Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Az író és a titkár
    Fejes Endre: Mocorgó
    Halandzsa
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó

    Hajnik Imre

    jogász, jogtörténész


    Született: 1840. április 5. Pest
    Meghalt: 1902. augusztus 30. Budapest
    Temetés: 1902. szeptember 1. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Nagyapja: Hajnik Pál (1774–1809) jogász, jogtudós. Sz: Hajnik Lipót, hg. Esterházy Pál uradalmainak központi igazgatója, nyéki Németh Terézia. F: 1877-től Heinrich Mária (1857–1904). Leánya: Hajnik Mária (1878–1939), Császár Elemér (1874–1940) irodalomtörténész, az MTA tagja felesége. További gyermekei: Hajnik Erzsébet (1880–1920), Hajnik Ilona (1884–1937), ill. Hajnik Imre (1886–1954), Hajnik Miklós (1889–1969) és Hajnik Pál (1891–1918).

    Iskola

    Középiskolai tanulmányait a pesti piarista gimnáziumban és a bécsi skót bencés gimnáziumban végezte, jogot és történelmet Bécsben (1858–1860) és Pesten tanult (1860–1863), a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1864). Az MTA tagja (l.: 1871. máj. 17.; r.: 1880. máj. 20.).

    Életút

    A pozsonyi jogakadémia tanársegéde és könyvtári őre (1863–1865), a nagyváradi (1865–1866) és a kassai jogakadémián a történelem és a statisztika r. k. tanára (1866–1867). A győri jogakadémián a magyar jogtörténet, közjog és közigazgatási jog r. tanára, egyúttal az akadémia igazgatóhelyettese, ill. igazgatója (1867–1872). A bp.-i tudományegyetemen az európai és hazai jogtörténet ny. r. tanára (1872–1901); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1875–1876 és 1888–1889), az Egyetem rektora (1889–1890).

    A tudományos igényű magyar jogtörténetírás megteremtőjeként elsősorban középkori magyar jogtörténettel foglalkozott. Az európai jogfejlődést a magyar szakirodalomban elsőként vizsgálta szervesen összefüggő folyamatként, Egyetemes európai jogtörténet (1875) c. monográfiája nemzetközileg is kiemelkedő alkotás, évtizedekre meghatározta a magyar jogtörténeti kutatásokat. Úttörő szerepet vállalt a magyar jogtörténet módszertanának kidolgozásában, alapvetően új eredményeket ért el a középkori perjogi folyamat feltárásában. Különösen sokat vizsgálta a magyar szentkoronaeszme kialakulását, annak hatását a középkori államfogalomra. Véleménye szerint a szentkoronaeszme a 14. sz.-ra nyerte el végleges fogalmát, ettől kezdve a magyar állam területe a Szent Korona területe, a királyi jövedelmek és javak a Szent Korona jövedelmei és javai, minden birtokjog benne találja meg gyökerét. Király és nemzet a Szent Koronában egyesült, a közhatalom egészét adva az országgyűlésen, ahol együtt alkották a Szent Korona egész testét.

    Emlékezet

    Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Trefort utca 2.) élt és tevékenykedett, Budapesten is hunyt el. A Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

    Elismertség

    A Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgató választmányának tagja. Az Országos Közoktatási Tanács tagja.

    Elismerés

    Az MTA Marczibányi-mellékjutalma (1872 és 1875), a Szent István-rend lovagkeresztje (1901).

    Szerkesztés

    Magyar nyelvű tudományos dolgozatai – többek között – az Akadémiai Értesítőben (1864-től), a Jogtudományi Hetilapban (1867- től), a Századokban (1868-tól) és a Történelmi Tárban jelentek meg (1878-tól).

    Főbb művei

    F. m.: Széchy Mária utolsó életévei. (Értekezések a philosophiai, törvény- és történettudományok köréből, 1864)
    Das fürstliche Haus Esterházy, eine statistische Skizze. (Österreichische Revue, 1865)
    Az 1621. nagyszombati gyűlés és Pozsony meghódolása Ferdinándnak. – A zsidók Magyarországon a vegyes házakbeli királyok alatt. (Értekezések a philosophiai, törvény- és történettudományok köréből, 1865)
    A magyar helyhatósági jog jogtörténeti jelentőségéről és kifejlődéséről. (Jogtudományi Hetilap, 1867)
    Magyarország az Árpád királyoktól az ősiség megállapításáig és a hűbéri Európa. (Pest, 1867)
    Adalékok a magyar kereskedelem történetéhez a vegyes házakbeli királyok alatt. (Századok, 1868)
    Magyar alkotmány- és jogtörténelem. I. köt. Magyar alkotmány és jog az Árpádok alatt. (Bp., 1872)
    A győri királyi jogakadémia. (A magyar királyi jogakadémiák és joglyceumok története. (Pest, 1873)
    A nemesség országgyűlési fejenként való megjelenésének megszűnése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1873. máj. 12.; megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 2. köt. 8. Bp., 1873; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1873)
    Egyetemes európai jogtörténet. I. köt. Alkotmány- és jogfejlődés a középkorban. (Bp., 1875; 2. kiad. 1880; 3. jav. kiad. 1891; 4. jav. kiad. 1896; 5. jav. kiad. 1899)
    Az 1387. székesfehérvári országgyűlés czikkelyei. (Történelmi Tár, 1878)
    A királyi könyvek a vegyes házakbeli királyok korszakában. (Értekezések a történettudományok köréből. 8. köt. 3. Bp., 1879)
    A perdöntő eskü és az előzetes tanúbizonyítás a középkori magyar perjogban. (Elhangzott: 1881. ápr. 4.; megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 6. köt. 12. Bp., 1881)
    A királyi bíróság személyes jelenléte és ennek helytartója a vegyes házakbeli királyok korszakában. (Értekezések a történettudományok köréből. 15. köt. 4. Bp., 1882)
    Az örökös főispánság a magyar alkotmánytörténetben. (Értekezések a történettudományok köréből. 13. köt. 10. Bp., 1886)
    A magyar jog és a Hármas könyv. (Beöthy Zsolt: A magyar irodalom története. Bp., 1893)
    A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyesházi királyok alatt. (Bp., 1899; hasonmás kiad. 2010)
    Magyar alkotmány és jog az Árpádok alatt. Hasonmás kiad. (Bp., 2010).

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Budapesti Napló, 1901. aug. 31.)
    Pauler Gyula: H. I.: Egyetemes európai jogtörténet. (Századok, 1876)
    H. I. (Jogtudományi Közlöny, 1901)
    H. I. (Századok, 1902)
    H. I. Nekrológ. (Jogtudományi Közlöny, 1902)
    Illés József: H. I. (Jogállam, 1902)
    Vécsey Tamás: H. I. emlékezete. (Századok, 1903)
    Kováts Gyula: H. I. r. tag emlékezete. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1916)
    Kováts Gyula: H. I. emlékezete. (Jogállam, 1916 és Történeti Szemle, 1917)
    Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
    Illés József: H. I. és a magyar jogtörténet. (Bp., 1928)
    Sarlós Márton: Az organikus és a szentkorona-államelmélet a magyar jogtörténetírásban. (Magyar Tudomány, 1960)
    Mezey Barna: H. I. (Magyar jogtudósok. I. köt. Szerk. Hamza Gábor. Bp., 1999)
    Bóka Zsolt: H. I. emlékezete. (Jogtudományi Közlöny, 2002)
    Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. (2. átd. kiad. Győr, 2003)
    Horváth Pál: Győri jogtudósok. Adalékok H. I., Timon Ákos és Csizmadia Andor működéséhez. (Leviatán, 2005)
    Hajdú József Ákos: Historikusok a századfordulón. A századforduló történettudományát megalapozó jogtörténészek. Wenzel Gusztáv és H. I. munkássága. (Studia juvenum, 2011).

    Megjegyzések

    MÉL I. téves halálozási adat: aug. 3.! Uo. téves családi adatokkal!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (179), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (905), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (301), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu