Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Antal Árpád

    irodalomtörténész


    Született: 1925. július 24. Nyújtód, volt Háromszék vármegye
    Meghalt: 2010. július 6. Kolozsvár

    Iskola

    Kézdivásárhelyen éretts. (1944), a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen – a Móricz Zsigmond Kollégium tagjaként – magyar nyelv- és irodalom szakos tanári okl. szerzett (1948), doktorált (1970).

    Életút

    A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszék tanársegéde (1948–1950), egy. adjunktusa (1950–1970), előadó tanára (1970–1987) és a Tanszék vezetője (1970–1973 és 1982–1985).

    Reformkori és 19. sz. végi magyar irodalommal és művelődéstörténettel, elsősorban Arany János, Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály munkásságával fogl. A magyar népköltészet elismert kutatója. Az erdélyi magyar olvasók számára igen sok klasszikus magyar művet gondozott, rendezett sajtó alá; számos líceumi irodalom- és nyelvtankönyvet írt és szerkesztett. A kolozsvári magyar nyelvű oktatás II. vh. alatti történetét feldolgozó munkája kéziratban maradt.

    Emlékezet

    Kolozsvárott (a Horea utcában) élt és alkotott.

    Elismertség

    A Román Filológiai Tudományos Társaság tagja (1975-től).

    Elismerés

    Kiváló egyetemi tanár (1984), Pro Humanitate et Libertate Díj (1996), Bányai János-díj (2005).

    Szerkesztés

    Az Erdélyi Múzeum c. folyóirat felelős szerkesztője, a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja.

    Főbb művei

    F. m.: Útmutató az 1848-as népköltészeti gyűjtéshez. (Kolozsvár, 1956)
    Szentiványi Mihály. Monográfia és műveinek, leveleinek, kéziratainak jegyzéke. (Bukarest, 1958)
    A magyar irodalom a reformkorban és a polgári demokratikus forradalom idején. (Kolozsvár, 1959)
    Bevezetés a magyar filológiába. Egy. jegyz. Balogh Dezsővel. (Bukarest, 1962)
    Balog Józsi balladája keletkezésének és változásainak kérdéséhez. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1962)
    Kriza János költészete. (K. J. – A. Á., Faragó József és Szabó T. Attila három tanulmánya. Bukarest, 1965; 2. átd. kiad. 1971)
    A falusi lakosság olvasókörei a reformkorban. Adatok Brassai Sámuel népnevelő munkájához. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1969)
    A magyar irodalom a reformkorban és 1848–1849-ben. Egy. jegyz. (Bukarest, 1979)
    Nyújtód, Szászfalu és Sárfalva helynevei. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1987)
    Áron püspök élő öröksége. (Erdélyi Múzeum, 1996)
    Egy Vörösmarty-portré és „környéke”. (Nyelvünk és kultúránk, 2001)
    kéziratban: A kolozsvári magyar nyelvű oktatás történetéből. Tények és vallomások. 1938–1945. (Szegedi Tudományegyetem Könyvtára, 1989)
    szerk.: Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival. Reg. Szerk., az utószót írta. (Magyar klasszikusok. Bukarest, 1957; 2. kiad. 1960; 3. kiad. Kolozsvár, 1970)
    Katona József: Bánk bán. Dráma. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Ill. Abodi Nagy Béla. (Magyar klasszikusok. Bukarest, 1959)
    Arany János: Toldi. – Toldi szerelme. – Toldi estéje. Költői elb. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. Ill. Abodi Nagy Béla. (Magyar klasszikusok. Bukarest, 1960)
    Arany János: Költemények. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Bukarest, 1964)
    Vajda János: A virrasztók. Versek. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Tanulók könyvtára. 48. Bukarest, 1966; 2. kiad. Kolozsvár, 1972)
    Vörösmarty Mihály: Költemények. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Bukarest, 1970)
    Arany János: Költő az legyen, mi népe. Lírai versek és balladák. Vál., a bevezető tanulmányt és a szövegmagyarázatokat írta. (Tanulók könyvtára. 115. Kolozsvár, 1972; 2. átd. kiad. 1993)
    Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Reg. A bevezető tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1972)
    Arany János és Petőfi Sándor levelezése. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Téka. Bukarest, 1973)
    Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. 1–2. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1973)
    Gárdonyi Géza: Néha az ember feledékeny. Rajzok és novellák. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Tanulók könyvtára. 149. Kolozsvár, 1974)
    Mikszáth Kálmán: A lohinai fű. Kisreg.-ek. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Tanulók könyvtára. 160. Kolozsvár, 1975)
    Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban. Vál. költemények. – Csongor és Tünde. Drámai költemény. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1983; Remekírók diákkönyvtára. 2. kiad. 2000)
    Kisfaludy Károly: A kérők. Eredeti vígjáték 3 felvonásban. Szerk., az utószót írta. (Bukarest, 1989)
    György Lajos életműve. György Lajos irodalmi munkássága. Összeáll. Köllő Károllyal. (Erdélyi tudományos füzetek. 210. Kolozsvár, 1992)
    Jókai Mór: Forradalmi és csataképek 1848–1849-ből. Novellák, emlékezések. Egy bujdosó naplója. Vál. A. Á., a bevezető tanulmányt írta Nagy Miklós. (Remekírók diákkönyvtára. Kolozsvár, 1999).

    Irodalom

    Irod.: Berde Zoltán: Megjegyzések egy új monográfiáról. (Igaz Szó, 1959. 1.)
    Benkő Samu: Kriza tanulmányok. (Korunk, 1965)
    Balogh Edgár: Hármas Kriza-kép. (Igaz Szó. 1965. 8.).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu