Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Az író és a titkár
    Fejes Endre: Mocorgó
    Halandzsa
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó

    Imreh István, id.

    író, történész, levéltáros

    Imreh, Stefan


    Született: 1919. szeptember 12. Sepsiszentkirály, Háromszék vármegye
    Meghalt: 2003. január 31. Kolozsvár
    Temetés: 2003. február 4. Kolozsvár

    Család

    Sz: Imreh István. Fia: Imreh Sz. István (1945–) biológus, genetikus.

    Iskola

    A Kolozsvári Unitárius Kollégiumban és a Brassói Református Kereskedelmi Iskolában tanult (a második bécsi döntést követően éretts. 1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karán gazdaságtörténetből bölcsészdoktori okl. szerzett (1944), az MTA tagja (külső: 1990. máj. 21.).

    Életút

    A kolozsvári Victoria szövetkezet vezető közgazdásza (1944–1945), egyúttal az Erdélyi Tudományos Intézet ösztöndíjasa (1943–1945), tanársegéde (1945–1946), aligazgatója (1946–1948). A kolozsvári egyetemi Móricz Zsigmond Kollégiuma tanára (1945–1948), a kolozsvári Bolyai, ill. Babes–Bolyai Tudományegyetem Jog– és Közgazdaság-tudományi Karának oktatója (1948–1950), egy. docense, majd egy. tanára (1950–1983) és a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Történeti Intézetének ún. főkutatója (1949-től). Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Történeti Levéltárának mb. igazgatója (1950–1953).

    A 17–18. sz.-i Erdély művelődés-, gazdaság- és politikatörténetével, népi jogéletkutatással foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a székely falu mezőgazdasági fejlődésének, állattartásának, szőlőművelésének, társadalmi rétegződésének feltárása terén. Feldolgozta a székely szabadparaszti tömegek 18–19. sz.-i mozgalmait, elsőként ismerte fel a székely falutörvények jelentőségét, amelyen keresztül a Székelyföld sajátos társadalomfejlődését mutatta be több kötetében (A rendtartó székely falu, 1973; A törvényhozó székely falu, 1983). Összegyűjtötte és közzétette a középkori magyar falu közösségi hagyományait őrző székely falusi írásbeliség sajátos történelmi forrásait. Magyar és román nyelven írt, román nyelvű dolgozatai Stefan Imreh néven jelentek meg.

    Emlékezet

    Kolozsvárott élt és tevékenykedett, ott is hunyt el, a Házsongárdi Temetőben nyugszik. Kéziratos hagyatéka az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kézirattárában kutatható.

    Elismertség

    A Magyar Néprajzi Társaság tb. tagja (1977). A BKE díszdoktora (1995).

    Elismerés

    Beke Manó-díj (1963 és 1988), Apáczai Csere János-díj (1974), Balcescu-díj (Román Tudományos Akadémia, 1981), Entz Géza-díj (1998), Kriterion Koszorú (2001), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2003).

    Főbb művei

    F. m.: Szülőföldünk. (Sepsiszentgyörgy, 1944)
    Proveniena i numarul muncitorilor din întreprinderile manufacturiere din Transilvania în prima jumatate a secolului al XIX-lea. (Studii i referate privind istoria Romaniei, 1954)
    Despre începuturile industriei capitaliste din Transilvania în prima jumatate a secolului al XIX-lea. (Bucuresti, 1955)
    Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Adatok a XVIII. század végi és XIX. század eleji székelyföldi nagybirtok gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról. (Gazdaságtörténeti tanulmányok. 1. Bukarest, 1956)
    Az erdélyi manufaktúraipar munkásairól a XIX. század első felében. (Gazdaságtörténeti tanulmányok. 3. Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről. Bukarest, 1956)
    Adatok Gábor Áron életrajzához. (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1957)
    Újkori egyetemes történeti előadások. 1870–1918. (Kolozsvár, 1958)
    A bereckiek moldvai kapcsolatairól a XIX. század első felében. (Studia Universitatum Victor Babes et Bolyai, 1958)
    Székelyföldi paraszti jegyzőkönyvek pásztorlási határozatai. 1717–1928. Forrásközlés. (Agrártörténeti Szemle, 1959)
    Az árutermelés fokozódása az erdélyi mezőgazdaságban a feudalizmus bomlásának idején. (Studia Universitatum Victor Babes et Bolyai, 1962)
    A székely parasztság történetének néhány kérdése. Pataki Józseffel. Erdélyi városok a feudalizmus alkonyán. Csetri Elekkel. Katonalevelek az első világháborúból. (Korunk, 1964)
    A robotoló jobbágy és a társadalomfejlődés. (Korunk, 1965)
    Contributii la problema utilizarii fortei de munca a iobagilor. (Anuarul Institutului de Istorie. Cluj, 1965)
    Hagyomány és korszerűség az állattartásban. Pataki Józseffel. (Korunk, 1966)
    A jobbágymunkaerő felhasználása a Toldalagi-birtokon. (Acta Universitatis Debreceniensis. Series Historica, 1967)
    A bálványosváraljai falukutatás. Múltunk a Studia hasábjain. (Korunk, 1967)
    „Szabad székelyek” Erdély hűbéri társadalmában. (Korunk, 1968)
    Adatok Udvarhelyszék állattartásához. 1570–1610. Pataki Józseffel. (ALUTA, 1970 és külön: Sepsiszentgyörgy, 1970)
    Az agrártörténetírás új útjai. (Korunk, 1970)
    Unele probleme i metode nol în cercetarea istoriei agriculturii feudale. (Terra Nostra, 1971)
    A székely falvak törvényeiről. (ALUTA, 1971 és külön: Sepsiszentgyörgy, 1971)
    Válságirodalom és hagyomány. (Korunk, 1971)
    A rendtartó székely falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából. Közzétette és a bevezető tanulmányt írta. (Bukarest, 1973)
    Népi mozgalmak Háromszéken. Gábor Áron útban a forradalom felé. (1848– arcok, eszmék, tettek. Tanulmányok. Bukarest, 1974)
    1849-es székely hadilapok. (Korunk Évkönyv 1974. Tanulmányok a romániai magyar sajtótörténet köréből. Kolozsvár, 1974)
    A székely falu társadalmi szerkezete a XVII. század elején. Pataki Józseffel. Földközösség Aranyosszéken. Újjáépítő erdélyi kaláka. (Korunk, 1976)
    Jegyzetek néprajzról és történelemről. (Korunk Évkönyv. 1976. Egy alkotó műhely félévszázados történetéhez. 1926–1976. Kolozsvár, 1976 és Népismereti dolgozatok. 1976. Szerk. Kós Károly. Bukarest, 1977)
    A szabófalvi jogszokásokról. Szeszka Erdős Péterrel. (Népismereti dolgozatok. 1978. Szerk. Kós Károly. Bukarest, 1978)
    A Móricz Zsigmond Kollégium ébresztése. (Korunk, 1979)
    A bálványosváraljai falukutatás módszerének vázlata. Korunk Évkönyv 1979. Orbán Balázs születésének 150. évfordulójára. Kolozsvár–Napoca, 1979)
    Erdélyi hétköznapok. 1750–1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról. (Bukarest, 1979; románul: Bucuresti, 1982)
    Erdély változó társadalma. 1767–1821. Monográfia. Csetri Elekkel. (Bukarest, 1980)
    A törvényhozó székely falu. Monográfia. (Bukarest, 1983)
    Önigazgatás és a céhes élet. Szabadság, önrendelkezés, jogalkotás a székelyeknél. (Korunk, 1983)
    Székelyek a múló időben. (Nemzet és emlékezet. Bp., 1987)
    Erdély társadalmi rétegződéséről. (Tanulmányok Magyarország társadalmának átrétegződéséhez a polgári átalakulás korában. Szerk. Szabad György. Bp., 1990)
    Tallózás Orbán Balázs írásaiban. Kászoni kisnemes az Erdélyi Udvari Kancellária élén. Pataki Józseffel. (Korunk, 1990)
    Kuruckori kászoni szemle. Pataki Józseffel. (Művelődés, 1990)
    A példázatot termő élet. 100 éve halt meg Orbán Balázs. (Székely Útkereső, 1990)
    Mezőgazdasági rendtartások, egyezségek, utasítások. 1580–1635. (Erdélyi Múzeum, 1991)
    Sokszínű erdélyiség. (Korunk, 1991)
    Természetvédelem székely eleinknél. (A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Évkönyve, 1991)
    A székelység rendi tagolódása 1848 – Agyagfalva – előtt. Az erkölcsi normák és más szabályok megszegői Kászonban. A porció, kvártély és forspont gondja Kászonban. 1650–1750. Iskola, tanító, deák, könyv Kászonban. (Művelődés, 1991)
    Kászonszéki krónika. 1650–1750. Pataki Józseffel. (Bp.–Bukarest, 1992)
    A fejedelmi gazdálkodás Bethlen Gábor idejében. (Erdélyi tudományos füzetek. 211. Bp., 1992)
    Falutörvények, rendtartások. (Rubicon, 1992)
    A székely faluközösség alkonya. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1992. szept. 24.; megjelent, kivonatosan: Magyar Tudomány, 1993)
    A természeti környezet oltalmazása a székely rendtartásokban. (Európa híres kertje. Történeti ökológiai tanulmányok Magyarországról. Szerk. Kósa László, R. Várkonyi Ágnes és Várkonyi Gábor. Bp., 1993)
    Tudósítás írásról és népről. (A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
    Jegyzetek a székely historiográfiáról. A székely „communitas” alkonya. (Korunk, 1993)
    Hogyan lettek határőrök a székelyek? 1–2. (Művelődés, 1993)
    Hitelintézet-alapítási törekvések a reformkori Erdélyben. (Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században Magyarországon. Tanulmányok Szabad György 70. születésnapjára. Szerk. Orosz István és Pölöskei Ferenc. Bp., 1994)
    Az „úrdolgás világ.” Kossuth Lajos és negyvennyolc a bálványosváraljaiak emlékezetében. (Erdélyi tudományos füzetek. 219. Emlékezés Kossuth Lajosra Erdélyben, 1994-ben. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület emlékülése. Kolozsvár, 1994)
    A háromszéki Hilib törvényei. 1829–1830. (Népismereti dolgozatok. 1994. Bukarest, 1994)
    Határőr katonatisztek, székbeli elöljárók, falutörvények a Székelyföldön a XVIII. század végén. (Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. Az 1993. nov. 10–11-én Budapesten rendezett tudományos konferencia előadásai. Szerk. Kisbán Eszter. Bp., 1994)
    Az Erdélyi Tudományos Intézet és a tájkutatás. Régi székelyek üzenete. (Korunk, 1994)
    Moldvába települő székelyek a madéfalvi vész után. (Néprajzi Látóhatár, 1994)
    Alsó-Fehér megyei falusbírák számadásai. 1796–1806. (Aetas, 1995)
    Bölöni Farkas Sándor életvitele, mindennapjai a költségnaplója tükrében. (Keresztény Magvető, 1995)
    Vincze Lajos amerikai néprajzos levelei. (Korunk, 1995)
    Fejezetek a székelyek történetéből. Egyed Ákossal, Vofkori Máriával. (Kisebbségkutatás, 1995)
    „A faluk birodalmának módjáról.” (Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kovács András, Sipos Gábor és Tonk Sándor. Kolozsvár, 1996)
    Bölöni Farkas Sándor közhasznú élete. (Erdélyi Múzeum, 1996)
    Erdélyi terméseredmények. (Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Főszerk. Hanák Péter, szerk. Nagy Mariann. Pécs, 1997)
    Társadalmi rendek, rétegek Erdélyben 1848 előtt. Csetri Elekkel. (Erdélyi Múzeum, 1997)
    Udvarhelyszék legrégebbi falutörvénye. (Székelyföld [folyóirat], 1997)
    Rendtartó, önigazgató közösségek a Székelyföldön. (R. Várkonyi Ágnes-emlékkönyv. Születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Rihmer Zoltán, Thoroczkay Gábor és Tusor Péter. Bp., 1998)
    A koronkaiak pere. (Szabó István-emlékkönyv. Kovács Ágnes közreműködésével szerk. Rácz István. Debrecen, 1998)
    Erdély társadalmi és etnikai arculata 1848-ban. Csetri Elekkel. (A szabadság Debrecenbe költözött. Tanulmányok 1848/49 történetéhez. Szerk. Takács Péter. Debrecen, 1998)
    Kossuth emléke Váralján. (Barátság. 1848/49-es különszám, 1998)
    Erdélyi eleink emlékezete. Társadalom- és gazdaságtörténeti tanulmányok. (A Magyarságkutatás Könyvtára. 22. Bp.–Kolozsvár, 1999)
    Kolozsvári fertályok, tizedek. „Bárhol, csak színház legyen.” Kolozsvári diákok beszélgetése. Prezsmer Boglárkával, Zsigmond Andreával. (Korunk, 1999)
    Az 1942-es felmérés általános értékelése. (Erdélyi Múzeum, 2000)
    Bölöni Farkas Sándor emlékezete. (Közgazdász Fórum, 2000)
    A puskaporgyártó esztelneki ferencesek. (Gazdaságtörténet – könyvtártörténet. Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára. Szerk. Buza János. Bp., 2001)
    Székely rendtartások. (A székelység története a XVII–XIX. században. Tanulmányok. Vál., összeáll. Egyed Ákos és Magyari József. Csíkszereda, 2001)
    Bölöni Farkas Sándor. (Az erdélyi magyar gondolkodás múltjából. XIX–XX. század. Felelős szerk. Somai József. Kolozsvár, 2001–2004)
    1849-es székely hadilapok. (Erdély kövei. Évek az ezerszázból. Kortárs erdélyi történészek. Tanulmányok. Szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán. Stockholm, 2002)
    Rendek, társadalmi rétegek Erdélyben, 1848 előtt. Csetri Elekkel. (Erdély az ébredő Európában. 1825–1848. Tanulmányok. Kolozsvár, 2009)
    Agrarian Bylaws, Agreements and Instructions. 1580–1635. (Studies in the History of Early Modern Transylvania. Szerk. Kovács Kiss Gyöngy. Boulder–New York, 2011)
    szerk.: Székely falutörvények. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1947)
    Változó valóság. Szociográfiai tanulmányok. Szerk. (Bukarest, 1978)
    Venczel József: Az önismeret útján. Tanulmányok az erdélyi társadalomkutatás köréből. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bukarest, 1980)
    „Látom, az életem nem igen gyönyörű.” A madéfalvi veszedelem tanúkihallgatási jegyzőkönyve, 1764. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi I. I. (Bukarest, 1994).

    Irodalom

    Irod.: Pataki József: Eredmények és feladatok a székelyek történeti múltjának feltárásában. Beszélgetés I. I.-nal. (Korunk, 1957)
    Kovács Erzsébet: Hogyan dolgozik a parasztság történetének kutatója? Beszélgetés I. I.-nal. (Előre, 1972. máj. 4.)
    Benkő Samu: Falusi írástudók vallomása a székelység múltjáról. (Utunk, 1974)
    Tárkány Szűcs Ernő: I. I.: A rendtartó székely falu. (Ethnographia, 1975)
    Nagy Imre: I. I.: A rendtartó székely falu. (Századok, 1975)
    Bárth János: I. I.: A rendtartó székely falu. (Agrártörténeti Szemle, 1975)
    Tófalvi Zoltán: A székely falu történetének kutatója. I. I. (A Hét Évkönyve, 1978)
    Trócsányi Zsolt: I. I.: Erdélyi hétköznapok. (Századok, 1980)
    Tárkány Szűcs Ernő: I. I.: Erdélyi hétköznapok. Andorka Rudolf: Változó valóság. Szociográfiai tanulmányok. Szerk. I. I. (Ethnographia, 1980)
    Nagy Béla: Korok és modellek. Beszélgetés I. I. történésszel. (Fáklya 1980)
    Beke György: Regéktől a valóságig. Beszélgetés a hatvanéves I. I.-nal. (A Hét 1980. 5.)
    Egyed Ákos: Korszerű gazdaság– és társadalomtörténet. (Utunk 1980. 13.)
    Hajdú Lajos: I. I.: Erdélyi hétköznapok. (Állam és Igazgatás, 1981)
    Bárth János: I. I.: Erdélyi hétköznapok. (Honismeret, 1981)
    Miskolczy Ambrus: I. I.–Csetri Elek: Erdély változó társadalma. 1767–1821. (Századok, 1981)
    Sándor Lajos: I. I.: Erdélyi hétköznapok. (Agrártörténeti Szemle, 1982)
    Hajdú Lajos: I. I.: A törvényhozó székely falu. (Jogtudományi Közlöny, 1984)
    Csizmadia Andor: I. I.: A törvényhozó székely falu. (Állam és Igazgatás, 1984)
    Trócsányi Zsolt: I. I.: A törvényhozó székely falu. (Századok, 1985)
    Tagányi Zoltán: I. I.: A törvényhozó székely falu. (Agrártörténeti Szemle, 1987)
    „Igyekeztem a magam igazát is mondani…” I. I. kolozsvári történésszel beszélget Páll Árpád. (Honismeret, 1987)
    Gyöngyösi Gábor: Milyen a székely ember? I. I.: Székelyek a múló időben. (Napjaink, 1988)
    Új külső tagok: I. I. (Magyar Tudomány, 1991)
    Benkő Samu: Baltahajításnyi kicsi táj kötőereje. I. I.–Pataki József: Kászonszéki krónika. (Erdélyi Múzeum, 1993)
    Bethlen Gábor a Nagy-Homoród mentén. I. I. kolozsvári történésszel beszélget Cseke Péter. (Honismeret, 1993)
    Metz Katalin: „Mi, székelyek – magyarok és európaiak vagyunk.” Találkozás I. I. kolozsvári történésszel. (Új Magyarország, 1994. 241.)
    Gaál György: A székely történet kutatása nem jelent elkülönülést. Beszélgetés I. I. történésszel. I. I. műveinek válogatott bibliográfiája. (Aetas, 1995)
    Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I–II. köt. Szerk. Simon Anita és Tál Mariann. (Csíkszereda, 1996–1997)
    Romániai magyar ki kicsoda? 1997. Főszerk. Stanik István. (Kolozsvár, 1997)
    Tánczos Vilmos: Liberalizmus vagy hivatásrendiség? Beszélgetés I. I. történész professzorral. I. I. válogatott bibliográfiája. (Székelyföld [folyóirat], 1997)
    Benkő Samu: A múltidéző titka. Az élmény és a biztos tudás. I. I. nyolcvanéves. (Európai Utas, 1999)
    Kerekes Jenő: I. I. gazdaságtörténész nyolcvanéves. (Közgazdász Fórum, 1999)
    Hudi József: I. I. 80. születésnapjára. (Comitatus, 1999)
    Emlékkönyv I. I. születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kiss András, Kovács Kiss Gyöngy és Pozsony Ferenc. I. I. irodalmi munkásságának könyvészetével. A bibliográfiát összeáll. Károlyiné Domahidi Jolán. Kolozsvár, 1999)
    Egyed Ákos: A jelenben élő múlt. Gondolatok I. I. falutörténeti kutatásairól. (Korunk, 1999)
    W. Kovács András: Tisztelgés I. I. előtt. (Erdélyi Múzeum, 1999)
    Erdélyi magyar ki kicsoda? 2000. Igazgató-főszerk. Stanik István. (Bukarest–Nagyvárad, 2000)
    Vásárhelyi Judit: A fenntartható rend: a szabad önkorlátozás. I. I., a fenntarthatóság régésze. (Ökotáj, 2001)
    Aki a tornác küszöbén áll. I. I. történész professzorral beszélgetett Sebestyén Kálmán. (Honismeret, 2003)
    Benkő Samu: I. I. (Magyar Tudomány, 2003)
    Búcsúzunk I. I. ny. egyetemi tanártól, az MTA külső tagjától. (Közgazdász Fórum, 2003)
    Egyed Ákos: Gyászbeszéd I. I. ravatalánál. (Erdélyi Múzeum, 2003)
    I. I. Camil Muresanu gyászbeszéde, Kovács Kiss Gyöngy fordítása. (Korunk, 2003).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (179), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (905), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (301), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu