Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Az író és a titkár
    Fejes Endre: Mocorgó
    Halandzsa
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó

    Iványi Béla

    történész, levéltáros

    1903-ig Jung Béla


    Született: 1878. október 27. Nagykanizsa, Zala vármegye
    Meghalt: 1964. január 20. Vonyarcvashegy, Veszprém megye

    Iskola

    A budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1903), az MTA tagja (l.: 1920. máj. 5.; tagságáról lemondott: 1937. ?).

    Életút

    A Magyar Országos Levéltár (MOL) gyakornoka, levéltáros tisztje, majd fogalmazója (1903–1914), az I. vh.-ban tüzértisztként frontszolgálatot teljesített. A debreceni Tisza István Tudományegyetemen a magyar alkotmány- és jogtörténet ny. rk. (1914–1917), ny. r. tanára (1917–1927); közben a jog- és államtudományi kar dékánja (1925–1926). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a magyar alkotmány- és jogtörténet ny. r. tanára (1927–1938); közben itt is a jog- és államtudományi kar dékánja (1934–1935; szabadságolták: 1937, majd nyugdíjazták: 1938). Körmenden a hg. Batthyány-Strattmann család levéltárosa. (1938–1944).

    Város-, jog- és művelődéstörténettel, genealógiával foglalkozott. Feldolgozta és közzétette több családi és városi levéltár anyagát (pl.: Bártfa, Gönc, Eger stb.). Alapvetően új eredményeket ért el a városi polgárjog kialakulásának vizsgálata, a magyar könyvkultúra és nyomdászat múltjának feltárása terén. Részletesen elemezte a Mossóczy Zakariás és Telegdy Miklós által a XVI. sz.-ban összegyűjtött törvénygyűjteményt a Corpus Jurist és annak művelődéstörténeti jelentőségét. Különösen értékes forráskiadó tevékenysége, az általa mintaszerűen gondozott és kísérőtanulmányokkal ellátott kiadványok a magyar várostörténet és a magyar genealógia megkerülhetetlen dokumentumai. Élete utolsó alkotó korszakában Veszprém és Zala megyei helytörténeti dolgozatokat jegyzett. Politikusként mind az országos, mind a helyi közélet aktív résztvevője. Az összeomlás után, a Párizs környéki békediktátumok idején több politikailag motivált munkát írt a felvidéki szlovákság történetéről és a Felvidékre beszivárgott szláv néptöredékekről. Az 1920-as évek elején a jobboldali mozgalmak egyik meghatározó ideológusa, az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) elnökségi tagja és az ÉME debreceni szervezetének elnöke, a Keresztény Nemzeti Liga választmányi tagja volt, majd sikertelen kísérletet tett a Magyar Nemzeti Szocialista Párt debreceni helyi szervezetének megalapítására (1923-ban).

    Emlékezet

    Gönci várostörténeti munkája kiváltotta Mályusz Elemér (1898–1989) rosszallását: szakmai vitájuk olyannyira elfajult, hogy végül is párbajt vívtak (1929. júl. 4-én; a pisztollyal vívott párbajban senki sem sérült meg). Közelebbről nem ismert botránya miatt minden tisztségéről és akadémiai tagságáról is lemondott (1937-ben). Vonyarcvashegyen hunyt el, a helyi köztemetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2008-ban).

    Elismertség

    A Szent István Akadémia tagja (1916). A Magyar Történeti Társulat titkára (1913–1914), főtitkára (1914). A Római Magyar Történeti Intézet tagja (1927-től).

    Szerkesztés

    A Körmendi füzetek szerkesztője (1942–1943).

    Főbb művei

    F. m.: Oklevelek az 1514. évi pórlázadás történetéhez. (Történelmi Tár, 1904)
    Egy 1526. előtti ismeretlen kéziratos formulás könyv. 1–2. (Történelmi Tár, 1904–1905; és külön: Bp., 1905)
    Horváth Pál nándorfejérvári vicebán jelentése, 1504. Szomolnokhuta bányafelszereléseinek leltára 1634-ből. A Nádasdyak dunántúli vámhelyeinek jövedelme. A kapuvári uradalom utasítása 1633-ból. A Budához és Visegrádhoz tartozó koronajavak 1609-ben. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1905)
    Bihar és Bars vármegyék vámhelyei a középkorban. Biharmegye vámhelyei 1520-ban. Barsmegye vámhelyei 1424-ben. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1905 és külön: Bp., 1905)
    Utasítás Buschman Herman, a Nádasdy-uradalom nyomdásza számára a XVII. századból. (Magyar Könyvszemle, 1905)
    Adalékok a nemzetközi jog történetéhez a Jagelló-korban. 1–3. (Történelmi Tár, 1906 és külön: Bp., 1906)
    Nagy-Tapolcsány vár és uradalom urbáriuma a XVII. század közepéről. Csetnek leltára 1662-ből. Adalékok a magyar pénz történetéhez a XVI. században. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1906)
    A tiszaluci vám bevételei és azok felhasználása 1516-tól 1520-ig. Bevezetésül a tiszaluci rév- és vámjog története. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1906; és külön: Bp., 1906)
    Tárczay János levele 1530-ból. Magyar jegyzék 1521-ből. (Magyar Nyelv, 1907)
    Oklevelek Magyarország és az alsó-ausztriai Sanktpölten város összeköttetéseihez. 1482–1552. (Történelmi Tár, 1908)
    Eperjes város végrendeleti könyve. 1474–1513. Eperjes sz. kir. város jegyzőkönyve. 1–2. Adatok a gyulafehérvári egyház és levéltár történetéhez. (Történelmi Tár, 1909)
    Vázlatok Eperjes sz. kir. város középkori jogéletéből, főleg a város 1424–1509-ből való jegyzőkönyve alapján. 1–2. Liptó vármegye középkori oklevelei. Közlevéltárak, családi levéltárak. A középkori oklevélbizottság jelentése. (Századok, 1909)
    Egy magyar főúr könyvtára a XVI. században. (Magyar Könyvszemle, 1909)
    Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319–1526. I. köt. Összeáll. Unicus. (Bp., 1910)
    Erdélyi középkori adatok Bártfa levéltárában. (Erdélyi Múzeum, 1910)
    Eperjes sz. kir. város iskolaügye a középkorban. (Magyar Középiskola, 1910 és külön: Bp., 1911)
    Két középkori sóbánya-statutum. 1–3. A kir. sóbányakamara szervezete a középkorban. (Századok, 1911)
    Az írás és a könyvek Eperjesen, a XV–XVI. században. 1–3. 3 szövegképpel és 1 melléklettel. (Magyar Könyvszemle, 1911 és külön: Bp., 1911)
    Adatok Eperjes sz. kir. város középkori iskolaügyének történetéhez. Egy 1457. évi ismeretlen békekötés. (Történelmi Tár, 1911)
    Orbán Antal erdélyi szobrász életéhez. (Erdélyi Múzeum, 1911)
    A történelmi segédtudományok oktatása Erdélyben, 1848 előtt. 1–2. (Erdélyi Múzeum, 1912)
    Nyelvemlékek a gr. Teleki család gyömrői levéltárában. (Magyar Nyelv, 1913)
    Egy adat a rokkantellátás történetéhez. (Századok, 1916)
    A magyar tüzérség fejlődésének vázlata a XV. és a XVI. században. (A debreceni m. kir. tudományegyetem népszerű főiskolai tanfolyamán tartott előadások. 11. Debrecen, 1916)
    A márkusfalvi Máriássy család levéltára. 1243–1803. (Közlemények Szepes vármegye múltjából, 1917 és külön: Lőcse, 1917)
    Eperjes sz. kir. város műtörténeti adatai. A városi levéltár adatai alapján. (Bp., 1917)
    Irodalomtörténeti levelek a gr. Teleki család gyömrői levéltárában. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1918)
    Az eperjesi egyház könyvtára 1606-ban. (Magyar Könyvszemle, 1918)
    A győri székeskáptalan régi számadáskönyvei. (A Szent István Akadémia Történelmi, Jogi és Társadalomtudományi Osztályának felolvasásai. I. köt. 1. Bp., 1918)
    Pro Hungariore Superiore = Felsőmagyarországért. (Debrecen, 1919)
    Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése. Részletek a monográfiából. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1922. dec. 11.)
    Magyar alkotmány- és jogtörténeti jegyzetek. I–II. köt. I. B. előadásai alapján kiadta Antalffy József. (Debrecen, 1923; 3. bőv. kiad. Szeged, 1929; 4. jav. és bőv. kiad. 1932)
    Debrecen és a budai jog. (A debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. Osztályának Kiadványai. I. köt. 7. Debrecen, 1924)
    A Korponay család levéltára. (Levéltári Közlemények, 1924)
    Regisztratura-könyvek Magyarországon a középkorban. (Gróf Klebelsberg Kuno-emlékkönyv. Bp., 1925)
    A Kárász család oklevelei. A debreceni református kollégium anyakönyvtárának oklevelei. A szász egyetem és Nagyszeben városának új levéltári épülete és Brassó város levéltára. (Levéltári Közlemények, 1925)
    Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése. Monográfia. (A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. Bp., 1926)
    Göncz szabadalmas mezőváros története. Geschichte der oberungarischen Stadt Gönc. (A debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismereti Bizottságának Közleményei. II. köt. 2–3. füz. Karcag, 1926)
    A Kir. Magyar Egyetemi Nyomda története. 1577–1927. Monográfia. Eredeti levéltári adatok alapján összegyűjtötte és írta Gárdonyi Alberttel. A tárgyi emlékek ismertetésével kiegészítette Czakó Elemér. (A Könyvbarátok Szövetsége kiadványai. Bp., 1927)
    A vatikáni levéltári főiskola. A grádeczi Horváth Stansith család levéltára. (Levéltári Közlemények, 1927)
    A Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család története. 1458–1526. Oklevéltár. II. köt. (Bp., 1928)
    A Szent Domonkos-rend Központi Levéltára. Részletek a magyar dominikánus provincia múltjából. (Levéltári Közlemények, 1929 és külön: Bp., 1929)
    Báró Sennyey László S. J. nagyszombati rector római utazásai. 1687, 1693, 1696. (A Szent István Akadémia Történelmi, Jogi és Társadalomtudományi Osztályának felolvasásai. II. köt. 1. Bp., 1929)
    Könyvek, könyvtárak, könyvnyomdák Magyarországon. 1–6. (Századok, 1929–1932)
    Bilder aus der Vergangenheit der ungarischen Dominikanerprovinz. (Mélanges Mandonnet, 1930)
    Eger város rangemelési törekvése. (Városi Szemle, 1930 és külön: Bp., 1930)
    Felsőmagyarországról. Felelet Skultéty József: A volt Felsőmagyarországról c. pamfletjére. (Széphalom Könyvtár. 18. Szeged, 1930)
    Eperjes sz. kir. város levéltára. 1245–1526. Archivum liberae, regiaque civitatis Eperjes. I–II. köt. Írta és összeáll. (Acta Litterarum. Szeged, 1931)
    Luigi Ferdinando Marsigli primo esploratore della grande planura Ungherese. (Bologna, 1931)
    Tardossy István levele 1530-ból. (Magyar Nyelv, 1931)
    A római szent birodalmi széki gróf Teleki család gyömrői levéltára. 1245–1526. Archivum Gyömröense gentis comitum Teleki de Szék. I–II. köt. Írta és összeáll. (Szeged, 1931–1932)
    Egyházjogi jegyzet. (Szeged, 1933)
    A középkori Eperjes magyarsága. 1–3. (Acta Litterarum. Szeged, 1934 és Szegedi Füzetek. 1. Szeged, 1934)
    München levéltárai magyar szempontból. (Levéltári Közlemények, 1934 és külön: Bp., 1935)
    Adalékok régi országgyűléseink Rákos nevéhez. (Polner Ödön-emlékkönyv. Dolgozatok P. Ö. egyetemi ny. r. tanár születésének 70. évfordulójára. I–II. köt. Szeged, 1935; és külön: Acta Litterarum. Szeged, 1935)
    Régi magyar növénynevek. (Magyar Nyelv, 1935 és külön: Bp., 1935)
    A városi polgárjog keletkezése és fejlődése, figyelemmel Buda és Pest városokra. Monográfia. (Statisztikai Közlemények. 84. köt. 1. Bp., 1936)
    Trencsén vármegye levéltárai a vármegye múltjára vonatkozó, főleg középkori oklevelek szempontjából. 1–4. (Levéltári Közlemények, 1936–1939)
    Könyvek, könyvtárak, könyvnyomdák Magyarországon. 1331–1600. Összeáll. (Az Országos Széchenyi Könyvtár kiadványai. 4. Bp., 1937)
    Báró Máriássy András táborszernagy, a Mária Terézia Rend lovagja. Életrajzi monográfia. (Pécs, 1937)
    A Tomaj nemzetség és a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család története. I. köt. A kezdettől 1526-ig. Unicus. Néhai br. Bánffy Kazimir megbízásából írta I. B. 3 táblával és 9 térképpel. (Bp., 1941)
    Buda és Pest sorsdöntő évei. 1526–1541. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1941)
    Magyar nyelvemlékek a herceg Batthyány család körmendi levéltárában. (Magyar Nyelv, 1941)
    Das Deutschtum der Stadt Eperjes im Mittelalter. (Südost-Forschungen, 1941)
    Címeres levelek a keszthelyi és a körmendi hercegi levéltárakban. Közli I. B. (Magyar Családtörténeti Szemle, 1942; és külön: Körmendi Füzetek, sorozaton kívüli A füzet. Körmend, 1942)
    Dominikánus levelek és oklevelek a körmendi levéltárban. Közli I. B. (Körmendi Füzetek. 1. Körmend, 1942)
    A körmendi levéltár memorabiliái. Acta memorabilia in tabulario gentis principum de Batthyány reperibilia. Közli I. B. (Körmendi Füzetek. 2. Körmend, 1942)
    Pázmány Péter kiadatlan levelei. Epistolae ineditae cardinalis Petri de Pázmány. Közli I. B. (Körmendi Füzetek. 3. Körmend, 1942)
    Képek Körmend múltjából. Ex praeteritis oppidi Körmend. (Körmendi Füzetek. 4. Körmend, 1943)
    A körmendi levéltár missilis levelei. Közli I. B. (Körmendi Füzetek. 5–6. Körmend, 1943)
    Pázmány Péter kilépése a Jézus Társaságból. (Körmend, 1943)
    Adalékok Buda és Pest 1684. és 1686. évi ostromához, főleg a körmendi hercegi levéltár adatai alapján. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1943)
    A két Zrínyi Miklós körmendi levelei. Közzétette, a kísérő tanulmányt írta I. B. Az előszót Eckhardt Sándor írta. (Új Magyar Levelestár. Bp., 1943)
    Címeres és egyéb pecsétek a keszthelyi hercegi levéltár tolnai részében. (Magyar Családtörténeti Szemle, 1943; és külön: Körmendi Füzetek, sorozaton kívüli B füzet. Körmend, 1943)
    Gróf Batthyány Ádám, a levéltárrendező. (Levéltári Közlemények, 1945)
    A Festetics család keszthelyi levéltára. (Levéltári Közlemények, 1946 és külön: Bp., 1947)
    Néhány adat Balassi Bálint életéhez és műveihez. Tinódi idézet egy XVII. századi levélből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954)
    Keszthely. Történelem és műemlékek. Útikalauz. Péczely Piroskával, Sági Károllyal. Ill. Félegyházy Gyula, fényképezte Esze László. (A Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának Kiadványai. 8. Balatonfüred, 1956; A 2. kiad. Keszthely és környéke címmel. Balatonfüred, 1962)
    Csobánc. Sági Károllyal. Ill. Félegyházy Gyula és Koppány Tibor. (A Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának Kiadványai. 13. Balatonfüred, 1957)
    Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben. (A Göcseji Múzeum Közleményei. 11. Zalaegerszeg, 1960)
    Hegyesd, Tátika, Rezi. Sági Károllyal, Takács Kálmánnal. Ill. Darnay Béla, Félegyházy Gyula és Koppány Tibor. (A Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának Kiadványai. 22. Balatonfüred, 1961)
    A magyar könyvkultúra múltjából. I. B. cikkei és anyaggyűjtése. Összeáll. Herner János, Monok István. Életrajzával és művei teljes bibliográfiájával. (Adattár a XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 11. Szeged, 1983)
    Göncz szabadalmas mezőváros története. I–II. köt. Hasonmás kiad. (Gönc, 1988)
    A körmendi Batthyány-levéltár reformációra vonatkozó oklevelei. I. B. anyaggyűjtése. (Adattár a XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 29. Szeged, 1990)
    A középkori Vasvár. Szerk. Vízvári Zsolt és Zágorhidi Czigány Balázs. Vasvár város, a vasvári Helytörténeti Múzeum és a szombathelyi Panniculus Régiségtani Egyesület kiadványa. (Vasvár–Szombathely, 1992)
    Körmend története a római kortól a mohácsi vészig. (Műhely. 7. Körmend, 1999)
    Képek Körmend múltjából. Ex praeteritis oppidi Körmend. Hasonmás kiad. (A Csaba József Honismereti Egyesület kiadványa. Körmend, 2006)
    Pázmány Péter és a Batthyányak. Fazekas Istvánnal, Koltai Andrással. (Bp., 2008).

    Irodalom

    Irod.: Erdélyi László: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319–1526. I. köt. Összeáll. I. B. (Századok, 1911)
    Mályusz Elemér: I. B.: Pro Hungariore Superiore = Felsőmagyarországért. (Századok, 1919)
    Havrán Dániel: I. B.: Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése. (Magyar Könyvszemle, 1926)
    Varga Endre: Göncz szabadalmas mezőváros története. (Levéltári Közlemények, 1926)
    Tirscher Jolán: Gárdonyi Albert–I. B.: A Kir. Magyar Egyetemi Nyomda története. 1577–1927. (Levéltári Közlemények, 1927)
    Holub József: I. B.: Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése. (Századok, 1928)
    Kozocsa Sándor: Gárdonyi Albert–I. B.: A Kir. Magyar Egyetemi Nyomda története. 1577–1927. (Magyar Könyvszemle, 1929)
    Mályusz Elemér: Falutörténet. I. B. Göncz szabadalmas mezőváros története c. művéről. (Magyar Szemle, 1929)
    Fekete Nagy Antal: Eperjes sz. kir. város levéltára. 1245–1526. I–II. köt. Írta és összeáll. I. B. (Századok, 1931)
    Ila Bálint: Eperjes sz. kir. város levéltára. 1245–1526. I–II. köt. Írta és összeáll. I. B. (Levéltári Közlemények, 1931)
    Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
    Benda Kálmán: A két Zrínyi Miklós körmendi levelei. Közzétette, a kísérő tanulmányt írta I. B. (Századok, 1944)
    Papp István: Körmendi füzetek. Szerk. I. B. (Levéltári Közlemények, 1945)
    Borsa Iván: Körmendi füzetek. Szerk. I. B. (Levéltári Közlemények, 1946)
    Bakács István: Körmendi füzetek. Szerk. I. B. (Századok, 1947)
    Vörös Károly: I. B. (Levéltári Közlemények, 1964)
    Degré Alajos: I. B. (Vasi Szemle, 1964 és Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1965)
    Borsa Gedeon: A magyar könyvkultúra múltjából. I. B. cikkei és anyaggyűjtése. Összeáll. Herner János, Monok István. (Magyar Könyvszemle, 1985)
    Szalipszki Péter: I. B. „Göncz szabadalmas mezőváros története” c. könyvének hasonmás kiadásáról. (Borsodi Művelődés, 1988)
    Feiszt György: I. B.: A középkori Vasvár. Szerk. Vízvári Zsolt és Zágorhidi Czigány Balázs. (Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1993)
    Vizi László: I. B. munkásságáról. (Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2000)
    Tapolcai életrajzi lexikon. Gyűjtötte és összeáll. Kertész Károly. (Tapolca, 2000)
    Zalai életrajzi kislexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005)
    Soós István: Egy „lovagias ügy.” Történészek párbajoznak. (História, 2006).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (179), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (905), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (301), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu