Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Csontváry Kosztka Tivadar
    Csontváry
    Csontváry 2.
    Hugonnai Vilma, az első orvosnő
    Süsü, a híres egyfejű

    Eckhardt Sándor, id.

    irodalomtörténész, nyelvész


    Született: 1890. december 29. Arad
    Meghalt: 1969. május 16. Budapest

    Család

    Sz: Eckhardt Ede takarékpénztári igazgató, Gebhardt Terézia. Testvére: Eckhart Ferenc (1885–1957) történész. F: Huszár Irén tanárnő. Fia: Eckhardt Sándor, ifj. (1927–) orvos, onkológus, az MTA tagja, Eckhardt József operaházi zenekari tag; leánya: Eckhardt Mária (1943–) zenetörténész, Eckhardt Ilona franciatanár.

    Iskola

    Az aradi reálgimnáziumban éretts. (1909), a bp.-i tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – francia–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1913), a párizsi École Normale Superieure hallgatója (1913–1914), a francia nyelv és irodalom tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1923), az irodalomtudományok doktora (1955). Az MTA tagja (l.: 1942. máj. 15.; ig.: 1946. júl. 24.–1949. okt. 31.; r.: 1947. jún. 6.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

    Életút

    A bp.-i tudományegyetem Eötvös Collegiumának tanára (1915–1923), a francia nyelv és irodalom ny. r. tanára (1923–1952), egy. tanára (1952–1958); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1938–1939), az ELTE BTK Francia Tanszék vezetője (1949–1958).

    A Demokrata Néppárt, ill. a KDNP programjával nemzetgyűlési (1945–1947), ill. országgyűlési képviselő (1947–1949). A KDNP alelnöke és a Végrehajtó Bizottság (VB) tagja (1947–1949).

    Tudományos pályáját magyar irodalomtörténeti kutatásokkal kezdte, Balassi Bálint életére és költészetére vonatkozó eredményei alapvető jelentőségűek. Másik fő kutatási területe a francia–magyar történelmi és művelődéstörténeti kapcsolatok története, ill. a francia nyelvészet volt. Emellett foglalkozott még a magyar felvilágosodás forrásaival, 17. sz.-i parasztköltészettel, a magyar nyelvhelyesség kérdéseivel és közép-európai összehasonlító irodalomtörténeti kérdésekkel. Műfordítói tevékenysége is jelentős, elsősorban magyar költők verseit fordította francia nyelvre.

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

    Elismertség

    A Szent István Akadémia tagja (r.: 1930). A Budapesti Philologiai Társaság alelnöke (1932–1948). A Magyar Néprajzi Társaság t. tagja (1940-től). Az Országos Köznevelési Tanács elnökségi tagja (1945–1948).

    Elismerés

    A Francia Becsületrend lovagja (1932), Berzeviczy-jutalom (1943), az MTA Kornfeld Zsigmond-jutalma (1945), Akadémiai Díj (1967), Kossuth-díj (posztumusz, 1990).

    Szerkesztés

    A párizsi Études Hongroises et Fenno-Ougriennes (1923–1939), az Egyetemes Philologiai Közlöny (Huszti Józseffel, Györkössy Alajossal, 1935–1948), a Magyarságtudomány (Ortutay Gyulával, 1942–1943), a Magyar Szemle (1938–1944) és az Irodalomtörténeti Közlemények c. folyóiratok szerkesztője (1948). A Magyar Írók c. könyvsorozat szerkesztője (1940–1944), az Études d’Histoire Comparée társszerkesztője (1943–1944), szerkesztőbizottságának elnöke (1945–1948).

    Főbb művei

    F. m.: Balassi Bálint irodalmi mintái. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1913)
    Remy Belleau. Sa vie, sa „Bergerie”. (Bp., 1917)
    Az aradi közművelődési palota francia könyvei. (Arad, 1917)
    Magyar rózsakeresztesek. (Bp., 1922)
    A Contrat Social. (Bp., 1923; franciául: Paris, 1924)
    A francia forradalom eszméi Magyarországon. (Bp., 1924)
    Sicambria. Egy középkori monda életrajza. (Bp., 1928; franciául: Paris, 1943)
    A pannóniai hún történet keletkezése. (Bp., 1928)
    L’histoire du roman d’analyse français. (Bp., 1929)
    Új francia leíró nyelvtan. (Bp., 1929)
    Magyar humanisták Párizsban. (Bp., 1929)
    Az utolsó virágének. (Bp., 1930)
    A francia nemzet missziós hite és a francia irodalom. (Bp., 1931)
    Az összehasonlító irodalomtörténet Közép-Európában. (Bp., 1931)
    La chanson de Rolland. (Bp., 1933)
    Coup d’oeil sur les relations intellectuelles franco-hongroises. (Bp., 1935)
    L’esprit français et la littérature française. (Bp., 1936)
    Rousseau et la romantisme française. (Bp., 1936)
    Les poétes du romantisme français. (Bp., 1938)
    A francia szellem. (Bp., 1938)
    Ronsard. Kismonográfia. (Bp., 1939)
    A magyarság külföldi arcképe. (Mi a magyar? Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1939; hasonmás kiad. 1992)
    Attila a mondában. (Attila és húnjai. Szerk. Németh Gyula. Bp., 1940; hasonmás kiad. 1986, 1996)
    Balassi Bálint. Kismonográfia. (Bp., 1941)
    Úr és paraszt a magyar élet egységében. (Bp., 1941)
    Études sur l’histoire du style français. (Bp., 1941)
    La génie française. (Paris, 1942)
    Az ismeretlen Balassi Bálint. (Bp., 1943)
    A körmendi Balassi-emlékek. (Bp., 1943)
    Le dix-septiéme siécle. Choix de poèsies. (Bp., 1943)
    La littérature du XVIIe siècle. (Bp., 1943)
    Losonczy Anna. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1942. okt. 12.; Megjelent: Budapesti Szemle, 1943)
    De Sicambria à San-Souci. Histories et légendes franco-hongroises. (Paris–Bp., 1943)
    Batthyány Boldizsár a francia udvarnál. (Bp., 1943)
    Magyar szónokképzés a XVI. századi Strassburgban. (Bp., 1944)
    Le romantisme français. (Bp., 1946)
    Gondolatok a metaforáról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1948. ápr. 5.)
    A legrégibb parasztlevelek nyelve és stílusa. (Bp., 1950)
    Apponyi Rudolf igazi naplója. Doktori értek. (Bp., 1955)
    Új fejezetek Balassi Bálint viharos életéből. (Bp., 1957)
    szerk.: A jó magyar ejtés aktái. Összeáll. (Bp., 1941)
    Két vitéz nemesúr, Telegdy Pál és János levelezése a XVI. század végéről. Sajtó alá rend. (Bp., 1944)
    Új francia katolikus írók antológiája. (Bp., 1947)
    Le Collége Eötvös. (Bp., 1947)
    Balassi Bálint összes művei. Kritikai kiad. I–II. köt. (Bp., 1951–1955)
    Bornemisza Péter: Ördögi kísértetek. Szerk. (Bp., 1955)
    Rimay János Összes műve. Kritikai kiad. Szerk. (Bp., 1955)
    Balassi Zsigmond: Lovak orvossága. Szerk. (Bp., 1957)
    Balassi Bálint szép magyar komédiája. A Fanchali Jób-kódex magyar és szlovák versei. Misianik, Jannal, Klaniczay Tiborral. (Bp., 1959)
    Gyarmathi Balassa Bálinthnak Thirsisinek Angelicával, Sylvanusnak Galatheával való szerelmekrül… (Bp., 1960)
    Balassi Bálint összes versei. Szép magyar comoediája és levelezése. (Bp., 1968; 3. jav. kiad. 1973)
    Balassi-tanulmányok. Összeáll. Komlovszki Tibor. (Bp., 1972)
    szótárai és nyelvkönyvei: Magyar– francia szótár. (Bp., 1935)
    Francia leíró nyelvtan. (Bp., 1952)
    Magyar–francia szótár. (Bp., 1953; 16. kiad. és CD-rom 1999)
    Francia–magyar szótár. (Bp., 1953; 16. kiad. és CD-rom 1998)
    Magyar–francia kéziszótár. (Bp., 1955; 11. kiad. 1999)
    Francia– magyar kéziszótár. (Bp., 1955; 11. kiad. 1999)
    Francia–magyar kisszótár. (Bp., 1955; 8. jav. kiad. 1998)
    Magyar–francia kisszótár. (Bp., 1955; 8. jav. kiad. 1998)
    Mai francia nyelvtan. (Bp., 1965; 5. kiad. 1992)
    ford.: Courteline, G.: A kutyatörvény. (Bp., 1920)
    Tharaud, J.: A kereszt árnyéka. (Bp., 1921).

    Irodalom

    Irod.: Klaniczay Tibor: E. S. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
    Köpeczi Béla: E. S. (Irodalomtörténet, 1969), Gyergyai Albert: E. S. (Nagyvilág, 1969)
    Sziklay László: E. S. (Helikon, 1969)
    Büky Béla: E. S. (Magyar Nyelv, 1970)
    Emlékülés E. S. születésének 100. évfordulója alakalmából. (Filológiai Közlöny, 1992)
    Miskolczy Ambrus: „Mi a magyar?” Nemzetkarakterológia és nemzeti mitológia válaszútján. (Századok, 1998).

    Megjegyzések

    Eckhardt Sándor és Eckhart Ferenc másképpen írták családnevüket!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu