Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Házy Erzsébet
    Házy Erzsébet
    Igazházi, az első magyar színi játék
    Simai Kristóf

    Horváth Cyrill

    filozófus, pedagógus, piarista szerzetes, római katolikus pap

    1820-ig Horváth József


    Született: 1804. október 17. Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Meghalt: 1884. november 5. Budapest

    Család

    Sz: Horváth József, Végh Erzsébet. Testvére: Horváth Döme (1819–1899) író, jogász.

    Iskola

    Középiskoláit Kecskeméten (1815–1819) és Privigyén végezte (1819–1820), belépett a piarista rendbe (1820. okt. 10.), a rend trencséni társházában újoncnövendék (1820–1821), Podolinban (1822–1823), Vácott tanult (1823–1824), Nyitrán (1826–1827) és Szentgyörgyön (Pozsony vm.) teológiát hallgatott (1827–1828), pappá szentelték (1828. aug. 6.). A pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1825), az MTA tagja (l.: 1834. nov. 8.; r.: 1836. szept. 9.; t.: 1865. dec. 10.).

    Életút

    A piarista rend váci (1828–1830), szegedi gimnáziumának r. tanára (1830–1844), szegedi gimnáziumának és a líceumnak igazgatója (1844–1849). A piarista rend pesti (1849–1859), majd ismét a szegedi gimnáziumának r. tanára és igazgatója (1859–1860). A piarista rend levéltárnoka (1860–1861), a pesti, ill. bp.-i tudományegyetemen a filozófia h. (1861–1863), r. tanára (1863–1884).

    A Bécsi Földtani Társulat l. tagja.

    Pályája kezdetén verseket (elsősorban ódákat) és drámákat írt. Tyrus c. szomorújátékát Vörösmarty Mihály Vérnász c. drámája mellett a Magyar Tudós Társaság dicséretben részesítette (1834-ben). Később érdeklődése pedagógiai és filozófiai kérdések felé fordult. A kor szaklapjaiban gyakran írt tanügyi leveleket, bírálta a korabeli tanodák irodalmi felfogását és nevelési elképzeléseit. Filozófusként karteziánus elveket vallott, de Schelling nézeteivel is sokat foglalkozott, ill. a szubjektivizmuson és az objektivizmuson alapuló, által konkretizmusnak nevezett filozófiai rendszert dolgozott ki, de ennek részletezéséig már nem jutott el.

    Emlékezet

    Eredetileg Horváth Józsefnek hívták, a Cyrill a szerzetesi neve. Toldy Ferenc az ő rábeszélésére írta meg A magyar nemzeti irodalom történetét (1851-ben, a művet Toldy Horváth Cyrillnek ajánlotta!). Kecskeméten született, a helyi Batthyány utcai Horváth-ház a 19. sz. közepén Kecskemét kulturális életének központja volt, gyakran megfordult itt Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vörösmarty is. Budapesten hunyt el, irodalmi hagyatékát öccse, Horváth Döme adta ki (1899–1900-ban). Emlékét Kecskeméten utca őrzi (Horváth Cyrill tér, a piarista rendház mellett).

    Szerkesztés

    Költeményei a Regélőben (1834–1835) és a Buda-Pesti Árvízkönyvben (1837); tudományos dolgozatai elsősorban a Magyar Tudós Társaság Évkönyveiben (1837–1850), az Akadémiai Értesítőben (1850–1866), az Egyházi Lapokban (1867–1868), a Magyar Philosophiai Szemlében (1882); pedagógiai programbeszédei, egyéb írásai elsősorban A pesti kegyesrendi tanítórend nagygymnasiumának értesítőjében (1851–1858), a Tanodai Lapokban (1857), az Uj Magyar Muzeumban (1857–1860), A szegedi kegyesrendi tanítórend nagygymnasiumának értesítőjében (1859), az Autonomiában (1868–1869), a Szabad Egyházban (1870), a Népiskolában (1871–1874) és a Budapesti Közlönyben jelentek mg (1872).

    Főbb művei

    F. m.: A philosophiai rendszerek méltatása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1837. aug. 31.; megjelent: a Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. IV. 1836–1838. Buda, 1840)
    Az Isten és a világ közti viszonyról. (A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. V. 1838–1840. Buda, 1842)
    A bölcsészet eszméjéről. (Akadémiai Értesítő, 1850–1854)
    Mi a tanítás? (Pest, 1853)
    A tanodai műbecslésről. (Pest, 1855)
    A positiv és a negativ philosophia. (Akadémiai Értesítő, 1855–1859)
    A lyrai művek tanodai felfogásáról. (Pest, 1856)
    A tanrendszer gyakorlati becsének föltételeiről. (Pest, 1857)
    Mit eredményezett nálunk aesthetikailag a múlt? (Uj Magyar Muzeum, 1857)
    Az írók tanodai jellemzéséről. (Pest, 1858)
    Nevelésügyi szakaszok: össz-szerű eligazodás. (Uj Magyar Muzeum, 1859)
    Mit szükségel nálunk aesthetikailag a jelen? (Uj Magyar Muzeum, 1860)
    Schelling philosophiájának időszakai. (Akadémiai Értesítő, 1861–1863)
    Cartesius bölcsészeti főelve. – Cartesius ismerettana. (Akadémiai Értesítő, 1865)
    Cartesius dualismusa. (Akadémiai Értesítő, 1866)
    A philosophiai rendszerek jelen állapotjáról. (Értekezések a bölcsészeti tudományok köréből. I. köt. 1. Pest, 1867)
    Apáczai Csere János bölcsészeti dolgozatai. Szerk. (Pest, 1867)
    Subjectivismus és objectivismus a philosophiában. (Egyházi Lapok, 1867–1868)
    A philosophiai módszerek akadályairól. (Értekezések a philosophiai osztály köréből. I. köt. 8. Pest, 1868)
    A philosophálás akadályai. 1–3. (Magyar Philosophiai Szemle, 1882)
    drámái: Tyrus. Szomorújáték 5 felvonásban. (Eredeti játékszín. 2. Buda, 1834)
    Kuthen, kun király. Szomorújáték 5 felvonásban. (Szeged, 1838)
    Jolánta. Szomorújáték 5 felvonásban. (Buda. Színművek zsebkönyve. Kiadta Hazucha Ferenc. Buda, 1839)
    Vetélytársak. Szomorújáték 5 felvonásban. (Alföldi Színműtár. Kecskemét, 1850)
    Kupa. Szomorújáték 2 jelenetben. (Szikszói Enyhlapok, 1853)
    H. C. szépirodalmi munkái. I–II. köt. Szomorújátékok. Sajtó alá rend., kiadta Horváth Döme. (Kecskemét, 1899–1900).

    Megjegyzések

    A Magyar Tudományos Akadémia tagja. I. köt.-ben a két Horváth Cyrill akadémikus akadémiai székfoglalói felcserélve!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (933), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu