Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Csontváry Kosztka Tivadar
    Csontváry
    Csontváry 2.
    Hugonnai Vilma, az első orvosnő
    Süsü, a híres egyfejű

    Bánki Donát

    gépészmérnök

    1879-ig Lőwinger


    Született: 1859. június 6. Bánk, [= Bakonybánk], Veszprém vármegye
    Meghalt: 1922. augusztus 1. Budapest

    Család

    Sz: Bánki Ignác (= Lőwinger Nándor) orvos, Salzer Betti. Hatan voltak testvérek (négy fiú, két leány). Fia: Bánki Dezső (1902–1967) gépészmérnök. Unokája: Bánki László (1915–1991) biológus, rovartoxikológus. Egyetemistaként, szülőhelyéről vette fel a magyarosított nevét (1879-ben).

    Iskola

    Gyermekkorát Bánkon és Lovászpatonán töltötte, elemi iskoláit Lovászpatonán végezte. A bp.-i V. ker.-i főreáliskolában éretts. (1877), a József Műegyetemen végbizonyítványt (1881), gépészmérnöki okl. szerzett (1893). Az MTA tagja (l.: 1911. ápr. 27.).

    Életút

    A József Műegyetem Műszaki Mechanikai Tanszék tanársegéde (1879–1880), az Államvasúti Gépgyár műsz. díjnoka (1881–1882), a Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyár gépkonstruktőre, osztályvezetője és főmérnöke (1882–1899), a József Műegyetem Gépészmérnöki Osztály Gépelemek és Emelőgépek Tanszék (1899–1900), Hidraulika és Hidrogépek Tanszék ny. r. tanára (1900– 1922); közben a Gépészmérnöki Osztály dékánja (1914–1916).

    A magyarországi gépészet egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb 19–20. sz.-i személyisége. Mérnöki pályafutása kezdetén megtervezte a Bp.-Ferencvárosba a Dunán érkező gabonaszállítmányok kirakására szolgáló elevátor gépészeti berendezését (1885). Első sikere hatására a gyár igazgatója, Mechwart András rábízta forgóeketervének kivitelezését, amelynek során a gőzgépes szerkezetet gázmotoros meghajtásúra alakította át (1887). Az 1880-as évek végétől elsősorban a belső égésű motorok fejlesztésével fogl., ahol forradalmi újításokat hajtott végre: Csonka Jánossal a magyarországi motorgyártás elindítója, négyütemű motorjukat új elven működő karburátorral szerelték fel (Bánki-Csonka-féle karburátor, 1893), ő szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort (1894), majd új megoldásként kidolgozta a vízbefecskendezéses motort, amivel az Otto-motorok sűrítési viszonyait és kis teljesítményét növelte (1898). Kifejlesztett kéthengeres motorkerékpárt (1894), szabadalmaztatott elsőkerék-hajtású autót (1902). A sorozatosan bejelentett szabadalmak eredményeként született meg a Bánki–Csonka-motor, ill. a Csonka János által legyártott első példányok sikere után indult meg a Ganz-gyárban a gáz- és petróleummotorok sorozatgyártása. Műegyetemi tanári kinevezése után érdeklődése a folyadékok mechanikája felé fordult szabadalmaztatott egy gőzturbinát (1903), vízturbinája pedig új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében (Bánki-turbina, 1917), vizsgálta továbbá a Vaskapu vízierőmű terveit (1918). Műegyetemi előadásainak újdonsága a laboratóriumi gyakorlatok bevezetése. Kezdeményezte a Műegyetem új, lágymányosi épületében egy kalorikus és egy hidraulikus géplaboratórium felállítását. A Bánki-turbina gyártására alakult rt. 1928-ig 853 db turbinát gyártott és helyezett üzembe. Egy Bánki-turbina modell a Deutsches Museum gyűjteményében található (Münchenben). Szintén a müncheni múzeum tulajdona egy, Bánki által tökéletesített Mechwart-féle forgóeke (a stuttgart-hochenheimi Mezőgazdasági Főiskola kiállítási csarnokában látható). Többi találmányait és motorjait az Országos Műszaki Múzeum őrzi.

    Emlékezet

    Bp.-en emlékét őrzi a Bánki Donát Gépipari Technikum (= 1969-tól Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola, 2000-től Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar). Bp.-en utcát neveztek el róla, ahol emléktábláját is elhelyezték. A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Bánki Donát-emlékérmet alapított (1954), születésének 100. évfordulóján a GTE kétnapos ünnepséget és tudományos ülést, a BME ünnepi emlékülést és emlékkiállítást rendezett (1959), s a műegyetem aulájában mellszobrát is felavatták. Szülőháza helyén Bánki Donát-emlékparkot avattak (Bakonybánk, Táncsics u., 1984). Bakonybánkon található továbbá a Bánki Donát-emlékszoba (Kossuth u. 21.) és itt működik a Bánki Donát Általános Iskola is. Bp.-en működik továbbá a Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet (1950-től), a dunaújvárosi II. sz. Gimnázium és Szakközépiskola is felvette Bánki Donát nevét (1974-től Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola). De róla elnevezett középisk. működik még Nyíregyházán (Bánki Donát Műszaki Középiskola) és Ajkán (Bánki Donát Ipari Szakközépiskola). A tatabányai Bánki Donát Gépészeti és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola 1984-ben, születésének 125. évfordulóján vette fel a nevét (1984. dec. 13-án, az avató ünnepségen domborművét is leleplezték). Kisbéren is működik egy Bánki Donát Szakmunkásképző Intézet (s itt található a Bánki-alapítvány is). Az oroszlányi Bánki Donát u.-ban emléktábla is őrzi emlékét.

    Elismertség

    A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet (MMÉE) Gépészeti, Elektrotechnikai és Gyáripari Szakosztályának elnöke (1909–1912). A Comenius Szabadkőműves Páholy tagja (1910-től).

    Elismerés

    Hollán Ernő-díj (MMÉE-díj az év legjelentősebb műsz. találmányáért, 1887 és 1893), Cserháti Jenő-pályadíj (MMÉE, 1917), MMÉE Nagy Aranyérme (1917), az MTA Nagyjutalma (posztumusz, 1926).

    Szerkesztés

    A Zeitschrift für das gesammte Turbinenwesen szerkesztőbizottságának tagja (1905-től). Tudományos dolgozatai Magyarországon elsősorban a MMÉE Közlönyében (1880–1917), a Technológiai Lapokban (1885–1898), a Műszaki Lapokban (1885), a MMÉE Heti Értesítőjében (1898–1910), a Politechnikai Szemlében (1898), az Építő Iparban (1908), a Molnárok Lapjában (1908), a Matematikai és Természettudományi Értesítőben (1913), a Magyar Aeroszövetség Lapjában jelentek meg (1913).

    Főbb művei

    F. m.: Hordozható járgányok (Gazdasági Mérnök, 1878)
    A gázgépeknél használandó legcélszerűbb méretek és keverékek meghatározása. (MMÉE Közlönye, 1880)
    A magyarországi gabonaelevátorok. (Technológiai Lapok, 1890)
    A gázmotorok elmélete. (MMÉE Közlönye, 1892)
    A Ganz és Társa Gépgyár gázmotorai. (Technológiai Lapok, 1894)
    Rationalis hőmotor szerkesztésének alapelvei. (Polytechnikai Szemle, 1898)
    Gyakorlati hydraulika és hydrogépek. 1–2. (Bp., 1902)
    Gőzturbinák, légsűrítő gépek. (Bp., 1903)
    Gőzturbinák szerkesztési alapelvei. (MMÉE Közlönye, 1905)
    Grundlagen zur Berechnung der Dampfturbinen. (Zeitschrift für das gesammte Turbinwesen, 1906)
    A gőzturbinákról. (MMÉE Közlönye, 1906)
    Nagy nyomású centrifugálszivattyúk fokszámainak meghatározása. (MMÉE Közlönye, 1907)
    Hőmotorok. (Bp., 1908)
    Hidrogépek, kompresszorok, gőzturbinák. Jegyz. B. D. előadásai nyomán. (Bp., 1910)
    Folyadékok mozgása hajlított csatornában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1912. dec. 16.; Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1913)
    Az ívben elterelt vízsugár mozgásjelenségei. – Gáz áramlásának vizsgálata alciós turbinacsatornákban. – Axiális szivattyúk. (MMÉE Közlönye, 1913)
    Energiaátalakulások folyadékokban. (Bp., 1916, 2. kiad. 1920; németül: Energie Umwandlungen in Flüssigkeiten. Berlin, 1921)
    Neue Wasserturbine. (Die Wasserwirtschaft, 1917)
    Eine neue Wasserturbine. (Die Mühle, 1918)
    Vaskapu-vízerő tervezete. I–II. (Bp., 1918)
    Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana. Sajtó alá rend. Pattantyús Ábrahám Géza. (Bp., 1932)
    szabadalmai: Csonka Jánossal: Újítás gázgépeknél. (1889. jan. 19.)
    Újítások gáz- és petróleummotorokon. (1889. ápr. 11.)
    Vezérmű négyütemű motorok számára. (1889. márc. 14.)
    Gáz- és petróleumkalapács. (1890. okt. 31.)
    Újítások petróleummotorokon. (ez tartalmazta a karburátort, 1893. febr. 11.)
    Önműködő gyújtócső (1896. ápr. 25.)
    egyéb szabadalmai: Nagynyomású robbanómotor. (1894)
    Motorkerékpár. (1894)
    Nagynyomású robbanómotor vízbefecskendezéses hűtéssel. (1898)
    Elsőkerék-hajtású autó. (1902)
    Gőzturbina. (1903)
    Szivattyúszelep. (1903)
    Vízturbina. (1916).

    Irodalom

    Irod.: Rejtő Sándor: B. D. l. tag emlékezete. (Bp., 1927)
    Schimanek Emil: B. D. tudományos munkássága és alkotásai. (Bp., 1954)
    Károlyi Zsigmond: A Bibliography of the Literature on the Works of Donát Bánki. (Acta Technica, 1959)
    Mosonyi Emil: B. D., a hidraulikus. (Vízügyi Közlöny, 1959)
    Varga József: B. D. élete és munkássága. (BME Vízgépek Tanszék Közleményei, 1959)
    Gombás Tibor: B. D. szerepe a belsőégésű motorok fejlődésében. (Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 1959)
    Rácz Elemér: B. D. emlékezete. (Magyar Tudomány, 1960)
    Varga József. B. D. (Bp., 1980)
    B. D.-emlékkönyv születésének 125. évfordulójára. Szerk. Terplán Zénó. (Bp., 1984)
    Károlyi Zsigmond: B. D. (Évfordulók a műszaki és a természettudományokban, 1984)
    Terplán Zénó: B. D. és Pattantyús Ábrahám Géza hatása a gépészeti tudományágazat hazai társadalmi elismertetésében. (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, 1996)
    Gáti József–Kártyás Gyula: B. D. emlékére. (Honismeret, 1997).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu