Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Czuczor Gergely István
    Petőfi nősül
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Hofmann Károly

    geológus


    Született: 1839. november 27. Ruszkabánya, Krassó vármegye
    Meghalt: 1891. február 21. Budapest
    Temetés: 1891. február 23. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Sz: Hofmann Zakariás (1798–1883) bányamérnök, bányatulajdonos, Buchwald Antónia. Apja Temesvárott élt, és a ruszkabányai ércbánya társtulajdonosa volt. Hofmann Zakariás hívta fel a figyelmét Ferenczy István szobrászművésznek a híres ruszkicai márványra, a „magyar Carrarára”, s ezzel elindította a hírnév útján ezt a terméket. Testvére: Hofmann Rafael (1829–1899) magyar kir. bányatanácsos és Hofmann Antónia, Böckh János (1840–1909) geológus, az MTA tagja felesége. F: Müller Mathilde.

    Iskola

    Középiskoláit Temesvárott és a bécsi, ill. a wiedeni főreáliskolában végezte, majd a bécsi (1856–1857), a karlsruhei műszaki egyetemen (1857–1858), a freibergi bányászati akadémián (1858–1860) és a heidelbergi egyetemen végezte (1860–1863). Heidelbergben bölcsésztudori okl. szerzett (1863), tanulmányait nyugat-európai földtani intézetekben egészítette ki (1867–1868). Heidelbergben Robert Wilhelm Bunsen (1811–1899) és Gustav Robert Kirchhoff (1824–1887) tanítványa volt. Az MTA tagja (l.: 1871. máj. 17.).

    Életút

    A bécsi földtani intézet segédtisztje (1863 nyara). A budai József Politechnikum Ásvány- és Földtani Intézete tanársegéde (1863 ősze–1864. aug.), ny. r. tanára (1864. aug. 6.–1868. júl. 5.). A Magyar Földtani Osztály másodgeológusa (1868. júl. 5.–1869), az újonnan megalakult Magyar Kir. Földtani Intézet másodgeológusa (1869. dec. 22.–1872. nov. 23.), elsőgeológusa és a Térképező Osztály vezetője (1872. nov. 23.–1891. febr. 21.).

    Bécsben, Karlsruhében fizikát és kémiát, Freibergben bányászati tudományokat tanult, majd Heidelbergben, a már nyugdíjas és csak geológiával foglalkozó Bunsen hatására érdeklődése végleg a földtudományok felé fordult. Pályája kezdetén, még heidelbergi egyetemi hallgató korában geológiai kirándulásokon vett részt Eifelben, Schwarzwaldban és Odenwaldban, tanulmányai befejezése után Bécsben, Franz von Hauer (1822–1899) és Guido Stache (1833–1921) mellett, a bécsi földtani intézet segédtisztjeként részt vett a Vág völgyében, a geológiai felvételi munkákban. Professzori kinevezése után, a Magyarhoni Földtani Társulat megbízásából a zsilvölgyi szénmedence geológiai vizsgálatát irányította (1867–1868). Gorove István (1819–1881) miniszter hívására vállalta el a Magyar Kir. Földtani Intézet geológusi feladatait, ahol első munkája a főváros és környéke geológiai felmérése volt. Később – ausztriai tapasztalatainak felhasználásával – jelentős eredményeket ért el Magyarország részletes geológiai földtani térképezésének és geológiai felvételezésének elindításában. Kutatóként alapvetően új eredményeket ért el a nyugat-magyarországi kövületes devon-rögök, a Budai hegység és a Mecsek geológiai viszonyainak feltárása, a Déli Bakony és az Erdélyi medence északi része rétegtani felépítésének tanulmányozása terén.

    Emlékezet

    Budapesten (Erzsébetváros, VII. kerület Erzsébet körút 56.) élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti Temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Halála után néhány hátrahagyott dolgozatát Lóczy Lajos és Vadász Elemér adta ki (1904–1912). A róla készült festményt a Magyar Állami Földtani Intézetben őrzik.

    Elismertség

    A Magyarhoni Földtani Társulat tagja (r.: 1864) és a választmány tagja (1866–1891). A Magyar Természettudományi Társulat tagja (r.: 1864) és a választmány tagja (1872-től). A Magyar Mérnök és Építész Egylet (MMÉE) tagja (r.: 1881). Az Erdélyi Természettudományi Egyesület (= Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften tagja (r.: 1869). A bécsi Geologische Reichsanstalt tagja (l.: 1863).

    Elismerés

    A Corona d’Italia lovagja (1870).

    Szerkesztés

    A Természettudományi Közlöny földtani rovatának vezetője.

    Főbb művei

    F. m.: A szigligeti bazalttuffok és a leányvári bazalt breccio palagonit tartalmáról. – Az erdélyhoni zsily-völgyi harmadképleti szénmedenczéjének a Magyar Földtani Társulat meghagyásából történt földtani megvizsgálása feletti jelentés. (A Magyar Földtani Társulat munkálatai. III. Pest, 1868)
    Palagonit in dem basaltischen Tuff des Szigliget-Berges und von Leányvár bei Battina im Baranyer Comitat. (Verhandlungen der Kaiserlich-Königliche Geologische Reichsanstalt, 1867)
    Über Wechselzersetzung beim Mischen von Salzlösungen, und über Dichtigkeits- und Brechungs-Verhältnisse einiger wässrigen Salzlösungen bei verschiedener Concentration. (Annales der Physik und Chemie, 1868)
    Dolomite und Kalke des Ofner-Gebirges. (Verhandlungen der Kaiserlich-Königliche Geologische Reichsanstalt, 1870)
    A zsily-völgyi szénteknő. 3 táblával. (Magyar Földtani Társulat Munkálatai V. Pest, 1870; németül: Geologische Reichsanstalt Jahrbuch, 1870)
    A Buda-Kovácsi hegység földtani viszonyai. 1 térképpel. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve. I. köt. 3. füz. Pest, 1871; és külön: Pest, 1871, ill. németül: Die geologischen Verhältnisse des Ofen-Kovácsier Gebirges. Mitteilungen aus dem Jahrbuche der königlichen geologischen Anstalt. Pest, 1871)
    A Lystridion splendens új lelőhelye Erdélyben. – Ásványtani közlemények a Vihorlat-Guttin trachyt-hegységének keleti részéből. (Földtani Közlöny, 1872)
    Adalék a Buda-Kovácsi hegység másodkori és régibb harmadkori képződései puhány faunájának ismeretéhez. 6 táblával. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve. II. köt. 3. füz. Pest, 1873 és külön: Pest, németül: Beiträge zur Kenntnis der Fauna des Hauptdolomites und der älteren tertiär Gebilde des Ofen-Kovácsier Gebirges. Mitteilungen aus dem Jahrbuche der königlichen geologischen Anstalt. Pest, 1873)
    A Vihorlat-Guttin hegység némely quarctartalmu trachytjának plagioklas kristályairól. 1 táblarajzzal. (Földtani Közlöny, 1873)
    A földtan az 1873. évi bécsi világtárlaton. Böckh Jánossal, Mattyasovszky Jakabbal, Telegdi Roth Lajossal. (Földtani Közlöny, 1874)
    A Déli Bakony bazalt-kőzetei. 3 táblával, 1 térképpel. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve. III. köt. 4. füz. Bp., 1875–1878; és külön: Bp., 1878, ill. németül: Die Basaltgesteine des südischen Bakony. Mitteilungen aus dem Jahrbuche der königlichen geologischen Anstalt. Pest, 1878)
    Jelentés az 1878 nyarán Szilágymegye keleti részében tett földtani részletes felvételekről. – Megjegyzések a trachytanyagnak a hazai ó-harmadkori lerakodásokban való előfordulására nézve. (Földtani Közlöny 1879)
    Bericht über das Braunkohlen-Vorkommen von Uglievik und Umgebung unweit Bjelina in Bosnien. (Bp., 1881)
    Buda-vidékének némely ó-harmadkori képződéséről. – Jelentés az 1881. évben az északnyugati erdélyi határhegységben és környékén tett földtani részletes fölvételről. (Földtani Közlöny, 1881)
    Jelentés az 1882 nyarán Szatmármegye délkeleti részében foganatosított földtani részletes fölvételekről. (A Magyar Királyi Földtani Intézet 1882. évi jelentése. Bp., 1883)
    Geologisches Gutachten über den Montan-Besitz der Krapinaer Bergbau-Unternehmung. (Agram, 1883)
    Jelentés az 1883. év nyarán a Duna jobb partján Ó-Szőny és Piszke közt foganatosított földtani részletes fölvételekről (A Magyar Királyi Földtani Intézet 1883. évi jelentése. Bp., 1884)
    Magyarország földtani viszonyainak vázlata. Böckh Jánossal. (Az 1885. évi Országos Általános Kiállítás Bányászati, Kohászati és Földtani [VI-ik] csoportjának részletes katalógusa. Bp., 1885)
    Földtani jegyzetek a prelukai kristályos pala-sziget és az észak és délfelé csatlakozó harmadkori vidékről. (Bp., 1886)
    Jelentés az 1886. év nyarán Szolnok-Dobokamegye északnyugati részében végzett földtani részletes felvételekről. (A Magyar Királyi Földtani Intézet 1886. évi jelentése. Bp., 1887)
    A budai keserűvíz-források keletkezéséről. H. K. hátrahagyott dolgozatai. Sajtó alá rend. és kiegészítette Lóczy Lajos. (Földtani Közlöny, 1904; és külön: Bp., 1904; németül: Über die Enststehung der Budaer Bitterwasserquellen. Bp., 1904)
    A Mecsek hegység középső-neokom rétegeinek kagylói. H. K. hátrahagyott dolgozatai. Sajtó alá rend. és kiegészítette Vadász M. Elemér. 3 térképpel. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1912 és A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve. XX. köt. 5. füz. Bp., 1912; németül: Die Lamellibranchiaten des mittelneokomen Schichten des Mecsekgebirges. Mitteilungen aus dem Jahrbuche der königlichen geologischen Anstalt. Bp., 1912).

    Irodalom

    Irod.: Böckh János: H. K. (A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1890-ről. Bp., 1891)
    Stur: Carl Hofmann. (Verhandlungen der Kaiserlich-Königliche Geologische Reichsanstalt, 1891)
    Telegdi Roth Lajos: H. K. (Földtani Közlöny, 1892)
    H. K. emlékezete. Művei bibliográfiájával. (Akadémiai Értesítő, 1892)
    Csiky Gábor: Megemlékezés H. F. halála 75. évfordulóján. (Földtani Közlöny, 1966)
    Szalai Tibor: H. K. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 1977)
    Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1985)
    Csiky Gábor: H. K. (Évfordulók a műszaki és természettudományokban. Bp., 1989)
    Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
    Hála József: H. K. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Schiff Júlia: A hegy vonzáskörében. A Hofmann és a Maderspach család története. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 2003)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu