Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Czuczor Gergely István
    Petőfi nősül
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Ivánovics György

    orvos, mikrobiológus, bakteriológus


    Született: 1904. június 11. Budapest
    Meghalt: 1980. szeptember 1. Budapest
    Temetés: 1980. szeptember 12. Szeged
    Temetési hely: Belvárosi Temető

    Család

    Sz: Ivánovics Lajos kisiparos, Lacza Irma (1886–1958). F: Krompaszky (Sarolta) Sári (†1979) orvos. Leánya: Ivánovics Györgyi.

    Iskola

    A Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1928), laboratóriumi szakorvosi vizsgát tett (1932), a heveny fertőző betegségek bakteriológiai diagnózisa és járványtana tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1936). Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; r.: 1955. máj. 28.).

    Életút

    A Pázmány Péter Tudományegyetem Közegészségtani, ill. Kórbonctani Intézetének gyakornoka (1924–1929), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a SZOTE Közegészségtani, ill. Mikrobiológiai Intézetének egy. tanársegéde (1929–1937), egy. adjunktusa (1937–1940), ny. rk. (1940–1943), ny. r. tanára (1943–1952), egy. tanára (1952–1974), nyugdíjas tud. tanácsadója (1974–1980). A Tanszék vezetője (1940–1974), az Általános Orvostudományi Kar dékánja (1948–1949), dékánhelyettese (1949–1950). A bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1932), a baltimore-i Johns Hopkins School of Hygiene Rockefeller-ösztöndíjasa (1934–1935), a stockholmi Svéd Műszaki Egyetem Biokémiai Intézete vendégkutatója (1947), a bostoni Harvard Egyetem Bakteriológiai és Immunológiai Intézete (1960), a Glasgowi Egyetem vendégprofesszora (1965–1966).

    Általános bakteriológiával, virológiával, a genetika és a biokémia mikrobiológiai határterületeivel foglalkozott, a magyar orvosi mikrobiológiai tudomány 20. sz.-i történetének korszakos személyisége. Új szövettenyésztési eljárásokat dolgozott ki vírusok fertőzőképességének meghatározására, ezzel alapvetően új eredményeket ért el a nemzetközi mikrobiológiai és virológiai kutatások fejlődésében. Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el a lépfene-baktérium (Bacillus anthracis) patogenitásának feltárása terén. Elsőként közölte a természetes poliglutaminsav izolálását a virulens lépfene-baktérium tokanyagából és a Bacillus subtilis táptalajából (Ifj. Bruckner Győzővel, 1938-ban). Elsőként írta le a Bacillus subtilisnak a porfirinszintézisben játszott szerepét, felfedezte a Bacillus megatherium által termelt megacint. Jelentős szerepet játszott a baktericid hatáson alapuló Ultraseptyl gyógyszer forgalomba hozatalában, különösen értékesek a B12 vitaminnal kapcsolatos kísérletei. További kutatási területei: a vérhas (= dizentéria) és más enterális betegségek kemoterápiás kérdései; gümőkór elleni gyógyszerek mikrobiológiai és bakteriológiai összefüggései; Aujeszky-betegséget okozó vírusok szaporodása és az inaktivált Aujeszky-vírus; a lépfene (= antrax) betegség egyéb mikrobiológiai, bakteriológiai, virológiai és terápiás problémái stb.

    Emlékezet

    Budapesten hunyt el, a szegedi Belvárosi Temetőben, díszsírhelyen nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). Portrédomborműves emléktáblája a szegedi Mikrobiológiai Intézet falán (Dóm tér 10.) a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban látható (mindkettő bronz emléktábla, mindkettő Lapis András szobrászművész alkotása, ez utóbbit születésének 100. évfordulóján helyezték el: 2004. ápr. 25-én). Születésének 100. évfordulóját a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Területi Bizottsága (= Szegedi Akadémiai Bizottság) emléküléssel és emlékkiállítással is megünnepelte (2004. ápr. 27-én). Tiszteletére a Szegedi Tudományegyetem Ivánovics György-emlékplakettet alapított (az Egyetem elméleti klinikai intézeteiben kiemelkedő tudományos eredményeket elérő munkatársainak; először 2011-ben adták át, az első díjazottak Czigner Andrea és Dux Mária lettek).

    Elismertség

    Az MTA Mikrobiológiai Bizottsága elnöke, a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) alapító tagja (1961-től). A Magyar Mikrobiológiai Társaság alapító tagja, elnöke (1967-től), majd t. elnöke. A Magyar Élettani Társaság alapító tagja. A Society for General Microbiology (1955-től), a Society for Canadian Microbiology tagja (1959-től), a Société Française de Microbiologie t. tagja (1964-től). A Glasgowi Egyetem díszdoktora (1972).

    Elismerés

    Munka Érdemrend (1954; arany, 1964 és 1971), – Kossuth-díj (1948 és 1952), Semmelweis Ignác-emlékérem (1963), Hetényi Géza-díj (1971), Jancsó Miklós-emlékérem (1973), Manninger Rezső-emlékérem (1974).

    Szerkesztés

    Az Acta Microbiologica szerkesztőbizottságának tagja (1954–1955), főszerkesztője (1955–1964). Az Acta Virologica (1957-től), a Zeitschrift für Ärtztliche Fortbildung (1960-tól), a Zeitschrift für Allgemeine Mikrobiologie (1960-tól), az Excerpta Medica (1965-től) és a European Journal of Biochemistry c. nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

    Főbb művei

    F. m.: A Study of Rabbit Virus III in Tissue Culture. Hyde, R. R.-rel. (American Journal of Hygiene, 1936)
    Chemische und immunologische Studien über den Mechanismus des Milzbrandinfektion und Immunität. Ifj. Bruckner Győzővel. (Zeitschrift für Immunitäts-Forschungen, 1937)
    Az Ascoli-féle thermopraecipitatiós próba elméleti alapjai. (Állatorvosi Lapok, 1938)
    Az iskoláskorban előforduló fertőzőbetegségekkel kapcsolatos laboratóriumi problémák. (Iskola és Egészség, 1938)
    A d(-)glutaminsav polypeptidjének természetes előfordulása. Ifj. Bruckner Győzővel, Kovács Oskolás Margittal. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1939)
    Untersuchungen über das Polysaccharid der Milzbrandbazillen. (Zeitschrift für Immunitäts-Forschungen, 1939)
    A sulfamethylthiazol – Ultraseptyl – és egyéb sulfanilamid vegyületek hatása a kísérletes meningococcus fertőzésre. (Gyógyászat, 1940)
    Sulfathiazol – Ultraseptyl – hatása a kísérletes pneumococcus-fertőzésre. (Orvosi Hetilap, 1940. 12.)
    A salicylsav chemotherápiás hatása. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
    Vízoldékony sulfanilamid-származékok. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet munkái, 1943)
    A vérhas sulfanilamid therápiájának kérdése. (Orvostudományi Közlemények, 1943)
    Experimentelle Chemotherapie der bakteriellen Infektionen. Monográfia. (Acta Medica Szeged. XII. 1. Bp.–Leipzig, 1944)
    A raphanin, egy eddig ismeretlen antibiotikum. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1947. jún. 2.; megjelent: Orvosok Lapja, 1948; angol nyelven: Nature, 1947)
    Az első igazolt lymphocytás choriomeningitis vírus – Armstrong-fertőzés – hazánkban. Koch Sándorral, Török Gáborral. (Orvosok Lapja, 1948)
    Új tuberculosis chemotherapeuticumunk, a para-aminosalicylsav – PAS – hatásmódjáról. (Orvosi Hetilap, 1949. 10.)
    A gümőbacilus tenyésztésének új szempontjai. (Orvosi Hetilap, 1949. 12.)
    Mikrobiológiai jegyzetek orvostanhallgatók számára. Többekkel. (Szeged, 1950)
    Az Aujeszky-féle pseudorabies vírus titrálása szövetkultúránk segítségével. Cserey-Pechány Évával, O. Béládi Ilonával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
    A lymphocytás choriomeningitis vírus kóroktani és járványtani jelentősége Magyarországon. Koch Sándorral, Pintér Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1950. 28.)
    Adatok a gümőkór chemotherápiájának kérdéséhez. Koczka Istvánnal, Rávnay Mártával. (Orvosi Hetilap, 1951. 16.)
    A vírusbetegségek laboratóriumi diagnózisa. (Orvosi Hetilap, 1951. 19.)
    Tanulmányok nagyhatású, vészes vérszegénység elleni májkészítmények előállítására. Alföldi Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1951. 52.)
    A gümőkór elleni gyógyszerek hatásmódjáról. (Orvosi Hetilap, 1952. 13.)
    Az első igazolt coxsackie vírusfertőzés Magyarországon. Pintér Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1952. 51.)
    Untersuchungen mit dem Virus der Aujeszkyschen Krankheit. Cserey-Pechány Évával, Koch Sándorral. The Structure of the Capsule of Bacillus megatherium. Horváth Istvánnal. On the Chemical Structure of the Capsule Bacillus anthracis and Bacillus megatherium. Horváth Istvánnal. (Acta Physiologica, 1953)
    Emberi betegségeket okozó vírusok és rickettsiák. Monográfia. (Bp., 1953)
    A vírusbetegségek kóroktana. Egy. jegyz. (Bp., 1953)
    A csirke Aujeszky-féle vírus iránti fogékonyságáról. Ábrahám Endrével, Koch Sándorral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
    A vírusok szaporodása, különös tekintettel az Aujeszky-vírusra. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1953 és külön: Bp., 1953)
    Coxsackie Virus Infection in Hungary. Pintér Miklóssal. (Acta Medica, 1953)
    Laboratóriumi állatok immunizálása ultraibolya-fénnyel inaktivált Aujeszky-féle vírussal. O. Béládi Ilonával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1954)
    Neuere Ergebnisse der Virusforschung in Ungarn. The Influenza Virus Adsorbing Capacity of the Vascular Endothelium of Various Mammals. Horváth Istvánnal, Szöllősy Ervinnel. (Acta Microbiologica, 1954)
    A víruskutatás Magyarországon. (A magyar tudomány tíz éve. 1945–1955. Bp., 1955)
    A dysenteria chemotherápiájának eddigi eredményei. (Dysenteria. Szerk. Rauss Károly. Bp., 1955)
    Variation of the Cytopathogenic Activity of Aujeszky-Disease Pseudorabies Virus. Szöllősy Ervinnel. Dissociation of Bacillus megatherium Associated with the Change of the Cell Wall Antigenic Structure. (Acta Microbiologica, 1955)
    A poliomyelitis vírus kérdésének mai állása. (Orvosi Hetilap, 1955. 34.)
    A letális bioszintézisekről, különös tekintettel a bacillus megatheriumban uralkodó viszonyokra. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1956. márc. 12.; megjelent: MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
    Serological Types of Bacillus megatherium and Their Sensitivity to Phages. Alföldi Lajossal, Széll Árpáddal. Cultivation and Electron Microscopy of a Bacteriocinogenic Strain of Bacillus megatherium. Lovas Bélával. (Acta Microbiologica, 1957)
    Bacteriocinogenesis in Bacillus megatherium. Alföldi Lajossal. (Journal of Genetical Microbiology, 1957)
    Some Aspects of Antibiotic Therapy. (Therapia Hungarica, 1957)
    Mikrobiológia. Egy. tankönyv. (Szeged, 1958)
    Problems Concerning the Phylogenesis of Bacillus anthracis. Földes Józseffel. (Acta Microbiologica, 1958)
    A bacillus anthracis biológiája és antigénszerkezete. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1958)
    Az antibiotikum-therápia néhány szempontja. (Orvosi Hetilap, 1958. 3.)
    Megacinogeny. Inducible Synthesis of a New Immunospecific Substance. Alföldi Lajossal, Nagy Endrével. An Effective Method for Isolation of Anthrax Phages. Lantos Judittal. (Acta Microbiologica, 1959)
    Orvosi mikrobiológia. Monográfia és egy. tankönyv. Alföldy Zoltánnal és Rauss Károllyal. Ill. Várnay Ferencné. (Bp., 1960; 2. kiad. 1963; A vírusok biológiája. (Orvosképzés, 1961)
    A colicin és baktérium-genetikai vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1961. 22.)
    A megacin és egyéb bakteriocin-szerű anyagok. (Orvosi Hetilap, 1961. 23.)
    Isolation and Some Characteristics of Subtilis Phages with Transducing Activity. Csiszár Károllyal. Phenocopy of Resistance to Phage W in Bacillus anthracis. Lantos Judittal. (Acta Microbiologica, 1962)
    The Present State of the Therapy of Bacterial Infections and the Prospects the Chemotherapy of the Viral Diseases. (Therapia Hungarica, 1963)
    A bakteriális fertőzések gyógyításának jelenlegi helyzete és a vírusbetegségek chemotherápiájának kilátásai. (Orvosi Hetilap, 1963. 1.)
    A genetika újabb eredményei a mikroorganizmusokon végzett vizsgálatok alapján. (Élővilág, 1965)
    A baktériumok pathogenitásának mechanizmusa, különös tekintettel a lépfene okozójára. (Ünnepi Acta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából. Szeged, 1967 és külön: Szeged, 1967)
    Orvosi mikrobiológia – immunitástan – parazitológia. Alföldy Zoltánnal, Rauss Károllyal. Monográfia és egy. tankönyv. Az Orvosi mikrobiológia c. mű új átd. kiadása. (Bp., 1967; 2. átd. kiad. 1969; 3. átd. és bőv. kiad. 1973)
    Isolation and Some Characteristics of Haemin Dependent Mutants of Bacillus subtilis. Anderson, T. J.-vel. (Journal of Genetical Microbiology, 1967)
    Az orvosi mikrobiológiai kutatások helyzete, feladata és perspektívái hazánkban. (Magyar Tudomány, 1969)
    A vírusfertőzések szerepe a hasi szervek megbetegedéseiben. (Orvosi Hetilap, 1972. 1.).

    Irodalom

    Irod.: Weiszfeiler Gyula: Alföldy Zoltán–I. Gy.–Rauss Károly: Orvosi mikrobiológia. (Magyar Tudomány, 1962)
    Orvosi lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1967–1972)
    Béládi Ilona: To the Seventieth Anniversary of Professor György Ivánovics. (Acta Microbiologica, 1974)
    Halálhír. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1980. szept. 2.)
    Meghalt I. Gy. (Délmagyarország, 1980. szept. 2.)
    Béládi Ilona: György Ivánovics. (Acta Microbiologica, 1981)
    Béládi Ilona: I. Gy. (Orvosi Hetilap, 1981. 3.)
    Béládi Ilona: I. Gy. (Magyar Tudomány, 1981)
    Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
    Minárovits János: I. Gy. (Orvosi Hetilap, 2004. 42.)
    Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu