Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Házy Erzsébet
    Házy Erzsébet
    Igazházi, az első magyar színi játék
    Simai Kristóf

    Haynal Imre, váradi

    orvos, belgyógyász

    1945-ig vitéz


    Született: 1892. november 12. Beszterce, Beszterce-Naszód vármegye
    Meghalt: 1979. február 2. Budapest

    Család

    Sz: Haynal Géza orvos, Zareczky Mária.

    Iskola

    A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1915), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1922), a szív- és vérerek betegségei tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1931). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1946. dec. 19.).

    Életút

    A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szövet- és Fejlődéstani Intézetének (1912–1913), a bp.-i tudományegyetem I. sz. Kórbonctani Intézetének gyakornoka (1919); közben az I. vh.-ban az orosz, az olasz és az albán fronton szolgált (1915–1918). A Pázmány Péter Tudományegyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1919–1932), egy. adjunktusa (1932–1934) és magántanára (1931–1939), c. ny. rk. tanára (1939–1945). A bp.-i Szent László Kórház, majd a Szent Rókus Kórház főorvosa (1934–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára és a Belgyógyászati Klinika igazgatója (1940–1945); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1944–1945), dékánként megtagadta az orvosi kar Németországba való kitelepítését (1944 ősze). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára (1946–1951), a BOTE II. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egy. tanára (1952–1958) és a Klinika igazgatója (1946–1958). Az orvosi kari tanácsülésen keményen bírálta a kommunista rendszert (1957. febr.), ezért nyugdíjazták (1958).

    A kardiológia, a belgyógyászat és az endokrinológia határterületeivel, elsősorban a neuroendokrin rendszer megbetegedéseivel foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a dizentéria, a pneumo- és meningokokkusz, a meningitiszes sokk vizsgálatában, elsők között tisztázta a máj és a tüdő szerepét a keringés patológiájában. Vizsgálta még az inzulin szerepét az ép és kóros szívizomra, a vérkeringési rendszer elégtelenségeit, s annak hatását a különböző belgyógyászati betegségekre, a máj és a lép betegségeit, a pajzsmirigy kiirtásának hatását szívbetegek keringési rendszerére. Nevéhez fűződik továbbá az elektrokardiográfia magyarországi meghonosítása, ill. rutineljárássá fejlesztése.

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, az Óbudai Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002- ben). Nevét vette fel a budapesti Orvostovábbképző Egyetem (Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, 1993-tól). Tiszteletére a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Haynal Imre-emlékérmet alapított (1999-ben).

    Elismertség

    A Közkórházi Orvostársulat t. tagja (1944-től). A Német Belgyógyász Társaság tagja (1954-től).

    Elismerés

    Magyar Népköztársasági Érdemrend (1952), Munka Érdemrend (arany, 1977). Korányi Frigyes-emlékérem (1942), Kossuth-díj (1957), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 1998).

    Főbb művei

    F. m.: Az electrocardiographiai vizsgálatok az insulinnak a szívre gyakorolt hatásáról. (Orvosi Hetilap, 1924)
    A májnak és a tüdőnek szerepe a szívtelődésnél és a vérelosztásnál. (Magyar Belorvosi Archivum, 1930)
    Angina pectoris. (Bp., 1934)
    A vérkeringési elégtelenség általános functionalis pathológiája. (Korányi Sándor Emlékkönyv. Bp., 1936)
    Szív- és vérerek betegségei. (Bp., 1938)
    Az emberi szervezet helyileg és axonreflex útján kiváltott defensiv reactiói és klinikai jelentőségük (Orvostudományi Közlemények, 1943)
    Adatok a Banti-kór kérdéséhez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1945. dec. 17.; megjelent, németül: Beitrag zur Frage der geographischen Verbreitung, Ätiologie, Pathogenese und Symptomatologie des Morbus Banti. Kolozsvár, 1944)
    A hypophysis-hypothalamus szerepe az erythraemia pathogenesisében. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1949. okt. 24.; megjelent: Orvosi Hetilap, 1950)
    Paroxymal Tachycardia. Matsch Jenővel. (Bp., 1968).

    Irodalom

    Irod.: Pálos Á. László: H. I. (Magyar Tudomány, 1979)
    Gráf Ferenc: H. I. (Orvosi Hetilap, 1979)
    Ilyen volt H. I. Vál., összeáll. Domahidy Miklós. Életrajz és művei bibliográfiája. (Bern, 1989)
    Száz éve született H. I. (Orvostörténeti Közlemények, 1991–1992)
    Fehér János: Száz éve született H. I. (Orvosi Hetilap, 1992)
    Szemere Pál: Emlékezés H. I. belgyógyász professzor születésének századik évfordulójára (Magyar Belorvosi Archivum, 1993)
    Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (933), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu