–1912). A Tanácsköztársaság alatt a József Műegyetem ny. r. tanára (1919. ápr.–aug.), az ellenforradalom győzelme után valamennyi állását és tisztségét elvesztette (1919 ősze; az MTA-ból is kizárták!, 1920), majd nyugdíjazták (1921). Budapesten, a Stadler Mihály Sodronyszövet-, Fonat- és Vasárugyár Rt. igazgatója (1920–1935).



    Általános művészettörténeti és művészetelméleti kérdésekkel, elsősorban a középkori itáliai és németalföldi festészet esztétikai kérdéseivel, kora középkori és Árpád-kori magyar művészettel foglalkozott. Több monográfiát írt és fordított klasszikus középkori és reneszánsz itáliai mesterek munkásságáról (Donatello, 1903), jelentős eredményeket ért el a korai olaszországi–magyar művészet- és művelődéstörténeti kapcsolatok vizsgálatában. Nevéhez fűződik az első magyar művészettörténeti forráskiadvány összeállítása (Művészettörténeti olvasmányok, 1909). Kényszernyugdíjazása után elsősorban műfordítóként működött: a Révai, majd a Gutenberg Könyvkiadó gondozásában és Éber László fordításában sorra jelentek meg a klasszikus francia irodalom életműkiadásai (pl. Honoré de Balzac, Victor Hugo és Émile Zola művei).



    Kiváló lexikonszerkesztő volt: még egyetemistaként bekapcsolódott a Pallas Nagy Lexikona munkálataiba (1894-től), majd a Révai Nagylexikona és a Gutenberg Nagylexikona szerkesztőjeként tevékenykedett. Már tapasztalt szerkesztőként kereste meg Győző Andor, hogy megbízza az első magyar egyetemes Művészeti lexikon szerkesztési munkáival (1926-ban; a 2. kiadást Gombosi Györggyel közösen vállalta, 1935-ben). Ugyanebben az évben jelent meg a magyar művészettörténet-írás klasszikus műve, az öt kiadást és több hasonmást megélt A művészet története c. nagymonográfiája (Barát Bélával, Felvinczi Takács Zoltánnal, 1926). A munka az első kísérlet a művészettörténet jelenségeinek összefoglalására, nem csupán a művészek munkásságát és alkotásaikat ismerteti, de igyekszik az egyidejű irodalmi és társadalmi jelenségeket is tárgyalni (a művészettörténeti „Hóman–Szekfű”).

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett. Az 1920-as évektől sokat betegeskedett, az Erzsébet-szanatóriumban kezelték, a budakeszi tüdőbeteg-szanatóriumban hunyt el. A Farkasréti Temetőben nyugszik.

    Főbb művei

    F. m.: A művészi ábrázolás az olasz és németalföldi festészetben. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1894)
    Magyarhoni korai renaissance emlékek a Nemzeti Múzeumban. 1–2. (Archaeologiai Értesítő, 1898)
    Mátyás király és Filippino Lippi. 1–2. (Archaeologiai Értesítő, 1898–1899)
    Mária királyné arczképe Königsbergben. (Archaeologiai Értesítő, 1899)
    Néger rabszolga bronzszobrocskája az Aquincumi Múzeumban. (Budapest Régiségei, 1899)
    Az aquincumi négerszobrocska ismertetéséhez. – Aquamanile a Fővárosi Múzeumban. (Budapest Régiségei, 1900)
    Sírleletek a régibb középkorból. Nagy Gézával. (Archaeologiai Értesítő, 1901)
    A művészet őskora. (Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1901. évi állapotáról. Bp., 1902)
    Őskori emlékeink. – Hazai szobrászatunk emlékei. – A múzeumi képtár múltja és jelene. (A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Bp., 1902)
    Abonyi sírleletek a régibb középkorból. – XVI. századi magyar festő művei a kassai székesegyházban. – Apaffi György síremléke. (Archaeologiai Értesítő, 1902)
    A sokszorosító művészet. – A bútorművesség emlékei Magyarországon. – A bronz és az ón. (Az iparművészet könyve. I–III. köt. Szerk. Ráth György. Bp., 1902–1912)
    Donatello. Monográfia. 10 melléklettel és 84 szövegbe nyomott képpel. Aranyozott, színezett kiadói Gottermayer vászonkötésben. (Művészeti Könyvtár. Bp., 1903)
    Két főúri ajándék a Nemzeti Múzeum Régiségtárában. – Két vaskori aranyékszer a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Archaeologiai Értesítő, 1903)
    Erzsébet királyné emlékszobra. (Budapesti Szemle, 1903)
    Régi magyar síremlékek. (Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1903. évi állapotáról. Bp., 1904)
    A Hunyadiak síremlékei. – Két sodronyzománcos emlék a Nemzeti Múzeumban. (Archaeologiai Értesítő, 1904)
    Középkori és renaissance emlékek Budapest területéről. (Budapest Régiségei, 1904)
    Harmadik Miksa főherceg oltára a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Archaeologiai Értesítő, 1905)
    A budai felhévízi Szentháromság templom maradványai. – A domokosrendiek budavári templomának maradványai. (Budapest Régiségei, 1906)
    A szepeshelyi Szent Mihály-oltár. – Nino Pisano Madonnája a Nemzeti Múzeumban. (Archaeologiai Értesítő, 1906)
    A budapesti Szent István-templom. (Művészet, 1906)
    Domborműves bronzládika a Nemzeti Múzeum Régiségtárában. (Archaeologiai Értesítő, 1907)
    Giergl Kálmán gyűjteménye. – Szabadságharcunk emléke. (Magyar Iparművészet, 1907)
    Művészettörténeti olvasmányok. Összeáll. (Bp., 1909)
    Pöstyéni dombormű a Nemzeti Múzeumban. (Archaeologiai Értesítő, 1909)
    Erdélyi szobrászati emlékek. (Művészet, 1909)
    XVIII. századbeli falfestmények Magyarországon. (Archaeologiai Értesítő, 1910 és Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1909. évi állapotáról. Bp., 1910)
    A szentkirályi – Vas vármegye – timpanon. – Régi olasz rézmetszet a nyitrai székesegyházban. 1 táblával. (Archaeologiai Értesítő, 1911)
    Az Illésházyak sírkápolnája Trencsénben. (Művészet, 1911)
    Köpönyeges Mária-képek. (Archaeologiai Értesítő, 1912)
    Donner pozsonyi műhelyéből. – Schomberg György síremléke. – A szigetvári plébánia kupolafestménye. (Magyarország műemlékei. 3. Bp., 1913)
    Troger Pál magyarországi művei. (Művészet, 1913)
    Aus der Werkstätte Georg Raphael Donners. 5 táblával. (Monatshefte für Kunstwissenschaft, 1914)
    Középkori szobrok, barokk oltárok. (Archaeologiai Értesítő, 1914)
    Tanulmányok Magyarország középkori falfestményeiről. 1–4. (Magyarország műemlékei. 4. Bp., 1914)
    Újonnan fölfedezett falfestmények Almakeréken. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1914. okt. 12.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1914)
    Egerváry Bereczk síremléke. (Archaeologiai Értesítő, 1915)
    Erzsébet királyné emlékszobra. (Magyar Iparművészet, 1916)
    Néhány szó az egyházi műemlékek fenntartásáról és gondozásáról. (Katholikus Szemle, 1916)
    Szelepcsényi György oltára a nyitrai székesegyházban. – Faműemlékeink fenntartása. (Archaeologiai Értesítő, 1918)
    A pozsonyszentgyörgyi oltár. (Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. 1. Bp., 1918)
    A Gellért-fürdő. (Magyar Iparművészet, 1918)
    Magyarország Árpád-kori művészete. 1–4. (Műbarát, 1922)
    Van Gogh tragikuma. (Ars Una, 1923)
    Erdélyi festett ládák. – A középkori ikonográfia forrásai. – Courbet és Proudhon. (Ars Una, 1924)
    Alabástrom epitáfium a pécsi székesegyházban. (Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. 3. 1921–1923. Bp., 1924)
    A művészet története. Barát Bélával, Felvinczi Takács Zoltánnal. A könyvdíszeket Somfay István rajzolta. 427 képpel, 210 egyszínű és 16 színes táblával. Kiadói aranyozott félbőrkötésben. (Bp., 1926; 2. bőv. és jav. kiad. 1934; 3. lényegesen bőv. és jav. kiad. 1939, 1940; 4. jav. és bőv. kiad. 1941; 5. jav. és bőv. kiad. 1944; hasonmás kiad. 1993)
    Művészeti lexikon. Építészet, szobrászat, festészet, iparművészet. A kétkötetes 2. kiadást szerk. Gombosi Györggyel. 144 képes táblával. (Bp., 1926; I–II. köt. 2. kiad. 1935; hasonmás kiad. 1996; CD-Rom, 1998; új kiad. Debrecen, 2008)
    Delmár Emil plasztikai gyűjteménye. 1–3. (Magyar Művészet, 1926–1929)
    Dürer halálának négyszázadik évfordulójára. (A Műgyűjtő, 1928)
    Klasszikus képtár. Renaissance mesterek. A festőművészet legkiválóbb alkotásainak gyűjteménye színes műlapokon. 60 színes műlap. A bevezető tanulmányt Elek Artúr írta. A képeket kísérő magyarázó szöveget írta többekkel. Aranyozott kiadói díszes vászonmappában. (Bp., 1928)
    A Trattato egy szakasza körül. (A Műgyűjtő, 1929)
    Georg Raphael Donner. – A pozsonyi Schomberg-emlék mestere. (A Műgyűjtő, 1930)
    Die Madonna von Ják. (A Műgyűjtő, 1931)
    ford.: Meyer, Alfred Gotthold: Szent Simon ezüstkoporsója Zárában. Ford. 14 táblával. (A Magyar Tudományos Akadémia kiadványa. Bp., 1894)
    Rolland, Romain: Michelangelo élete Ford. (Mesterművek. Bp., 1919; hasonmás kiad. 1998)
    Arnaldi, Ulrico: Vörösek és fehérek. Egy olasz író útijegyzetei. Ford. É. L. A bevezetőt írta gr. Apponyi Albert. Aranyozott gerincű félvászonkötésben. (Politika és társadalom. 4. Bp., 1921)
    Benvenuto Cellini önéletírása. I–II. köt. Szana Tamás fordítását átd. Bibliofil, számozott kiadásban is: aranyozott kiadói félbőrkötésben, merített papíron. (Mesterművek. 12–13. Bp., 1922)
    Verhaeren, Émile: Rubens. Ford. 4 táblával. (Kultúra Könyvtár. 11. Bp., 1922)
    Barres, Maurice: Greco. (Kultúra Könyvtár. 16. Bp., 1923)
    Balzac: A homályos ügy. Epizód a rémuralom idejéből. Regény és elbeszélés. Ford. Bibliofil, számozott kiadásban is: aranyozott kiadói félbőrkötésben, merített papíron. (Honoré de Balzac összes művei. 32. Bp., 1923)
    Ruskin, John: Előadások a művészetről. Ford. és a bevezetést ellenőrizte. 4 táblával. (Mesterművek. 14. Bp., 1923)
    Fogazzaro, Antonio: Daniele Cortis. Regény. Ford. (Klasszikus regénytár. Új sorozat. Bp., 1923)
    Vincent Van Gogh levelei. Ford., a bevezető tanulmányt írta. 4 táblával. (Bp., 1924)
    Burghardt, Max: Wagner zenedrámai. Ford. Lányi Viktorral. (A Kultúra iskolája. 3. Bp., 1924)
    Zola, Émile: A mestermű. Regény. Ford. (A Rougon-Macquart család. 14. Bp., 1924)
    Da Verona, Guido: Yvelise. Regény. Ford. (Bp., 1925)
    De Coster, Charles Henry: Thyl Ulenspiegel. Regény. Ford. Bálint Lajossal. A bevezető tanulmányt Juhász Andor írta. (Klasszikus regénytár. Új sorozat. Bp., 1926)
    Rey, Robert: Gauguin. Ford. 40 műmelléklettel. (Művészek könyvtára. 1. Bp., 1928)
    Klingsor, Tristan L.: Cézanne. Ford. 40 műmelléklettel. (Művészek könyvtára. 2. Bp., 1928)
    Hugo, Victor: Bug-Jargal. – Egy bűn története. Regények. A bevezetést írta Bálint Lajos. Ford. (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat Könyvei. Victor Hugo összes elbeszélései és regényei. Bp., 1929)
    Balzac: Goriot apó. Regény. (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat Könyvei. Bp., 1929)
    Zola, Émile: Chabre úr osztrigái. Elbeszélés. Ford. (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat Könyvei. Bp., 1929)
    Zola, Émile: Hölgyek öröme. – Nantas. I–IV. köt. A bevezetést írta Ambrus Zoltán. Ford. É. L. Ill. Zoltán Aranka. (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat Könyvei. Bp., 1929)
    Zola, Émile: A cocquevillei muri és egyéb elbeszélések. Sajtó alá rend. Ambrus Zoltán. Ford. É. L. (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat Könyvei. Bp., 1929)
    Zola: Jacques Damour. Regény. (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat Könyvei. Bp., 1930)
    Hugo, Victor: A nyomorultak. I–IV. köt. Ford. Csillay Kálmánnal. A bevezetést írta Schöpflin Aladár. Ill. Conrád Gyula és Prihoda István. (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat Könyvei. Victor Hugo összes elbeszélései és regényei. Bp., 1930; új kiad. 1943)
    Hawthorne, Nathaniel: Aranyvarázs és más görög regék. Ford. É. L. Papp Lídia rajzaival. (Bp., 1931)
    Zola, Émile: Francia naturalizmus. A vér. Elbeszélések. Ford. Salgó Ernővel. (Populart Füzetek. 75. Bp., 1994).

    Irodalom

    Irod.: Bagyary Simon: É. L.: Művészettörténeti olvasmányok. (Archaeologiai Értesítő, 1910)
    É. L. székfoglalója. (Archaeologiai Értesítő, 1914)
    Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
    Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
    Elek Artúr: É. L. (Nyugat, 1935; E. A.: Művészek és műbarátok. Bp., 1996)
    Művészeti lexikon. I–IV. köt. Szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
    Bándi Gáborné: É. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek és műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
    Marosi Ernő: É. L. („Emberek és nem frakkok.” A magyar művészettörténet-írás nagy alakjai. Tudománytörténeti esszégyűjtemény. I. köt. Szerk. Bardoly István és Markója Csilla. Bp., 2006)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (933), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu