Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Angyal István
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Ábrányi Kornél id., lászlófalvi és mikeföldi

    zenei író, zenekritikus, zeneszerző

    1844-ig Eördegh Kornél


    Született: 1822. október 15. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vármegye
    Meghalt: 1903. december 20. Budapest
    Temetés: 1903. december 22. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Sz: Ábrányi (Eördegh) Alajos (†1853) politikus, Szabolcs vármegye főjegyzője, majd alispánja, Kállay Terézia (†1855). Testvére: Ábrányi Aurél (1816–1895) törvényszéki bíró, Szabolcs vármegye alispánja, Ábrányi Emil, id. (1820–1850) író, szerkesztő; Kruspér Sándorné Ábrányi Mária és Wouvermans Ferencné Ábrányi Ida. F: 1. 1849–1879: dálnoki és mezőmadarasi Medve Jozefa (1831–1895). Elvált. Fia: Ábrányi Emil, ifj. (1851–1922) költő, műfordító, újságíró, és Ábrányi Kornél, ifj. (1849–1913) író, újságíró; Ságh Józsefné Ábrányi Jolán. Özvegy. 2. geleji Katona Klementina (1856–1932) író, újságíró, műfordító.

    Iskola

    Magántanulmányokat folytatott Ábrányban; zongoratanára Kirch János volt. Miután Erkel Ferenc hosszabb ideig Szentgyörgyábrányban tartózkodott, hatására érdeklődése végleg a zeneművészet felé fordult (1834), megismerkedett Liszt Ferenccel (1843), Chopinnel (1845), hosszabb nyugat-európai (Németország, Belgium, Hollandia, Franciaország, Anglia) tanulmányutat tett (1843–1845), Bécsben Josef Fischof (1846), Pesten Mosonyi Mihály tanítványa (1855–1857).

    Életút

    Chopin első magyarországi megismertetője (1846), Pesten elsősorban a Nemzeti Színházban koncertezett (1847–1848), a forradalom és szabadságharc idején, állami hivatalnok, kormánybiztosi titkár, önkéntes nemzetőr (1848–1849), az 1850-es években Pesten adott koncerteket. A Zenészeti Lapok alapító szerkesztője (1860–1876), a Zenészsegély Egylet alapítója (1863), titkára (1864), az első országos, ún. dalárünnepély kezdeményezőjeként, a magyarországi kórusmozgalom elindítója (1865), az Országos Magyar Daláregyesület alapító „vezértitkára” (1867–1888). Mosonyi Mihállyal a Nemzeti Színház operabírálója (1868–1870), a Zeneakadémia titkára (1875–1883), a zeneszerzés, a zeneelmélet, az esztétika és a zenetörténet rk. tanára (1875–1888). A Zenészeti Közlöny szerkesztője és kiadója (1882), a Pesti Napló zenekritikusa (1888–1901), egyúttal a Magyarország rovatvezetője (1895–1896).

    A 19. század egyik legjelentősebb zenekritikusa pályafutását zeneszerzőként kezdte (első szerzeménye a Magyar Ábránd, 1841-ben jelent meg). Zongoraművészként először Nagyváradon lépett fel (1842-ben). Az 1840-es évektől elsősorban az ő tevékenysége nyomán alakult ki a magyarországi zenei irodalom és műkritika: számos, akkori kortárs zeneművet népszerűsítő tanulmányt és könyvet írt, több opera (főként Verdi és Wagner) szövegkönyvét fordította le magyar nyelvre, de az ő tolmácsolásában mutatták be Bizet Carmenjét is (a Nemzeti Színházban, 1876. okt. 28-án). Rendkívül termékeny szerző volt: „kultúrtörténeti korrajzot” írt – többek között – Erkel Ferencről, Liszt Ferencről, Mosonyi Mihályról. Nevéhez fűződik továbbá az első magyar zenei szakfolyóirat, a Zenészeti Lapok megalapítása (1860), majd jelentős szerepet vállalt a Zeneakadémia felállítása körüli mozgalmakban. A magyar zene a 19-ik században (1900) az első modern magyar zenetörténeti monográfia, a szakterület első klasszikusa.

    Emlékezet

    A család eredeti neve Eördegh volt; apja, Eördegh Alajos változtatta meg Ábrányira, szülőfaluja után, 1844. febr. 3-án. Szülőhelye, Szentgyörgyábrány 1910-ben egyesült Budaábránnyal, így jött létre Nyírábrány. A budapesti Vigadóban ünnepelte írói működésének ötvenéves jubileumát (1897). Budapesten a Józsefvárosban (VIII. kerület Baross utca), ill. a Belvárosban (V. kerület Irányi utca) élt és alkotott; a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben, második feleségével közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Néhány levelét az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Kézirattára őrzi. Emlékére szülőhelyén szobrot emeltek (Nyírábrány, 1923).

    Elismertség

    A Petőfi Társaság r. tagja.

    Szerkesztés

    A Zenészeti Lapok alapító szerkesztője (1860–1876). A Zenészeti Közlöny szerkesztője és kiadója (1882), a Pesti Napló zenekritikusa (1888–1901), egyúttal a Magyarország rovatvezetője (1895–1896). Zenei írásai a fenti lapokon kívül még elsősorban a Fővárosi Lapokban (1866–1880), az Athenaeumban (1873–1874), az OrszágVilágban (1884–1885), a Magyar Salonban (1885-től) és a Budapesti Hírlapban jelentek meg (1885-től).

    Főbb művei

    F. m.: zeneművei: A kis gróf szerelme. Népszínmű. (1877)
    Rákóczi Ferenc Rodostóban. (é. n.)
    zongoraművei: Magyar ábránd. (1841)
    Tíz legkedveltebb népdalok és csárdások gyűjteménye. (1852)
    Adieu. (1852)
    Le zéphir chassant aux papillons. Op. 18. (1853)
    Eredeti magyar gondolat szabadon változtatva. Op. 21. (1855)
    Magyar kedély. Op. 22. (1855)
    Hová lett a jókedv! Op. 23. (1857)
    Magyarország határánál. (1859)
    Regedal (1863)
    Hat eredeti zenekép Petőfi költeményeire. Op. 30. (1866)
    Lengyel hangok. Op. 31. (1868)
    Chant de fleurs. Op. 43. (1871)
    Trois nocturnes dans le style hongrois. Op. 44. (1872)
    Öt jellemrajz a magyar kedélyvilágból. Op. 70. (Magyar zeneköltők kiállítási albuma. Bp., 1885)
    Elegáns csárdások. I–VI. (1884–1896)
    Régi magyar hallgató nóta. (1899)
    írásai: Tanulmány Liszt Ferencz magyar koronázási miséje felett. (Pest, 1869; németül: Leipzig)
    Mosonyi Mihály. Élet- és jellemrajz. (Pest, 1872)
    Liszt Ferencz életrajza és Krisztus oratóriumának ismertetése. (Bp., 1873)
    A zeneköltészet tudománya. Elméletileg és gyakorlatilag tárgyalva négy részben. (Bp., 1874)
    Elméleti s gyakorlati összhangtan. Harmonie-Lehre. (Bp., 1874; 2. bőv. kiad. 1881)
    Az élet tarkaságaiból. Rajzok és elbeszélések. (Bp., 1875)
    Zenészeti aesthetika, elméleti s gyakorlati szempontból tárgyalva. Írta és szerk. (Bp., 1877)
    A magyar dal és zene sajátságai, nyelvi, zöngidomi s műformai szempontból. Írta és szerk. (Bp., 1877)
    Általános zenetörténet. Ábrákkal, hangjegyekkel és négy függelékkel. (Bp., 1886; 2. bőv. kiad. 1905)
    Legújabb budapesti dalok és népdalok énekhangra zongorakísérettel alkalmazva. 1–14. (Bp., 1886– 1889)
    Az országos magyar daláregyesület története. 1. 1867–1892-ig. (Bp., 1892; 2. 1892–1898-ig. 1898)
    A magyar zene sajátságai. Magán és oktatási czélra. (Bp., 1893)
    Erkel Ferencz élete és működése. Kulturtörténeti korrajz. Erkel arczképével. (Bp., 1895)
    Életemből és emlékeimből. A történelem, irodalom és művészet köréből. (Bp., 1897)
    Képek a múltból és jelenből. (Bp., 1899)
    A magyar zene a 19-ik században. (Bp., 1900)
    Jellemképek a magyar zenevilágból. (Magyar Könyvtár. Bp., 1900; hasonmás kiad. 2003)
    Általános zenetörténet. Ábrákkal, hangjegyekkel és négy függelékkel. Sajtó alá rend. Kereszty István. (2. bőv. kiad. Bp., 1905)
    Erkel Ferenczről. (Honismeret, 2010)
    ford.: Wagner: Művészet és forradalom. (Pest, 1866)
    Wagner: Tannhäuser és a wartburgi dalnokverseny. Regényes dalmű 3 felvonásban. (Pest, 1871; 2. kiad. Bp., 1908) Wagner: A bolygó hollandi. Dalmű 3 felvonásban. (Pest, 1873)
    Meilhac–Halévy: Carmen. Dalmű. (Bp., 1876)
    Carré–Barbier: Pál és Virginia. Dalmű. (Bp., 1877)
    Poirson–Gallet: Cinq-Mars. Nagyopera. (Bp., 1878)
    Gallet: Lahor királya. Dalmű. (Bp., 1879)
    Scribe: A korona gyémántjai. Víg dalmű 3 felvonásban. (Bp., 1880)
    Gounod: Philemon és Baucis. Dalmű 2 felvonásban. (Bp., 1880).

    Irodalom

    Irod.: Á. K. Arcképével. (Vasárnapi Ujság, 1860)
    Kapi Gyula: Id. Á. K. zenénk történelmében. (Sopron [folyóirat], 1878)
    Magyar zenészeti lexicon. (Bp., 1880)
    Kereszty István: Á. K.: A magyar zene a 19-ik században. (Századok, 1900)
    Seprődi János: Á. K.: A magyar zene a 19-ik században. (Erdélyi Múzeum, 1901)
    Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1903. dec. 21.)
    Hack N. Lajos: Id. Á. K. (Zenevilág, 1903. 45.)
    Politikai Magyarország. (Bp., 1914)
    Ábrányi-Katona Klementine: Id. Á. K. (Ország-Világ, 1923)
    Papp Viktor: Arcképek a magyar zenevilágból. (Bp., 1925)
    Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
    Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Németh G. Béla: Arany és Ábrányi vitája Wagner operareformjáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
    Legánÿ Dezső: A Zeneakadémia születése. (Magyar zenetörténeti tanulmányok, 1968)
    Lakatos István: A Kolozsvári Dalkör tiszteletbeli tagjai: Mosonyi, Erkel, Ábrányi, Ruzitska, Liszt. (Magyar zenetörténeti tanulmányok, 1973)
    Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
    Kelemen Judit: Id. Á. K. és a 19. századi zenei közélet. (Zempléni Múzsa, 2001)
    Száz éve halt meg Á. K. (Magyar Nemzet, 2003. dec. 20.).

    Megjegyzések

    1. Némely lexikonban a családi kapcsolatok összekeverve: geleji Katona Klementine id. Ábrányi Kornél felesége volt! 2. A család eredeti neve a lexikonok téves adata szerint Eördögh volt!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu