Bognár Lajos
Bognár Lajos

2024. március 29. Péntek

Bognár Lajos

filozófus

Születési adatok

1933. január 3.

Csanakhegy, Győr, Moson, Sopron k. e. e. vármegye

Halálozási adatok

1982. december 31.

Kecskemét


Család

Sz: Bognár Kálmán mezőgazdasági munkás, Mező Gizella. F: 1. Görbicz Edit, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főelőadója. Elvált. 2. Mizsei Piroska postafelügyelő. Fia: Bognár László (1959. aug. 16.) és Bognár Géza (1968. febr. 8.). Testvére: Bognár Ilona, Német Jánosné pénzügyi előadó és Bognár Kálmán közgazdász.

Iskola

A győri Révai Miklós Gimnáziumban (= Czuczor Gergely Bencés Gimnázium) éretts. (1952), az ELTE Lenin Intézetben történelem– marxizmus-leninizmus (1957), az ELTE BTK-n orosz szakos tanári okl. szerzett (1960), a filozófiai tudományok kandidátusa (Moszkva, 1974; honosítva: Bp., 1974).

Életút

A bp.-i Bánki Donát Gépipari Technikum tanára (1957–1961), az MSZMP Bács-Kiskun Megyei VB Pártiskola tanszékvezető tanára (1961–1967), uo. az Oktatási Igazgatóságon a Munkásmozgalom Története Tanszék tanszékvezető tanára (1967-től), egyúttal az igazgatóság helyettes vezetője is (1969-től). Az MSZMP KB balatonaligai páriskolájának igazgatóhelyettese (1963–1964), a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola tanára (1970-től), az MLEE moszkvai kihelyezett tagozatán a filozófiaszakosító osztály vezetője (1972–1974). Az SZKP KB Társadalomtudományi Akadémia aspiránsa (1971–1974). Ideológiai kérdésekkel, elsősorban az MSZMP-nek, a társadalomban betöltött szerepével, belső helyzetével, a propagandamunka módszertanával fogl.

Elismerés

Munka Érdemrend (bronz, 1969).

Főbb művei

F. m.: A szocialista demokratizmus néhány kérdése. (Kecskemét, 1966)
Szemléltetés és szemléletesség elvének érvényesítése a pártoktatásban. (Kecskemét, 1968)
Az 1918–1919. évi magyarországi forradalmak helye a Nagy Októbert követő világforradalmi folyamatban. (Kecskemét, 1969)
Proletártavasz. Szerk. Bodor Jenővel. (Kecskemét, 1969)
A közvélemény alakítása és szerepe a szocialista társadalom politikai vezetésében. A Magyar Népköztársaság adatai szerint. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1974).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője