Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Csontváry Kosztka Tivadar
    Csontváry
    Csontváry 2.
    Hugonnai Vilma, az első orvosnő
    Zenthe Ferenc emlékezete

    Homoródi Lajos

    mérnök

    1941-ig Habereger Lajos


    Született: 1911. május 2. Arad
    Meghalt: 1982. január 22. Budapest
    Temetés: 1982. február 12. Budapest
    Temetési hely: Óbuda, hamvasztás

    Család

    Sz: Habereger Lajos, az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak tisztviselője, főfelügyelője, Horváth Margit. F: Nátly Terézia, az Állami és Térképészeti Hivatal pénzügyi előadója. Fia: Homoródi András (1948–) vízépítőmérnök és Homoródi Gábor.

    Iskola

    Középiskoláit Aradon és Budapesten végezte, Budapesten éretts. (1929). A József Műegyetem Mérnöki Osztályán végzett (1934), háromszögelő szakvizsgát tett, birtokrendező mérnöki jogosítványt szerzett (1941). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) műszaki doktori okl. szerzett (1944), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1962). Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1979. máj. 11.).

    Életút

    A JNMGE Általános Geodéziai Tanszék tanársegéde (1934), Budapest székesfőváros – a város felmérésével foglalkozó – napidíjas mérnöke (1934–1938), a Budapesti Földmérési Felügyelőség mérnöke (1939–1941), a Háromszögelő Hivatal főmérnöke (1941–1950). Az Országos Földméréstani Intézet Felsőgeodéziai Osztályának csoportvezető mérnöke (1950–1952), a Geodéziai és Kartográfiai Intézet geodéziai osztályvezetője és az Intézet igazgatóhelyettese (1952–1954), a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat igazgatója (1954–1957), az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal tud. munkatársa (1957–1959). Az ÉKME, ill. a BME Építőmérnöki Kar I. sz. Geodéziai Tanszék, ill. a Geodézia Intézet Fotogrammetria Tanszék egy. docense (1959–1962), egy. tanára (1962. júl. 28.–1981. dec. 31.); a Tanszék vezetője (1961–1978) és az Intézet igazgatója (1972–1978). Az ÉKME rektorhelyettese (1963–1964), az ÉKME Mérnöki Kar dékánja (1964–1967).

    Tudományos pályafutásának kezdetén a városi sokszögelések pontosságával foglalkozott, később érdeklődése felsőgeodéziai, fotogrammetriai kérdések, ill. a légi háromszögelés elméleti problémái felé fordult. Kidolgozta a mérési eredmények célszerű kiegyenlítési módját. Nevéhez fűződik az új magyar elsőrendű háromszögelési hálózat irányítása, elveinek rögzítése, a vonatkozó technológiai utasítások megszerkesztése. Jelentős eredményeket ért el az új vetületi rendszer bevezetése, ill. a negyedrendű háromszögelés fejlesztése terén.

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, az Óbudai Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Egykori, óbudai otthonát (Budapest III. kerület Szőlő utca 25.) emléktábla jelöli. Születésének 100. évfordulóján a BME Építőmérnöki Kar Általános és Felsőgeodézia Tanszéke, Fotogrammetria és Térinformatika Tanszéke, ill. az MTA Földtudományok Osztálya emlékülést rendezett (Hazay István akadémikus születésének 110. évfordulójával közösen, 2011. ápr. 28-án).

    Elismertség

    Az MTA Geodéziai Tudományos Bizottsága tagja, elnöke (1975-től). Az MTA–TMB Földtudományi Szakbizottsága elnöke. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület alapító tagja (1956-tól), elnöke (1962–1980). A Nemzetközi Földmérő Szövetség (FIG) tagja, a FIG Oktatási Bizottsága alelnöke (1972–1974), elnöke (1975–1977). A Nemzetközi Fotogrammetriai Szövetség (ISP) és a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió (IGGU) tagja.

    Elismerés

    Lázár deák-emlékérem (1965), MTESZ Díj (1972), BME Emlékérem (1975), az MTA 150 Éves Fennállására Emlékplakett (1975), Fasching Antal-emlékplakett (1978). Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Munka Érdemrend (ezüst, 1965; arany, 1971 és 1981).

    Szerkesztés

    A Geodézia és Kartográfia c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

    Főbb művei

    F. m.: Az idő egysége. (Technika, 1937)
    A geofizikai kutató módszerek. (Technika, 1938)
    Budapest új sokszögelésének szögméréseiben elért pontosság. – Budapest új sokszögelésének hosszméréseiben elért pontosság. (Geodéziai Közlöny, 1942)
    A lécekkel végzett szabatos hosszmérés hibaforrásai. Egy. doktori értek. is. (Geodéziai Közlöny, 1944 és külön: Bp., 1944)
    Az Állami Földmérés munkálatainak kialakulása és jelenlegi állása. – Körosztások vizsgálata. (Geodéziai Közlöny, 1947)
    Geodézia. Tanfolyami jegyz. (Bp., 1948)
    Az európai háromszögelési hálózatok együttes kiegyenlítése. (Geodézia és Kartográfia, 1949)
    Két új teodolit elsőrendű észlelésre. (Geodézia és Kartográfia, 1950)
    Közvetett úton meghatározott külpontossági elemek megbízhatósága. – Közvetett úton meghatározott külpontossági elemek számítása. (Geodézia és Kartográfia, 1950)
    A Laplace-féle egyenletek felhasználása az elsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítésében. – A Nemzetközi Geodéziai Szövetség új képletei szintézisek pontosságának megállapítására. – A Szovjetunió felsőgeodéziai munkálatai. (Geodézia és Kartográfia, 1951)
    Vizsgálatok új háromszögelési hálózatunk elhelyezésére és tájékozására. 1–2. – Az ellipszoid méretek változásának hatása a háromszögelési hálózat kiegyenlítésének eredményére. 1–2. – Francia szintezési tapasztalatok. – Háromszögelés infravörös sugarakkal. – Kiegészítések a csillagászati geodéziához. Byff Imrével. – Háromszögelés elektromágneses sugarakkal. (Geodézia és Kartográfia, 1952)
    Régi háromszögelési hálózataink elhelyezése és tájékozása. (Geodézia és Kartográfia, 1953)
    Az alapvonalak redukálása az ellipszoidra. (Geodézia és Kartográfia, 1953; franciául: Acta Technica, 1953)
    Felsőgeodézia. I–III. köt. (A BME Hadmérnöki Kar jegyzetei. Bp., 1953–1954)
    Nagyteljesítményű számológépek. – Hegyóriások legyőzése. (Geodézia és Kartográfia, 1954)
    Országos háromszögelés és helyi rendszerek. (Geodézia és Kartográfia, 1955)
    Új szintezőléc földalatti és éjjeli méréshez. – A hibaellipszis és a ponthiba. – A szintezési refrakció. (Geodézia és Kartográfia, 1956)
    A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai Kongresszusa. 1956. szept. 18–21. – Egy teodolit körosztásának vizsgálata. – Régi pontok az új hálózatban. – Negyedrendű háromszögelési hálózatunk felújítása. (Geodézia és Kartográfia, 1957)
    Lengyel javaslatok a geodéziai és a kartográfiai munkálatok egységesítésére. – Nagy építmények elmozdulásainak és alakváltozásainak geodéziai meghatározása. – A háromszögelés feltalálásáról. – Az egységes európai háromszögelési hálózat. (Geodézia és Kartográfia, 1958)
    Az új vetületi rendszerünkkel kapcsolatos kérdések. 1–2. (Geodézia és Kartográfia, 1959)
    Die Deutung des Punktfehlers. (Acta Technica, 1959)
    Az új magyar háromszögelés eredményeinek hasznosításával kapcsolatos problémák. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1960)
    A geodézia és rokontudományai az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt. – A földmérőmérnök-képzés átszervezése. (Geodézia és Kartográfia, 1960)
    Geofizika. ÉKME jegyz. (Bp., 1960; 4. kiad. 1965)
    Felsőgeodézia. I–II. köt. ÉKME jegyz. (Bp., 1960–1961; 4. kiad. 1965 és tankönyv egy kötetben: Bp., 1961)
    A mesterséges holdak a geodézia szolgálatában. (Geodézia és Kartográfia, 1961)
    Új háromszögelési hálózatunk abszolút tájékozása. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1961)
    Új háromszögelési hálózatunk használatbavétele érdekében szükséges koordináta-transzformációk megoldása. Doktori értek. (Bp., 1961)
    A földkéreg mozgásainak vizsgálata. – A csillagászati egység új meghatározásai. (Geodézia és Kartográfia, 1962)
    Térképészet-városmérés. Szakmérnöki jegyz. (Bp., 1962)
    A geodézia tudományának helyzete és fejlődésének iránya. – Új fényképező kamerák a rakétatechnika szolgálatában. – Japán nagyméretarányú térképezése. – Geodéziai pontmeghatározás mesterséges holdak észlelésével. – A topográfiai térképek pontossága. – Szabatos helyi hálózatok levezetése az új felsőrendű háromszögelési hálózatból. – Nagyméretarányú térképeink jelkulcsa. Novotny Ivánnal. (Geodézia és Kartográfia, 1963)
    Újfajta nemzetközi térképészeti dokumentáció: a Cartactual. – Egy új elektromos műszer a geodéziában, a Hifix. (Geodézia és Kartográfia, 1965)
    Alapfogalmak. – Felsőrendű háromszögelés. (Geodéziai kézikönyv. I. köt. Szerk. Hazay István. Bp., 1965)
    Felsőgeodézia. Egy. tankönyv. (Bp., 1966)
    A geodézia korszerű irányai. Szakmérnöki jegyz. Biró Péterrel. (A BME Mérnöki Továbbképző Intézete kiadványai. Bp., 1966)
    Fotogrammetria. I–II. köt. Egy. jegyz. Domokos Györgynével. (Bp., 1967; 2. kiad. 1968; 3. kiad. 1969; 4. kiad. 1972; 10. kiad. 1984)
    A mérnökképzés feladatai és problémái a reformtanterv tükrében. (Magyar Építőipar, 1967)
    Az asztrogeodéziától a panelgeodéziáig. – A levezetett szögekkel végzett háromszögelések pontosságának vizsgálatai. – A Hold fényképezésének néhány adata. – Kozmikus háromszögelés a Karib-tenger felett. – Az Azori-szigetek bekapcsolása az európai háromszögelési hálózatba. – Készülés villamos felsővezetékek bemérésére. (Geodézia és Kartográfia, 1968)
    Eötvös Loránd és a geodézia. – Még egyszer a levezetett szögekkel végzett háromszögelésről. (Geodézia és Kartográfia, 1969)
    A földmérőképzés 25 éve. (Geodézia és Kartográfia, 1970)
    A földmérőképzés gondjai itthon és külföldön. (Geodézia és Kartográfia, 1971)
    Photogrammetry, Settlement-Development, Protection of Environment. (Acta Geologica, 1973)
    Földi és légi háromszögelés. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. ápr. 18.; megjelent: MTA X. Osztálya Közleményei, 1974)
    A földmérők kiképzésének, valamint továbbképzésének rendszere és néhány problémája Magyarországon. – Egy különleges fotogrammetriai feladat. (Geodézia és Kartográfia, 1974)
    A légi háromszögelés alapjai. (Geodézia és Kartográfia, 1975)
    A fotogrammetria külföldi és hazai fejlődése. (Műszaki Tervezés, 1975)
    A földmérőmérnöki szak új tanterve a Budapesti Műszaki Egyetemen. (Geodézia és Kartográfia, 1977)
    A földmérőképzés tananyaga. (Geodézia és Kartográfia, 1979)
    Geodéziai alaphálózatok. Egy. jegyz. (Bp., 1980)
    A geodéziai és földmérőképzés kétszáz éve. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1980. ápr. 21.; megjelent, kivonatosan: Geodézia és Kartográfia, 1982)
    A természeti erőforrások feltárásának és védelmének geodéziai feladatai. (Magyar Tudomány, 1981)
    A földmérőképzés Svájcban. 1–2. – Hídszerkezet elemeinek ellenőrzése fotogrammetriával. (Geodézia és Kartográfia, 1982).

    Irodalom

    Irod.: Tárczy-Hornoch Antal: H. L., az MTA l. tagja. (Geodézia és Kartográfia, 1973)
    Regőczi Emil: H. L. székfoglalója az MTA-n. (Geodézia és Kartográfia, 1974)
    Regőczi Emil: H. L., az MTA r. tagja. (Geodézia és Kartográfia, 1979)
    H. L. akadémikus 70 éves. (Geodézia és Kartográfia, 1981)
    H. L. (BME Évkönyv, 1981/82)
    Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1982. jan. 23.)
    Biró Péter: H. L.-ról. Művei bibliográfiájával. (MTA X. Osztályának Közleményei, 1982)
    H. L. (Geodézia és Kartográfia, 1982)
    Martos Ferenc: H. L. (Magyar Tudomány, 1982)
    Detrekői Ákos: H. L. szerepe a magyar geodéziában. – Homoródi András: H. L. szakirodalmi tevékenysége. (Geodézia és Kartográfia, 1987)
    Detrekői Ákos: Emlékbeszéd H. L. születésének 90. évfordulóján. (Geodézia és Kartográfia, 2001)
    Detrekői Ákos: 100 éve született H. L. (Geodézia és Kartográfia, 2011)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu