Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Abody Béla
    Abody Béla. Egy groteszk zseni
    Hugonnai Vilma, szentgyörgyi gr.
    Színészkirálynő egy irracionális világban
    Wartha Vince

    Jakó Zsigmond, szalárdi

    történész, levéltáros

    Jakó Sigismund


    Született: 1916. szeptember 2. Biharfélegyháza, Bihar vármegye
    Meghalt: 2008. október 26. Kolozsvár
    Temetés: 2008. október 31. Kolozsvár
    Temetési hely: Házsongárdi Temető

    Család

    Református családból származott. Sz: Jakó Ödön gazdatiszt, Szilágyi Mária.

    Iskola

    Középiskoláit a hajdúböszörményi Kálvineumban végezte, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–latin szakos középiskolai tanári okl. (1939) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1940). Az MTA tagja (t.: 1988. máj. 9.).

    Életút

    A Magyar Országos Levéltár (MOL) gyakornoka (1939–1941), a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának őre (1941–1945), utolsó igazgatója (1945–1950). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanársegéde (1942–1944), a kolozsvári Magyar Egyetem egy. adjunktusa (1944–1945), a Bolyai, ill. a Babes Bolyai Tudományegyetem egy. adjunktusa (1945–1947), intézeti tanára, ill. professzora (1947–1981). A Román Tudományos Akadémia kolozsvári Történettudományi Intézetének tud. munkatársa (1949–1981).

    Erdély középkori és kora újkori művelődés-, közigazgatás- és gazdaságtörténetével, az erdélyi egyházi iskolák múltjával, paleográfiával, Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702) munkásságával és tevékenysége utóéletével foglalkozott. Mint a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának utolsó igazgatója különösen értékes munkát végzett az erdélyi magyar magánlevéltári anyag megmentése érdekében (a II. világháború alatt és az azt követő években). Tervbe vette a történeti Erdély, ill. az Erdélyi Fejedelemség okleveles forrásainak összegyűjtését, kritikai feldolgozását és magyar nyelvű regesztákban történő gyűjteményes kiadását. Jóllehet az okleveles emlékek összegyűjtését és kiadását már az 1940-es években megkezdte a gyalui vártartomány urbáriumainak (1944) és a dézsma fejedelemségkori adminisztrációja forrásainak közzétételével (1945), forrásközlései további kiadását 1945 után a romániai hatóságok megakadályozták. A hatalmas mennyiségű összegyűjtött forrásból így csak töredékek jelenhettek meg: közülük azonban kiemelkedik az 1542 előtti erdélyi oklevelek, a kolozsmonostori és káptalani hiteleshely jegyzőkönyvei szakszerű feldolgozásának elindítása, az erdélyi fejedelmek Liber Regiusainak, ill. a 17. sz.-i városok és vármegyék jegyzőkönyvei kiadásának elindítása (1990-től). Az Erdélyi okmánytár c. oklevélkorpusz első kötete 1997-ben jelent meg, további két kötet elkészítésében közreműködött (2004-ben és 2008-ban), a 3. kötet megjelenését azonban már nem élhette meg. Művelődéstörténeti munkássága közül kiemelkedik az erdélyi latin íráshasználat történetét és annak társadalmi vonatkozásait feltáró monográfiája (A latin írás története, 1987). További kutatási területei: az erdélyi vajdai tisztség története; Erdély etnikai változásai; kora újkori erdélyi magyar könyv-, könyvtár- és nyomdatörténet; az erdélyi értelmiség kialakulása és összefüggései az erdélyi kollégiumok történetével; a székely társadalom a 14–16. században stb. Jelentős tudományszervezői munkássága: az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) egyik újjászervezője, majd kezdeményezte az EME-n belül egy kutatóintézet felállítását, amelynek feladata fiatal kutatók bekapcsolása Erdély történeti forrásainak megjelentetésébe.

    Emlékezet

    Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 80. születésnapjára emlékkönyvvel köszöntötte (1996-ban), 90. születésnapján újra kiadták első munkáját (Bihar megye a török pusztítása előtt, 2006). Kolozsvárott élt és tevékenykedett, a Házsongárdi Temetőben nyugszik. Román nyelvű írásai Sigismund Jakó néven jelentek meg.

    Elismertség

    Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke (1990–2002). Az Erdélyi Egyesület elnöke (1990–1994). A Magyar Történészek Világszövetsége, ill. Nemzetközi Társulata társelnöke (1990-től), a Ráday Akadémia tagja (1990-től). A Magyar Történelmi Társulat t. tagja (1986-tól). A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja. A Román Társadalomtudományi Akadémia tagja (r.: 1970).

    Elismerés

    A Budapesti Református Teológiai Akadémia (1990) és az ELTE tb. doktora (1991). Az MTA Kőrössy Flóra-jutalomdíja (1942), Pro Cultura Hungarica Emlékplakett (1991), Lotz János-emlékérem (1991), Kemény Zsigmond-díj (1995), Kriterion Koszorú (1995), Pro Scientia Hungarica Érem (1996), Széchenyi-díj (a romániai magyar történetírás terén végzett kiemelkedő munkásságáért, 1996), Arany János-érem (2003), Magyar Örökség Díj (2005).

    Szerkesztés

    A Művelődéstörténeti Tanulmányok szerkesztője (1979–1980).

    Főbb művei

    F. m.: Bihar megye a török pusztítása előtt. Egy. doktori értek. is. Az MTA Kőrössy Flóra-jutalomdíjjal elismert dolgozata. (Település- és népességtörténeti értekezések. 5. Bp., 1940)
    A románság megtelepülése az újkorban. (Erdély és népei. Szerk. Mályusz Elemér. Bp., 1941)
    Az erdélyi szász levéltárak két utolsó évtizede. (Levéltári Közlemények, 1941)
    Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának múltja és feladatai. (Erdélyi tudományos füzetek. 133. Kolozsvár, 1942)
    Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának 1942. évi működéséről. (Erdélyi Múzeum, 1943)
    Újkori román települések Erdélyben és a Partiumban. (Magyarok és románok. I. köt. Szerk. Deér József, Gáldi László. Bp., 1943)
    Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának 1943. évi működéséről. (Erdélyi Múzeum, 1944)
    A torockószentgyörgyi Thorotzkay-család levéltára. Ismerteti Valentiny Antallal. 1 térképpel. (Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára. 1. Kolozsvár, 1944)
    Az elpusztult települések kutatása. (Erdélyi tudományos füzetek. 194. Kolozsvár, 1945)
    Az erdélyi vajda kancelláriájának szervezete a XVI. század elején. (Emlékkönyv Kelemen Lajos 70. születésnapjára. Kolozsvár, 1947; és külön: Erdélyi tudományos füzetek. 202. Kolozsvár, 1947; románul: Hrisovul, 1947)
    Istoricul manufacturilor de potasa din Valea Ungurului i Calin. (Studii i cercetari tilnifice, 1953)
    A magyarpataki és a kalini hamuzsír-huta története. Adatok az erdélyi kapitalista erdőgazdálkodásnak és a nagybirtok ipari vállalkozásainak kezdeteiről. 1 térképpel. (Gazdaságtörténeti tanulmányok. 2. Bukarest, 1956)
    A laikus írásbeliség kezdetei a középkori Erdélyben. Szempontok a latin paleográfia műveléséhez a Román Népköztársaságban. (Levéltári Híradó, 1956)
    Paleografia latina cu referire la Transilvania. 25 táblával. (Documente privind istoria Romaniei C. Transilvania. Bucuresti, 1956)
    Inceputurile scrisului in paturile laice din Transilvania medievala. Unele problema noi ale paleografiei latine. (Studii i cercetari de istorie, 1956)
    Viser Lipót értekezése a megyei levéltárak lajstromozásáról, 1785-ből. (Levéltári Közlemények, 1957)
    Az otthon és művészete a XVI–XVII. századi Kolozsváron. Szempontok reneszánszkori művelődésünk kutatásához. (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1957)
    Újabb adatok Dés város legrégibb kiváltságleveleinek kritikájához. 4 táblával. (Studia Universitatum Victor Babes et Bolyai, 1957)
    Vita a capetia szó magyar jelentése körül, 1500-ban. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1958)
    Az oklevélírások fejlődése Erdélyben a XII–XV. században. (Levéltári Híradó, 1958)
    Instruciuni arhivistice ale oficiilor din Transilvania. 1575–1841. Problema reorganizarii arhivelor vechi din Transilvania. (Revista Arhivelor, 1958)
    Váradi Péter könyvtárának töredéke Kolozsvárott. 2 képpel. – Mátyás király törvénykönyvének újabb töredéke. (Magyar Könyvszemle, 1958)
    Újabb adatok a kolozsvári Heltai-nyomda kezdeteihez. – Heltai Gáspár papírmalma. (Magyar Könyvszemle, 1961)
    Mikes Kelemen ismeretlen kézirata. Három XVI. századi vers a Batthyaneumból. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1962)
    Az erdélyi papírmalmok feudalizmuskori történetének vázlata. 1. XVI–XVII. század. 2. 1712–1848. (Studia Universitatis Babes–Bolyai, 1962)
    Tipografia de la Sibiu i locul ei in istoria tiparului rominesc din secolul al XVI-lea. (Anuarul Institutului de Istorie din Cluj, 1964)
    Az enyedi régi könyvtár kéziratos ritkaságairól. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1964)
    Könyvtörténet–művelődéstörténet. (Korunk, 1964)
    Ismeretlen magyar drámai emlék a XVI. századból. 2 táblával. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1965)
    Editarea carilor romaneti la Sibiu in secolul al XVI-lea. 3 táblával. (Anuarul Institutului de Istorie din Cluj, 1965)
    Concepia moderna a paleografiei i aplicarea el in cercetarile de paleografia latina din ara noastra. (Revista Arhivelor, 1965)
    Nyomtatott bibliai színjáték töredéke a XVI. századi Erdélyből. 10 ábrával. – Újabb adatok Hoffgreff György kolozsvári nyomdász életéhez. – A szebeni nyomda XVI. századi történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1965)
    Cercetari arhealogice la cetatea Graditea Munceluluiin anii 1803–1804. (Acta Musei Napocensis, 1966)
    Dezvoltarea problematicei i a metodelor de cercetari paleografice latine. (Revista Arhivelor, 1966)
    Die Hermannstädter Druckerei im XVI. Jahrhundert und ihre Bedeutung für die rumänische Kulturgeschichte. (Forschungen zur Volks- und Landeskunde, 1966)
    Erdély és a Corvina. (Magyar Könyvszemle, 1966)
    Bibliofilia lui Cipariu. (Anuarul Institutului de Istorie din Cluj, 1967)
    Codicele latine medievale din biblioteca lui Timotei Cipariu. (Revista Arhivelor, 1967)
    Az egyházi és a világi értelmiség szétválása a feudális Erdélyben. – Az erdélyi értelmiség kialakulása. Probléma és módszer. (Korunk, 1967)
    Date privitoare la cercetarile arheologice de la graditea muncelului in anul 1803. (Acta Musei Napocensis, 1968)
    Nicolaus Olahus, a művészetpártoló. (Korunk, 1968)
    A XVIII. század eleji román művelődési élet és a korai német felvilágosodás kapcsolatai Köleséri Sámuel levelezésének tükrében. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1969)
    Biblioteca lui T. Cipariu inainte de 1848 i soarta ei in timpul revoluiei. (Studia Bibliologica, 1969)
    Beiträge zu den Beziehungen des rumänischen kulturellen Lebens mit der deutschen Frühaufklärung. Zur Methodik der Erforschung der einheimischen Kulturgeschichte. (Revue Romaine d’Histoire, 1969)
    A hazai magyar történetírók szerepe. (Korunk, 1970)
    Az 1544. évi román katekizmus nyomában. (Könyvtári Szemle, 1970)
    Miskolci Csulyak István peregrinációs albuma. (Acta Universitatis Szegediensis, 1971; és külön: Irodalomtörténeti dolgozatok. 71. Szeged, 1972)
    Könyv és könyvtár művelődésünkben. (Korunk, 1972)
    A Bethlen Kollégium könyvtárának kezdetei és első korszaka. 1622–1658. (Korunk Évkönyv, 1973)
    A torockói legenda születése. (Korunk, 1974)
    A torockói legenda kritikája. (Korunk, 1975)
    Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történetéhez. 24 táblával. (Kolozsvár, 1976; románul: Philobiblon Transilvan. Bucuresti, 1977)
    Kelemen Lajos üzenete. (Korunk, 1978)
    Nagyenyedi diákok. 1662–1848. Monográfia. Juhász Istvánnal. A függelékben: Diáknévsorok 1662–1848. Összeáll. J. Zs. (Bukarest, 1979)
    A Hoffhalterek váradi és gyulafehérvári nyomdája. (Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. is. Csetri Elekkel, Tonk Sándorral. Bukarest, 1979)
    Négy évszázad a művelődés szolgálatában. (Korunk, 1979)
    A kolozsmonostori apátság hamis oklevelei. (Levéltári Közlemények, 1984)
    Három Zsigmond-kori erdélyi vajda. (Mályusz Elemér-emlékkönyv. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp., 1984)
    A latin írás története. Monográfia. Manolescu, Raduval. 52 táblával. (Bukarest, 1987; románul: Scierea latina in evul mediu. Bucuresti, 1971)
    Ipolyi Arnold és a Konstantinápolyba került korvinák megtalálása. (Magyar Könyvszemle, 1989)
    Az erdélyi papírmalmok feudalizmuskori történetének vázlata. XVI–XIX. század. (Levéltári Közlemények, 1989)
    A torockói legenda születése. (Történelmi Szemle, 1989)
    Mátyás király erdélyi társadalompolitikájáról. – Egy középkori kolostor társadalomrajza. A kolozsmonostori apátság történetéből. (Korunk, 1990)
    Mályusz Elemér. (Magyar Tudomány, 1990)
    Kelemen Lajos. (Erdélyi csillagok. Újabb arcok Erdély szellemi múltjából. Szerk. Kántor Lajos. Bp., 1990)
    Batthyány Ignác, a tudós és a tudományszervező. (Magyar Könyvszemle, 1991 és kivonatosan: Erdélyi Múzeum, 1991)
    Miskolczy Károly a helynévkutatás és a helytörténetírás bihari úttörője. (Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály, Kiss Jenő. Bp., 1991)
    Az Erdélyi Múzeum-Egyesület. (História, 1991)
    Az erdélyi vajdák kinevezéséről. (Levéltári Közlemények, 1992)
    A romániai magyar tudományosság helyzetéről, személyi állományáról és kutatási terveiről. (Magyar Tudomány, 1993)
    Csáki Mihály (1492–1572) erdélyi kancellár származásáról. (A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
    Ember és táj a középkori Biharban. – Történészként Kelet-Közép-Európa peremén. (Korunk, 1994)
    Az erdélyi levéltárvédelem múltjából. (Erdélyi Múzeum, 1994)
    Ezerszáz esztendő. J. Zs. előadása. Elhangzott az EME 1996. évi ünnepi közgyűlésén. (Erdélyi Múzeum, 1996; és külön: Erdélyi tudományos füzetek. 222. Kolozsvár, 1996)
    Társadalom, egyház, művelődés. Tanulmányok Erdély történelméhez. A mutatót Saliga Irén készítette. (METEM Könyvek. 18. A Magyar Egyháztörténeti Munkaközösség kiadványai. Bp., 1997)
    Az erdélyi magyar antikvár könyvkereskedelem kezdeteiről. (Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére. Szerk. Keserű Bálint. Szeged, 1997)
    Istoria poporului roman si istoriografia Europei Centrale din epoca luminilor. (In honorem Paul Cernovodeanu. Bucuresti, 1998)
    Burián Pál (1790–1860), Erdély első antikváriusa. (R. Várkonyi Ágnes-emlékkönyv születésének 70 évfordulója ünnepére. Bp., 1998)
    Az erdélyi fejedelmek levéltáráról. (Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Bp., 1998)
    Az erdélyi püspökség középkori birtokairól. (Szabó István-emlékkönyv. Debrecen, 1998 és Erdély a keresztény magyar királyságban. Kolozsvár, 2001)
    A farnasi Veres család. Az 1467. évi erdélyi lázadás kutatásához. Leszármazási táblákkal. (Emlékkönyv Imreh István nyolcvanadik születésnapjára. Kolozsvár, 1999)
    Demográfiai folyamatok a Kalotaszegen, az újkorban. (Gazdaságtörténelem – könyvtártörténet. Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára. Bp., 2000)
    A törökkor településtörténeti változásai és következményei. (Közgyűlési előadások. Millennium az Akadémián. I. köt. Bp., 2001)
    Az erdélyi magyar történettudományi kutatásokról. (Tánczos Vilmos–Tőkés Gyöngyvér: Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990–2001 közötti eredményeiről. Kolozsvár, 2002)
    Könyvtárügy a középkori Váradon. (Míves semmiségek. Tanulmányok Rutkay Kálmán 80. születésnapjára. Piliscsaba, 2002)
    A szabadságharc egy bihari nemes szemével. Miskolczy Károly levelei feleségéhez, 1848-ból. (Tanulmányok Erdély újkori történelméről. Omagiu Magyar András-emlékkönyv. Cluj-Napoca–Kolozsvár, 2002; és külön: Miskolczy Károly és Micske. Micskei füzetek. 4. Micske, 2002)
    Az erdélyi magyar tudományosság fordulóponton. (Erdélyi Múzeum, 2003)
    A Lészai család levéltárának nyomában. (Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 2003)
    Az RMNy és Románia retrospektív nemzeti bibliográfiájának problémája. (Fata libelli. A nyolcvanéves Borsa Gedeon. Bp., 2003)
    Erdélyi forráskiadás az utóbbi félévszázadban. (Levéltári Közlemények, 2004)
    Vízakna hamisított okleveleiről. (In honorem Gernot Nussbächer. Brasov, 2004)
    Újabb adatok a váradi levéltárak XVII–XVIII. századi történetéhez. (Emlékkönyv Csetri Elek nyolcvanadik születésnapjára. Kolozsvár, 2004)
    Váradi siralmas krónika. Könyvtár- és levéltárügy Nagyváradon a múltban és a jelenben. (Magyar egyháztörténeti vázlatok. Regnum, 2004)
    Az erdélyi magyar történetkutatás mai kérdései. (Erdélyi Múzeum, 2005; németül: Zu heutigen Fragen an die siebenbürgisch-ungarische Geschichtsforschung. Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde, 2005)
    Borsa Iván. (Erdélyi Múzeum, 2006)
    Bihar megye a török pusztítása előtt. Hasonmás kiad. Megjelent a 90 éves J. Zs. tiszteletére. (Kolozsvár, 2006)
    A hodosi Jakók a középkorban. (Turul, 2010)
    szerk.: A gyalui vártartomány urbáriumai. Közzétette, a bevezető tanulmányt írta J. Zs. 7 táblával. (Monumenta Transsilvanica. Kolozsvár, 1944)
    Adatok a torockói jobbágylázadás történetéhez. Közzétette, a bevezető tanulmányt írta J. Zs. (Erdélyi Múzeum, 1945; és külön: Erdélyi történelmi adatok. V. 1. Kolozsvár, 1945)
    Adatok a dézsma fejedelemkori adminisztrációjához. Közzétette, a bevezető tanulmányt írta J. Zs. (Erdélyi Múzeum, 1945; és külön: Erdélyi történelmi adatok. V. 2. Kolozsvár, 1945)
    Documente privind istoria Romaniei C. Transilvania. I–IV. és X–XI. köt. Sajtó alá rend. (Bucuresti, 1951–1955 és 1957)
    Rettegi György: Emlékezetre való dolgok. 1718–1789. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta J. Zs. 4 táblával. (Bukarest, 1970)
    Bury, Richard de: Philobiblon. A könyvek szeretete. Ford. Bodor András. A bevezető tanulmányt írta J. Zs. (Téka. Bukarest, 1971)
    Erdélyi féniks. Misztótfalusi Kis Miklós öröksége. Szerk., a bevezető tanulmányt írta J. Zs. A verseket Tóth István ford. 16 táblával, 3 melléklettel. (Bukarest, 1974)
    A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei. I. köt. 1289–1484. II. köt. 1485–1556. Kivonatokban közzéteszi és a bevezető tanulmányt írta J. Zs. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai. 2. Forráskiadványok. 17. Bp., 1990)
    Erdélyi okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez. – Codex diplomaticus Transsylvaniae. Dipomata, epistolae et alia instrumenta litteraria res Transsylvanas illustrantia. I. köt. 1023–1300. II. köt. 1301–1339. III. köt. 1340–1359. Közzéteszi J. Zs. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai. 2. Forráskiadványok. 26., 40. és 47. Bp., 1997, 2004 és 2008)
    Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei. I. köt. Szerk. (Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványa. Kolozsvár, 2003)
    Köleséri Sámuel tudományos levelezése. J. Zs. kézirata alapján szerk. Font Zsuzsa. A latin szöveget gondozta, a regesztákat írta Magyar László András. (Kölesériana. 1. Kolozsvár, 2012)
    ford.: Gündisch Gusztáv: Haller Péter gazdasági vállalkozásai. Nagy Jenővel. (Kolozsvár, 1947)
    Tótfalusi Kis Miklós halotti kártája. Tolnai Gábor és Haiman György tanulmányával, a kárta egyetlen példányának hasonmásával. A latin szöveget sajtó alá rend. Kulcsár Péter, ford. J. Zs., Tóth István és Weöres Sándor. (Bp., 1978).

    Irodalom

    Irod.:: kritikák a Századokban:: Makkai László: J. Zs.: Bihar megye a török pusztítása előtt. (1941)
    Maksay Ferenc: J. Zs.: A gyalui vártartomány urbáriumai. (1945)
    Kumorovitz L. Bernát: J. Zs.: Az erdélyi vajda kancelláriájának szervezete a XVI. század elején. – Makkai László: J. Zs.: Adatok a torockói jobbágylázadás történetéhez. – Maksay Ferenc: J. Zs.–Valentiny Antal: A torockószentgyörgyi Thorotzkay-család levéltára. (1947)
    Bogdán István: J. Zs.: Az erdélyi papírmalmok feudalizmuskori történetének vázlata. (1967)
    Trócsányi Zsolt: J. Zs.–Juhász István: Nagyenyedi diákok. (Századok, 1980)
    más folyóiratokban:: Barta János, ifj.: Rettegi György: Emlékezetre való dolgok. 1718–1789. Sajtó alá rend. J. Zs. (Agrártörténeti Szemle, 1972)
    Holl Béla: Bury, Richard de: Philobiblon. A könyvek szeretete. Ford. Bodor András. A bevezető tanulmányt írta J. Zs. (Magyar Könyvszemle, 1974)
    Németh S. Katalin: Erdélyi féniks. Misztótfalusi Kis Miklós öröksége. Szerk., a bevezető tanulmányt írta J. Zs. (Kortárs, 1975)
    Komjáthy Miklós: J. Zs.: Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történetéhez. (Levéltári Közlemények, 1977)
    Csorba Csaba: J. Zs.: Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történetéhez. (Valóság, 1977)
    Havasi Zoltán: J. Zs.: Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1977)
    Hajdú Lajos: J. Zs.: Írás, könyv, értelmiség. Gondolatok J. Zs. tanulmánykötetéről. (Levéltári Szemle, 1977)
    Dankó Imre: J. Zs.: Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történetéhez. (Békési Szemle, 1978)
    Heltai János: J. Zs.: Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978)
    Szabó György: J. Zs.: Írás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történetéhez. (Theológiai Szemle, 1978)
    Némethy Sándor: J. Zs.–Juhász István: Nagyenyedi diákok. (Theológiai Szemle, 1980)
    Mészáros István: J. Zs.–Juhász István: Nagyenyedi diákok. (Pedagógiai Szemle, 1980)
    Csapodi Csaba: J. Zs.–Manolescu, Radu: A latin írás története. (Irodalomtörténet, 1989)
    Lőrinczi Réka: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei. Közzéteszi J. Zs. (Névtani Értesítő, 1992)
    R. Várkonyi Ágnes: J. Zs. új könyvéről. Társadalom, egyház, művelődés. Tanulmányok Erdély történelméhez. (Levéltári Közlemények, 1997 és Erdélyi Múzeum, 1997)
    Lőrinczi Réka: Erdélyi okmánytár. (Magyar Nyelv, 2000)
    Rákóczi Katalin: Köleséri Sámuel tudományos levelezése. J. Zs. kézirata alapján szerk. Font Zsuzsa. (Orvostörténeti Közlemények, 2012)
    egyéb irod.:: Tonk Sándor: J. Zs. köszöntése. (Korunk, 1976)
    J. Zs. la virsta de 65 de ani. Bibliografia operei. Összeáll. Edroiu, Nicolae, Károlyi Jolanda és Tecusan, Maria. (Cluj-Napoca, 1981)
    Helytörténeti kutatások és országos témák. J. Zs. professzorral beszélget Beke György. (Honismeret, 1984)
    Koszta László–Orbán Imre: Beszélgetés J. Zs.-dal. (Aetas, 1986)
    Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und. Zsigmond Jakó. (München, 1987–1988)
    J. Zs. műveinek bibliográfiája. (Történelmi Szemle, 1989)
    Tóth Pál Péter: „Az erdélyi magyar tudományosság virágzása nem kizárólagosan nemzeti érdek.” Interjú J. Zs.-dal. (Magyar Tudomány, 1992)
    Fábián Péter: A szélmalomharcban is erősödik az ember. Kolozsvári találkozás J. Zs. történész professzorral. (Népszabadság, 1994. 48.)
    Emlékkönyv J. Zs. 80. születésnapjára. J. Zs. műveinek bibliográfiájával. Szerk. Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor. (Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványa. Kolozsvár, 1996)
    Kiss András: J. Zs. és a levéltárak. (Levéltári Közlemények, 1996)
    Kiss András: A történeti források vonzásában. A nyolcvanéves J. Zs. köszöntése. (Korunk, 1996)
    Benkő Samu: Serlegbeszéd J. Zs. nyolcvanadik születésnapján. (Erdélyi Múzeum, 1996)
    Gózon Ákos: Egy életre szóló kérdés nyomában. Beszélgetés J. Zs. művelődéstörténésszel. (Élet és Tudomány, 1996. 28.)
    Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I–II. köt. Szerk. Simon Anita és Tál Mariann. (Csíkszereda, 1996–1997)
    Vekerdi László: Egy nagy Erdély-történész. J. Zs. (Európai Utas, 1997)
    Vincze Zoltán: Főhajtás az erdélyi magyar történeti kutatás nagy mestere előtt. (Korunk, 1997)
    Romániai magyar ki kicsoda? 1997. Főszerk. Stanik István. (Kolozsvár, 1997)
    Tarczy Péter: Erdély tudós kutatója böszörményi diák volt. (Hajdú-Bihari Napló, 1997. nov. 19.)
    Az erdélyi tudomány jelenéről és jövőjéről, a Bolyai Tudományegyetemről. J. Zs. kolozsvári történész professzorral beszélget Sebestyén Kálmán. (Honismeret, 2001)
    Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
    Lupescuné Makó Mária: „pályám egy nagy kaland volt…” Beszélgetés J. Zs.-dal. – Kubinyi András: J. Zs., a történettudós. – J. Zs. 1995–2006. közötti irodalmi munkásságának könyvészete. (Erdélyi Múzeum, 2006)
    Halálhír. (Népszava, 2008. okt. 29.)
    Róth András Lajos: Elhunyt J. Zs. (Udvarhelyi Híradó, 2008. okt. 30.)
    Csorba Csaba: J. Zs. emlékezete. (Művelődés, 2008)
    Draskóczy István: J. Zs. (Turul, 2008)
    Gecsényi Lajos: J. Zs. (Levéltári Közlemények, 2008)
    Kiss András: J. Zs. (Korunk, 2008)
    Monok István, J. Zs., a könyvtörténész. (Magyar Könyvszemle, 2008)
    Sebestyén Kálmán: In memoriam J. Zs. (Honismeret, 2008)
    Zsoldos Attila: J. Zs. (Történelmi Szemle, 2008)
    Csukovits Enikő: J. Zs. (Századok, 2009)
    W. Kovács András: J. Zs. (adatbank.ro, romániai magyar lexikon, 2010)
    Kiss András: J. Zs. (Korunk, 2011).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu