Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kaffka Margit emlékezete
    Lőrincze Lajos
    Lőrincze Lajos
    Lőwy Árpád, egy (szem)érmes költő a századelőn
    Papp László. A Ringek Ura

    Hadrovics László

    nyelvész


    Született: 1910. június 27. Alsólendva, Zala vármegye
    Meghalt: 1997. május 12. Solymár, Pest megye
    Temetés: 1997. június 6. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Hadrovics Elek, Kollonits Berta. Összesen heten voltak testvérek (ő volt a legkisebb): apja első házasságából született féltestvére: Hadrovics Ella; ill. két nővére: Hadrovics Gizella, Hadrovics Jolán és három fivére: Hadrovics Lajos, Hadrovics Elek és Hadrovics Jenő. F: 1. 1939–1960: Kálmán Magdolna. Elvált. Fia: Hadrovics Gábor (1942–). 2. 1960-tól Szép Gabriella.

    Iskola

    Gyermekkorát Alsólendván töltötte, a Monarchia összeomlása után a család Lentiben, majd Hévízszentandráson élt, végül Keszthelyen telepedtek el. A kőszegi bencés gimnáziumban és a keszthelyi premontreieknél tanult (1921–1929), Keszthelyen éretts. (1929), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös József Collegium tagjaként – magyar–latin szakos tanári okl. (1933), bölcsészdoktori okl. szerzett (1934). A Collegium Hungaricum tagjaként a berlini egyetemen szlavisztikát tanult (1935), belföldi ösztöndíjas (1936–1938), a horvát irodalom története tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1941). Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1970. febr. 4.).

    Életút

    Az Egyetemi Könyvtár ideiglenesen alkalmazott diplomás könyvtáros tisztje (1937–1940), a Miniszterelnökségen kinevezett középiskolai tanárként délszláv referens (1940–1941). A Magyar Történettudományi Intézet intézeti tanára (1941–1947), a Kelet- Európai Tudományos Intézet (1947–1949), az MTA Történettudományi Intézete tud. munkatársa (1949–1951). A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen a szláv filológia mb. előadó tanára (1942–1943). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1942–1951), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kar, ill. a BTK Szláv Filológiai Tanszék egy. docense (1951–1954), egy. tanára (1954. aug. 1.–1974) és a Tanszék vezetője (1965–1974).

    Délszláv–magyar történelmi és művelődési kapcsolatokkal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a horvát nyelvtörténet, a horvát nyelv magyar jövevényszavainak kronológiai és nyelvföldrajzi kérdéseinek tisztázása terén, vizsgálta a magyar nyelvbe szerb és horvát közvetítéssel került olasz jövevényszavakat. Fontosak funkcionális magyar mondattani, történeti, jelentéstani és frazeológiai kutatásai is. Filológusként kimutatta az elveszett ómagyar Trója-regény és Nagy Sándor-regény nyomait a délszláv irodalmakban, különösen értékesek a magyar Huszita Biblia előzményeivel kapcsolatos megállapításai. Megfejtette továbbá a Vizkelety András által felfedezett legrégibb horvát írásos emlék, a Cantilena pro sabatho (= Nagyszombati ének) szövegét (1979). Szótárszerkesztő tevékenysége is jelentős.

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Szülőházát emléktáblával jelölték meg (Alsólendván [ma: Szlovénia], 2001. szept. 22-én), továbbá bp.-i lakásán (Kelenföld, XI. kerület Dinnye utca 5.) is emléktábla őrzi emlékét.

    Elismertség

    A zágrábi Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia (l.: 1974), a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia (1985), az újvidéki Matica Srpska tagja (t.: 1987). A Nemzetközi Szlavisztikai Komité tagja (1966-tól).

    Elismerés

    A JATE BTK t. doktora (1996). Munka Érdemrend (arany, 1980), Arany koszorúval díszített Jugoszláv Zászlórend (1989), a Magyar Köztársaság koszorúkkal díszített Csillagrendje (1990). Az MTA Sámuel–Kölber-jutalma (1942), Révai Miklós-emlékérem (1975), Állami Díj (1985), Pais Dezső-díj (1987), Josef Konstanin Jirecek-emlékérem (a müncheni Südosteuropa-Gesellschaft díja, 1991), Akadémiai Aranyérem (1993), Vatroslav Jagic-díj (a zágrábi Horvát Filológiai Társaság díja, elsőként, 1995).

    Szerkesztés

    A Studia Slavica szerkesztője (1966–1985), a szerkesztőbizottság tagja (1986–1997).

    Főbb művei

    F. m.: Muraköz helynevei. Egy. doktori értek. is. (Nyelvtudományi Közlemények, 1931–1934)
    Ungarn und die Kroaten. (Ungarische Jahrbücher, 1941)
    A déli szláv népek kultúrája. Magyar–szláv irodalmi érintkezések. (A magyarság és a szlávok. Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1942; hasonmás kiad. 2000)
    A horvátban lévő magyar elemek szóföldrajzi és időrendi problémái. (Melich János Emlékkönyv. Bp., 1942)
    A magyarországi szerb kérdés balkáni gyökerei. (A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve. Bp., 1942)
    Magyar és déli szláv szellemi kapcsolatok. (Kincsestár. Bp., 1944)
    Le peuple serbe et son Église sous la domination turque. (Paris, 1947; magyar nyelven: Vallás, egyház, nemzettudat. A szerb egyház nemzeti szerepe a török uralom alatt. Bp., 1991)
    A XVI. századi protestáns horvát nyomtatványok helyesírása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1950. ápr. 14.; megjelent: MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1951)
    Parasztmozgalmak a 18. században. Wellmann Imrével. (Bp., 1951)
    Az ó-magyar Trója-regény nyomai a délszláv irodalomban. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1954)
    A délszláv Nagy Sándor-regény és középkori irodalmunk. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1960)
    Die slavische Elemente im Ungarischen. (Zeitschrift für slavische Philologie, 1960)
    Kajkavische Literatur. Eine Auswahl mit Einleitung, Anmerkungen und kurzem Glossar. (Wiesbaden, 1964)
    Jövevényszó- vizsgálatok. (Nyelvtudományi értekezések. 50. Bp., 1965), A funkcionális magyar mondattan alapjai. Monográfia. (Bp., 1969)
    Egy periferikus szláv irodalmi nyelv sorsa. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1971. febr. 22.; megjelent: MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1971)
    Schrifttum und Sprache der burgenländischen Kroaten im 18. und 19. Jahrhundert. (Bp., 1974), Szavak és szólások. (Nyelvtudományi értekezések. 88. Bp., 1975)
    Egy középkori horvát vers. Nagyszombati ének. (Nagyvilág, 1983)
    Ein altkroatisches Passionslied aus dem 14. Jahrhundert. Vizkelety Andrással. (Studia Slavica, 1984)
    Ungarische Elemente im Serbokroatischen. (Bp., 1985)
    Grize falu jobbágynépének horvát nyelvű kérelme 1641-ből Zrínyi Miklós megjegyzésével. (Zrínyi-dolgozatok. 5. Szerk. Kovács Sándor Iván. Bp., 1987)
    A magyar nyelv kelet- közép-európai szellemi rokonsága. (Nyelvünk a Duna-tájon. Szerk. Balázs János. Bp., 1989)
    Magyar történeti jelentéstan. Rendszeres gyakorlati szókincsvizsgálat. (Bp., 1992)
    Gondolatok a történeti magyar frazeológiáról. (Magyar Nyelv, 1992)
    A magyar Huszita Biblia német és cseh rokonsága. (Nyelvtudományi Értekezések. 138. Bp., 1994)
    Magyar frazeológia. Történeti áttekintés. (Bp., 1995)
    Hátrahagyott szófejtések. 1–2. (Magyar Nyelv, 1998)
    Gondolatok a strukturalista mondattanról. (Magyar Nyelvőr, 1998)
    Magyar–délszláv szellemi kapcsolatok a középkorban. (Magyar Nyelvőr, 1999)
    A régi horvát szótárirodalom. Magántanári előadások az 1941/42. tanévben. Szerk. Víg István közreműködésével Nyomárkay István. (Bp., 2003)
    szerk.: Orosz– magyar szótár. Gáldi Lászlóval. (Bp., 1951; 8. kiad. 1989)
    Magyar–orosz szótár. Gáldi Lászlóval. (Bp., 1952; 8. kiad. 1989)
    Magyar–orosz kéziszótár. Gáldi Lászlóval. (Bp., 1953; 8. kiad. 1989)
    A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. – Az újgörög nevek helyesírása. Főszerk. (Bp., 1985)
    Horvát–magyar kisszótár. Nyomárkay Istvánnal. (Bp., 1996; 2. átd. kiad. 2003, 2004, 2007 és 2010)
    Szerb–magyar kisszótár. Nyomárkay Istvánnal. (Bp., 1997; 2. jav. kiad. 2002, 2006, 2009 és 2011)
    Magyar–szerb kisszótár. Nyomárkay Istvánnal. (Bp., 2000)
    Magyar–horvát kisszótár. Nyomárkay Istvánnal. (Bp., 2003; új kiad. 2004).

    Irodalom

    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Halálhír. (Magyar Hírlap, 1997. máj. 14.)
    Búcsú H. L.-tól. (Magyar Nyelv, 1997)
    Nyomárkay István: H. L. (Magyar Tudomány, 1997)
    H. L. Szerk. Andó Éva, Markó Alexandra. Művei bibliográfiájával. (A hetvenes évek magyar nyelvészei. Pályaképek és önvallomások. 19. Bp., 1997)
    Kiss Lajos: H. L. (Emlékbeszédek. 1998. Bp., 1999)
    Kiss Lajos: H. L. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1999)
    Nyomárkay István: Emlékezés és emlékezet. H. L. szülőháza előtt. (Irodalomismeret, 2001)
    Nyomárkay István: H. L. emléktáblájának leleplezése. (Magyar Nyelv, 2002)
    Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. II. köt. H–Ö. (Újvidék, 2003)
    Zalai életrajzi kislexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005)
    Nyomárkay István–Kiss Jenő: H. L. emléktáblájának leleplezése. (Magyar Nyelv, 2006)
    Zoltán András: H. L., az etimológus. (Magyar Nyelv, 2011).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (12), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (11), biokémikus (36), biológus (177), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (66), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (119), festőművész (116), filmrendező (13), filológus (56), filozófus (74), fizikus (107), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (97), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (52), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (890), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (298), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (168), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (170), könyvtáros (63), közgazdász (167), kritikus (51), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (31), levéltáros (88), matematikus (92), mérnök (667), meteorológus (14), mezőgazda (116), mezőgazdasági mérnök (96), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (33), művészeti író (13), művészettörténész (89), muzeológus (80), nagybirtokos (62), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2017. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu