Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Jakucs Pál

    biológus, ökológus


    Született: 1928. június 23. Sarkad, Bihar vármegye
    Meghalt: 2000. október 17. Debrecen
    Temetés: 2000. október 30. Debrecen
    Temetési hely: Köztemető

    Család

    Református családból származott. Sz: Jakucs László tanító, Debrecen és Hajdú vármegye tanfelügyelője, Csató Margit általános iskolai tanár. Testvére: Jakucs László (1926–2001) geológus, tudománydoktor. F: 1951-től Szabó Erzsébet általános iskolai tanár, Szabó István (1898–1969) történész, az MTA tagja leánya. Leánya: Jakucs Erzsébet Éva (1955. ápr. 29.) és Jakucs Krisztina (1961–).

    Iskola

    A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban éretts. (1947), a Debreceni Tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1951), az ELTE TTK-n doktorált (1960); a biológiai tudományok kandidátusa (1958), doktora (1970). Az MTA tagja (l.: 1976. máj. 7.; r.: 1987. máj. 8.).

    Életút

    A Debreceni Tudományegyetem gyakornoka (1949–1951), a Természettudományi Múzeum Növénytára muzeológusa, tud. főmunkatársa (1951–1966). Az MTA Földrajzi Kutató Intézete tud. főmunkatársa (1966–1971), a KLTE TTK Növénytani Tanszék egy. tanára (1971. júl. 1.–1998. dec. 31.), az Ökológiai Tanszék vezetője (1980–1998), emeritusz professzora (1999–2000). A Hortobágyi Nemzeti Park Tanácsának elnöke.

    Tudományos pályafutásának kezdetén, a Tornai Karszton és a Bükkben florisztikai, cönológiai, vegetáció-térképezési és mikroklíma-mérési kutatásokkal, ill. a karsztfásítás szukcessziójával foglalkozott. Európában elsőként kísérelte meg egy nagyobb növényzeti egység – molyhos-tölgyes karsztbokorerdők – részletes fitocönológiai feldolgozását annak teljes elterjedésén belül (Ausztriától Romániáig). Az igen nagy jelentőségű monográfiához (Die phytozönologischen Verhältnisse der Flaumeichen Buschwälder Südostmitteleuropas, 1961) személyesen járta be az érintett nyolc ország területeit. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az erdők és a gyepek dinamikus kapcsolatának feltárása terén. Kiemelkedőek mikroklimatológiai és tájértékelési vizsgálatai, részt vett a bükki erdőtipológiai térkép elkészítésében, elsőként használta a légifényképeket a mai növénytakaró térképeinek megrajzolásához. A síkfőkúti (1972-től) és a rejteki erdőkutatás vezetője (1980-tól), az első magyarországi vegetáció-térkép elkészítője, az első magyarországi ökológiai tanszék vezetője.

    Emlékezet

    Budapesten és Debrecenben élt és tevékenykedett; Debrecenben hunyt el, a Nagyerdei Köztemetőben nyugszik Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban). Születésének 80. évfordulóján tiszteletére Jakucs Pál-emlékfát ültettek (Debrecenben, a Debreceni Egyetem Élettudományi Intézete és a Nagyerdei Étterem közötti parkban, 2008. nov. 7-én).

    Elismertség

    Az MTA Erdészeti Bizottság Fatermesztési Munkabizottsága (1967-től), Botanikai Bizottsága tagja (1970-től); Természetvédelmi Bizottsága elnöke. A Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB), ill. az MTA Debreceni Területi Bizottsága tagja; Környezettudományi Szakbizottságának elnöke.

    Elismerés

    Szocialista Kultúráért (1956). Akadémiai Díj (1965), Pro Natura Emlékérem (1980), Környezetünk Védelméért Díj (1982), Jávorka Sándor-díj (1983), Széchenyi-díj (1997), Hatvani István-díj (1997), Környezetünkért Emlékplakett (1999), Pro Scientia Díj (1999). Sarkad város díszpolgára.

    Szerkesztés

    Az Acta Botanica főszerkesztője (1975–1992).

    Főbb művei

    F. m.: Új adatok a Tornai Karszt flórájához, tekintettel a xerotherm elemekre. 3 táblával. (A magyar tudományegyetemek biológiai intézeteinek évkönyve, 1951)
    Növényrendszertani adatok a Tornense területéről. – Pflanzensystematische Angaben aus dem Tornaer-Karst. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1952)
    Újabb adatok a Tornense flórájához. 4 táblával. (A magyar tudományegyetemek biológiai intézeteinek évkönyve, 1952)
    Florisztikai adatok a Tornai Karsztról. Új adatok hazánk edényes növényeinek ismeretéhez. (Botanikai Közlemények, 1954)
    A bükkhegységi növényföldrajzi térképezés erdőgazdasági vonatkozású eredményei. (Az Erdő, 1954)
    Mikroklímamérések a Tornai Karszton, tekintettel a fatömeg-produkcióra és a karsztfásításra. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1954)
    Mátra. Útikönyv. Csergezán Pállal. 32 táblával, 1 térképpel. (Magyar Tájak. Bp., 1955)
    Geobotanische Untersuchungen und Karstaufforstung im Nordungarn. 2 melléklettel. – Forstwirtschaftliche Ergebnisse der geobotanischen Kartierung im Bükkgebirge. Többekkel. 3 melléklettel. (Acta Botanica, 1955)
    Karrosodás és növényzet. 2 táblával. (Földrajzi Közlemények, 1956)
    Aggtelek vidék növényzete. – Cserehát. (Aggtelek. Bp., 1957)
    Ökologische Untersuchung der Mosaikkomplexe von Quellmoor- und Sumpfgesellschaften durch Wasserfärbung. – Der Karstbuschwald des Nordöstlichen Ungarischen Mittelgebirges. Fekete Gáborral. (Acta Botanica, 1957)
    Neue Einleitung der Assoziationen der Quercetalia pubescentis-petraeae Ordnung im pannonischen Eichenwaldgebiet. Zólyomi Bálinttal. – Néhány karsztbokorerdő-faj elterjedési adatainak katalógusa Magyarországról. Fekete Gáborral. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1957)
    A Kárpátmedence és Románia molyhos-tölgyes karsztbokorerdőinek cönológiai és ökológiai viszonyai. Kand. értek. (Bp., 1958)
    Über die ostbalkanischen Flieder-Buschwälder. 1 táblával. (Acta Botanica, 1959)
    Mikroklimatische Verhältnisse der Flaumeichen-Buschwälder in Ungarn 2 táblával. (Acta Agronomica, 1959)
    A növényföldrajzi kutatás helyzete Jugoszláviában. Fekete Gáborral. (Az MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1959)
    Angaben zur Vegetation von Moldau und Dobrudscha. Fekete Gáborral, Gergely J.-vel. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1959)
    A mi világunk. Növények, állatok, világmindenség. Többekkel. Ill. Köpeczi Bócz István és Würtz Ádám. (Gyermekenciklopédia. Bp., 1960)
    Nouveau classement cénologique des bois de chenes xerothermes [Quercetea pubescenti-petraeae cl. nouv.] de l’Europe. 1 táblával. (Acta Botanica, 1960)
    Die phytozönologischen Verhältnisse der Flaumeichen Buschwälder Südostmitteleuropas. Monográfia. 63 ábrával, 95 fotóval, 4 színes táblával és 12 táblázatmelléklettel. (Monographie der Flaumeichen-Buschwälder. 1. Bp., 1961)
    Az Északi Középhegység keleti felének növényzete. (Földrajzi Értesítő, 1961; és külön: Közlemények. 82. Bp., 1961)
    Az Albán-Alpok között. (Élővilág, 1961)
    A domborzat és növényzet kapcsolatáról. 1 táblával. (Földrajzi Értesítő, 1962; és külön: Közlemények. 92. Bp., 1962)
    Mikroklímamérések a Jaba völgyben, Külső-Somogy. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel. (Földrajzi Értesítő, 1963; és külön: Közlemények. 104. Bp., 1963)
    Mikroklímamérések és természeti földrajzi megfigyelések az Osztopéni meridionális völgyben, Buzsák–Lengyeltóti között. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel. 2 táblával. (Földrajzi Értesítő, 1964; és külön: Közlemények. 120. Bp., 1964)
    Dél-franciaországi utazás. (Élővilág, 1964)
    Complex Vegetation Mapping in the Hungarian Medium-Mountains and Its Connections with Practical Forestry (Acta Agronomica, 1965)
    Ausztriai utakon. (Természettudományi Közlöny, 1965)
    Einreihung von 1400 Arten der ungarischen Flora in ökologische Gruppen nach TWR-Zahlen. Többekkel. (Fragmenta Botanica, 1966)
    Légifénykép alapján történő vegetáció-térképezés Magyarországon, a Badacsony hegy példáján. – Vegetationskartierung in Ungarn auf Grund von Luftbildern am Beispiel des Badacsony-Berges. 1 táblával. (Botanikai Közlemények, 1966)
    A kaktuszok hazájában. (Fiúk Évkönyve. 1967. Bp., 1966)
    A dunai Alföld. – Az Alföld növényföldrajzának általános jellemzői. (Magyarország tájföldrajza I. köt. Bp., 1967)
    Mikroklímamérések és komplex természeti földrajzi típusvizsgálatok a belsősomogyi futóhomokon, Nagybajom. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel. 2 táblával. (Földrajzi Értesítő, 1967; és külön: Közlemények. 159. Bp., 1967)
    Mikroklimatische Untersuchungen in Berührungsgebiet der mediterranem und submediterranem Vegetation Albanien. (Archiv für Naturschutz und Landschaftsforschung, 1967)
    Phyllitidi-Aceretum subcarpaticum im nordöstlichen Teil des Ungarischen Mittelgebirges. Kalkstein-Schluchtwälder des Bükk-Gebirges und des Tornaer Karstgebietes. 1 táblázattal. (Acta Botanica, 1967)
    A Bükk hegység xerotherm tölgyerdője [Corno-Quercetum]. Fekete Gáborral. (Botanikai Közlemények, 1968)
    A New Representation Method for the Daily Course of Microclimates. Complex Microclimate Diagram. – Comparative and Statistical Investigations on Some Microclimatic Elements of the Biospaces of Forests, Shrub Stands, Woodland Margine and Open Swards. (Acta Botanica, 1968)
    Microclimatological Investigations within the Scope of Complex Physiographic Landscape Research in Hungary. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel. (Studies in Geography, 1968)
    Magyarország 1: 200 000 vegetáció-térképe. Az Északi Középhegység és az Alföld északi része. 1–8. Szerk. (Bp., 1969)
    Az erdők és gyepek dinamikus kapcsolatának synökológiai, fitocönológiai és strukturális vizsgálata. Kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok erdőszegélyekben. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1969)
    Complex Investigations on Some Soil Characteristics of the Bio-Units Sward-Woodland Margin-Schrub Forest. Kovács Margittal, Précsényi Istvánnal. (Acta Botanica, 1970)
    Adatok a Balaton déli partvidékének mikroklimatikus sajátosságaihoz. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel. 3 táblával. (Földrajzi Értesítő, 1971; és külön: Közlemények. 232. Bp., 1971)
    Dynamische Verbindung der Wälder und Rasen. Quantitative und qualitative Untersuchungen über die synökologischen, phytozönologischen und strukturellen Verhältnisse der Waldsäume. Monográfia. 6 táblával. A doktori értekezés átd. német nyelvű kiadása. (Bp., 1972)
    Magyarország tájtípusai. Pécsi Mártonnal, Somogyi Sándorral. 1 térképpel. (Földrajzi Értesítő, 1972; és külön: Közlemények. 237. Bp., 1972)
    „Síkfőkút Project.” Egy tölgyes ökoszisztéma környezetbiológiai kutatása a bioszféra-program keretén belül. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1973)
    Zwei neue Buschwaldassoziationen des Westbalkans, Albanien. (Acta Botanica, 1973)
    Production Investigations of the Undergrowth – Herbaceous Layer – of a Quercetum petraeae-cerris Forest Ecosystem. Papp Margittal. (Acta Botanica, 1974)
    Changes in the Area and Weight of Light- and Shade-Adapted Leaves and Shoots of Quercus petraeae and Quercus cerris in Hungarian Oak Forest Ecosystem. Virágh Klárával. (Acta Botanica, 1975)
    Adatok a „Síkfőkút Project” cseres tölgyes erdeje fásszárú részének földfeletti struktúraviszonyaihoz. – Contributions to the Above-Ground Stand Structure of an Oak Forest – Quercetum petraeae-cerris – Ecosystem within the Síkfőkút Research Area. 2 melléklettel. Horváth E.-vel, Kárász Imrével. (Acta Biologica Debrecina, 1975)
    A „Síkfőkút Project” és környéke kutatási területének Quercetum petraeae-cerris erdeje fitocönológiai szempontból. – Phytozönologische Charakterisierung des Quercetum petraeae-cerris-Waldes des Forschungsgebiets „Síkfőkút Project” und seiner Umgebung. Papp Máriával. (Acta Biologica Debrecina, 1976)
    A környezetbiológiai kutatások néhány kérdéséről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1977. ápr. 26.; megjelent: MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1978)
    Környezetbiológiai kutatás tölgyes ökoszisztémában Magyarországon. – Environmental-Ecological Research of an Oak Forest Ecosystem in Hungary. „Síkfőkút Project.” (Acta Biologica Debrecina, 1978)
    A Gabcsikovó-nagymarosi és a Tisza II. vízlépcsőrendszerének ökológiai problémái. Többekkel. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1979)
    Mezőgazdasági és tölgyerdei növények kalóriaértéke és energiatartalma. B. Papp Lászlóval, Papp Máriával. (Növénytermelés, 1979)
    Rekonstruktion der potentiellen primären organischen Stoffmenge und ihrer Produktion in Ungarn. – Prof. dr. Zólyomi Bálint. (Acta Botanica Hungarica, 1980)
    Tendenciák a „Síkfőkút Project” erdő-ökoszisztéma elemmozgásaiban. Többekkel. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1981)
    Diversity and Niche Changes of Shrub Species within Forest Margin. Mészáros Ilonával, Précsényi Istvánnal. – Accumulation of Elements in Cornus sanguinea and Ligustrum vulgare Living in the Edge and Interior of a Forest. Quercetum petraeae-cerris. Mészáros Ilonával. (Acta Botanica, 1981)
    Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Többekkel. (Bp., 1981; 2. kiad. 1991; 3. kiad. 2000)
    Az ökológiáról – ökológus szemmel. Viták az ökológiáról. Dévai Györggyel, Précsényi Istvánnal. (Magyar Tudomány, 1984)
    Ökológiai és fizikai kutatások a környezetvédelem érdekében. (Fizikai Szemle, 1984)
    A szíjács tracheáinak eltömődése a megbetegedő kocsánytalan tölgyeknél. Tóth János Attilával. – A kocsánytalan tölgyek pusztulásának ökológiai magyarázata. – Ökológiai kutatások a BNP erdőiben. (Az Erdő, 1984)
    Az élővilág és a környezetvédelem. (Természet Világa, 1984)
    Ecology of an Oak Forest in Hungary. Results of „Síkfőkút Project.” Szerk. (Bp., 1985)
    Fajokra és élőhelyekre vonatkozó adatfelvételi lapok értelmezési és kitöltési útmutatója. Környezetvédelmi információrendszer, természetes élővilág-védelmi rendszer. Javaslatrendszer. Szerk. Dévai Györggyel. 18 táblával. (Debrecen, 1985)
    Az erősödő savasodás hatása a természetes élővilágra. (Magyar Tudomány, 1985)
    Acidification of Soil and Decay of Sessile Oak in the „Síkfőkút Project”, Area North-Hungary. Többekkel. (Acta Botanica, 1986)
    „Rejtek Project.” Ökológiai kutatások mészkő alapkőzetű, sekélytalajú bükköseink kedvező erdőfelújítása érdekében. – „Rejtek Project.” Ecological Researches for Favourable Regeneration of Forests Covering Shallow Soil Derived from Limestone in Hungary. (Acta Biologica Debrecina, 1987)
    Új típusú erdőkárok és tennivalók. (Az Erdő, 1987)
    Néhány ökológiai fogalom értelmezése a kocsánytalan tölgy pusztulási folyamatában. (Természet Világa, 1987)
    Lokale industrielle Emission und Waldschäden in Nordungarn. 1–4. Többekkel. (Acta Botanica, 1988)
    Az ökológia fejlődése és a projektkutatások Magyarországon. (Búvár, 1988)
    Új típusú erdőpusztulásaink. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1988. jún. 7.)
    A Nagyerdő vegetációja. (Calandrella, 1989)
    A magyarországi erdőpusztulás ökológiai megközelítése. (Fizikai Szemle, 1990)
    A szárazföldi eutrofizálódás erdőkben. (Természet Világa, 1990)
    Az Alföldön tervezett néhány nagyberuházás ökológiai megközelítése. (Az Alföld jelene és jövője. Az 1991. ápr. 26-án Debrecenben rendezett vitaülés anyagai. Szerk., az előszót írta Rakonczai János. Békéscsaba, 1991)
    UTM-rendszerű hálótérképezés a flóra- és vegetációkutatásban. Többekkel. (Kitaibelia, 1997).

    Irodalom

    Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
    Halálhír. (Népszabadság, 2000. okt. 19.)
    Fekete Gábor: J. P. (Magyar Tudomány, 2001)
    Marosi Sándor: J. P. emlékezete. (Földrajzi Értesítő, 2001)
    J. P.-emlékszám: Fekete Gábor: J. P., a vegetációtudomány kiemelkedő alakja. – Molnár V. Attila: J. P. szakirodalmi munkásságának bibliográfiája. – Marosi Sándor: J. P. életművének földrajzi vonatkozásai. (Kitaibelia, 2001)
    Fekete Gábor: J. P. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    Vojtkó András: J. P. szerepe az Északi Középhegység flóra- és vegetációkutatásban. (Kitaibelia, 2002).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu