Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kaffka Margit emlékezete
    Lőrincze Lajos
    Lőrincze Lajos
    Lőwy Árpád, egy (szem)érmes költő a századelőn
    Papp László. A Ringek Ura

    Jancsó Miklós, ifj., gidófalvi

    orvos, belgyógyász, farmakológus


    Született: 1903. április 27. Kolozsvár
    Meghalt: 1966. április 16. Szeged
    Temetés: 1966. április 20. Szeged
    Temetési hely: Belvárosi Temető

    Család

    Sz: Jancsó Miklós, id. (1868–1930) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, Halász Fatime Paula (1877–1904). F: Jancsó Aranka (1922–1981) gyógyszerész, farmakológus, egyetemi tanár. Fia: Jancsó Miklós (1936–), Jancsó Pál (1941–), Jancsó Gábor (1948–) orvos, neurobiológus, tudománydoktor; leánya: Jancsó Hilda (1933–) és Jancsó Judit (1949–).

    Iskola

    A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1928), a kemoterápia és méregtan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1932). Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; r.: 1946. dec. 19.).

    Életút

    A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a SZOTE Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1927–1928), a Gyógyszertani Intézet egy. tanársegéde (1928–1938), a kemoterápia és méregtan ny. rk. (1938–1940), ny. r. tanára (1940–1952), egy. tanára (1952–1966) és az Intézet vezetője (1937–1966). A Gyógyszerismereti Intézet vezetője is (1937–1947), az Orvostudományi Kar dékánhelyettese (1945–1946). A berlini Koch Intézet vendégkutatója (a Collegium Hungaricum állami ösztöndíjasa, 1929–1931), belföldi kutatási ösztöndíjas (1932–1933).

    Kísérletes belgyógyászattal és onkológiával, kemoterápiai alapkutatásokkal foglalkozott. Új vizsgálati módszerek bevezetésével tisztázta a kemoterapeutikumok hatásmechanizmusának számos vitatott kérdését, többek között elsőként bizonyította a közvetlen parazitocid hatást. Felfedezte továbbá a dekametilén-diguanidin és rokon származékaik terápiás hatását, amellyel az álomkór és az ún. kalaazar betegség ellen igen hatásos gyógyszerek előállítását tette lehetővé. Nagy jelentőségűek a retikulo-endotheliális rendszer és a vesehámsejtek tároló képességére, ill. annak hisztaminnal való befolyásolására vonatkozó kutatásai. Tisztázta a hisztamin élettani hatását: a szövetek roncsolásakor keletkező hisztamin a hajszálerek endothel sejtjeit falósejtekké aktiválja, az antihisztamin hatású gyógyszerek gátolják a falósejtek működését.

    Emlékezet

    Szegeden (Kölcsey Ferenc utca 10.) élt és tevékenykedett, ott is hunyt el, a Belvárosi Temetőben, díszsírhelyen nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). Tiszteletére a Magyar Farmakológiai Társaság Experimentális Szekciója Jancsó Miklós-emlékülést rendezett (a Magyar Tudományos Akadémián, 1967. okt. 20-án), a SZOTE Tanácsa Jancsó Miklós-emlékérmet alapított (szintén 1967-ben; először 1968-ban adták át). Szülőházát márvány emléktáblával és -éremmel jelölték meg (Kalmár Márton szobrászművész alkotása, felavatták: 2003. dec. 22-én).

    Elismertség

    A Magyar Természettudományi Akadémia tagja (1945–1946). Az MTA Élettani Bizottsága elnöke (1957–1966), a Szegedi Akadémiai Bizottság alapító tagja. A Magyar Élettani Társaság és a Magyar Farmakológiai Társaság alapító tagja. A Wiener Biologische Gesellschaft (1932–1966), a Deutsche Pharmakologische Gesellschaft l. tagja (1965–1966). Az International Union of Physiological Sciences magyar tagja.

    Elismerés

    Munka Érdemrend (1963). Kossuth-díj (1948 és 1955), Hőgyes Endre-emlékérem (elsőként, 1961), Kiváló orvos (1962), Purkyne-emlékérem (1963), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2007).

    Szerkesztés

    Az Acta Physiologica szerkesztőbizottságának tagja (1957–1966).

    Főbb művei

    F. m.: Vizsgálatok az idegsejtek apparatus reticularisa kórszövettani és élettani jelentőségének kiderítésére. (Magyar Orvosi Archívum, 1927)
    Új pharmakológiai hatástípus a reticuloendothelre. (Orvosi Hetilap, 1927)
    Neuer Weg zur pharmakodynamischen Beeinflussing des retikuloendothelialen Systems. (Deutsche Medizinische Wochenschrift, 1927)
    Az angioneurotikus tünetcsoport visszeres befecskendezések következtében. Id. Jancsó Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1928)
    Histochemiai tanulmányok chemotherapiás arsenobensol származékok viselkedéséről emberi és állati szervezetben. Monográfia. Az előszót Issekutz Béla írta. 3 táblával. (Szeged, 1928)
    Umschlag und Peptisation metachromatischer Farbstoffe an Grenzflächen. Kroó, H.-val és Schulze, F. O.-val. (Kolloidchemische Beihefte, 1930)
    Pharmakologische Beeinflussing des Retikuloendothels. Zugleich ein Beitrag zu den Beziehungen zwischen Blutgerinnung und Speicherung. (Klinische Wochenschrift, 1931)
    Photobiologische Studien in der Chemotherapie. 1–3. (Zentralblatt für Bakteriologie, 1931)
    Mechanismus der Arzneifestigkeit bei Protozoen. Zur Frage der Parasitotropie chemotherapetischer Mittel. (Zentralblatt für Bakteriologie, 1932)
    Wirkungsmechanismus der Chemotherapeutica bei Trypanosen. – Beobachtungen chemotherapeutischer Vorgänge in Fluroreszenzmikroskop. (Klinische Wochenschrift, 1932)
    The Role of the Natural Defence Forces in the Evolution of the Drug Resistance of Trypanosomes. 1–2. (Annals of Tropical Methods, 1934–1935)
    Mikrobiologische Grundlagen der chemotherapeutischen Wirkung. 1–3. (Zentralblatt für Bakteriologie, 1934–1935)
    Chemotherapeutische Mittel mit opsoninartiger Wirkung. – Chemotherapeutische Wirkung und Kohlenhydratsstoffwechsel. (Zeitschrift für Immunitätsforschung, 1935)
    Beziehungen zwischen chemotherapeutischer Wirkung, Oxidationskatalyse und Redoxpotential. (Zeitschrift für Immunitätsforschung, 1936)
    Fluorescenzmikroskopische Beobachtung der reversiblen Vitamin A-Bildung in der Netzhaut während des Sehaktes. – Chemotherapie trypanosomenfizierter Tiere durch Blockierung des Kohlenhydratstoffwechsels der Parasiten mit Halogenessigsäuren. (Biochemische Zeitschrift, 1936)
    Histamin: a reticulo-endothelialis sejtrendszer élettani aktivátora. (Orvosok Lapja, 1947; angolul: Histamine as a Physiological Activator of the Reticulo-endothelial System. Nature, 1947)
    Érzőidegvégződések deszenzibilizálása. Jancsó Arankával. – Véralvadásgátlók hatása a reticulo-endothelre. Jancsó Arankával. (Kísérletes Orvostudomány, 1949)
    A retikulo-endotel sejtek kolloidtároló működésének mechanizmusa. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1950. nov. 1.)
    Die Blockade des Reticulo-endothels und der Nierentubuli. Jancsó Arankával. (Acta Physiologica, 1951)
    Zelluläre Verteilung und Speicherungsmechanismus des „Bayer 205” – Germanin – in den Geweben. Jancsó Arankával. – Sichtbarmachung von Immunreaktionen in den Geweben. Jancsó Arankával. (Acta Physiologica, 1952)
    Speicherung arteigener und artfremder Proteine in den Zellen des Retikuloendothels. Jancsó Arankával. (Experientia, 1952)
    Visual Demonstration of Immune Reactions in Tissue. Jancsó Arankával. (Nature, 1953)
    The Demonstration of Bayer 205 in the Tissues and Its Cellular Distribution. Jancsó Arankával. – Die Speicherung von natürlichen und synthetischen makromolekularen Polymeren in den Geweben. Többekkel. (Acta Physiologica, 1953)
    Die Speicherung von Blutproteinen in den Histiozyten nach vorhergehender Histamineinwirkung. Jancsó Arankával. (Experientia, 1954)
    Fehérjék és vinylpolimerek tárolása a histocytákban és a vesehámsejtekben. (A Magyar Tudományos Akadémia 1954. évi nagygyűlése. Előadások. Bp., 1954; és MTA Biológiai és Orvosi Osztálya Közleményei, 1954)
    Speicherung, Stoffanreicherung im Retikuloendothel und in der Niere. Monográfia. (Bp., 1955)
    Storage of Proteins and Vinylpolymers in Histiocytes and in the Renal Epithelium. (Acta Medica, 1955)
    A kémiai fájdalomérzés tartós kikapcsolása farmakológiai úton és a neurogén gyulladás problémája. (MTA Biológiai és Orvosi Osztálya Közleményei, 1959)
    A Method for in vitro Investigation of the Colloid Storing Function of Histiocytes. Jancsó Arankával, Balassy J.-vel. (Nature, 1959)
    Die Rolle der Blutgerinnungsprozesse im Mechanismus der akuten Entzündung. Jancsó Arankával, Takáts Istvánnal. (Acta Physiologica, 1959)
    Pain and Inflammation Induced by Nicotine Acetylcholine and Structurally-Related Compounds and Their Prevention by Desensitizing Agents. Jancsó Arankával, Takáts Istvánnal. (Acta Physiologica, 1961)
    Neurogenic Inflammatory Responses. (Acta Physiologica, 1964)
    Die Wirkungen des Capsaicins auf die hypothalamischen Thermoreceptoren. Jancsó Arankával. (Archives of Experimental Pathology and Pharmacology, 1965)
    Idegi mechanizmusok szerepe a gyulladásban. (Orvosi Hetilap, 1965. 7.)
    Effect of Capsaicine on Thermoregulation. Jancsó Arankával, Szolcsányi Jánossal. (Acta Physiologica, 1966)
    Direct Evidence for Neurogenic Inflammation and Its Prevention by Denervation and by Pretreatment with Capsaicin. Jancsó Arankával, Szolcsányi Jánossal. (British Journal of Pharmacology and Chemotherapy, 1967)
    Desensitization with Capsaicin… as a Tool for Studying the Function of Pain Receptors. Jancsó Arankával, Szolcsányi Jánossal. (Proceedings of the 3. International Pharmacological Meeting. Oxford–New York, 1968).

    Irodalom

    Irod.: Went István: J. M.: Speicherung, Stoffanreicherung im Retikuloendothel und in der Niere. (Magyar Tudomány, 1956)
    Halálhír. (Népszabadság, 1966. ápr. 17.)
    Issekutz Béla: J. M. (Magyar Tudomány, 1966)
    Thuránszky Károly: Miklós Jancsó. (Acta Physiologica, 1966)
    Tóth Károly: J. M. (Orvosi Hetilap, 1966. 26.)
    A Magyar Farmakológiai Társaság Experimentális Szekciójának J. M.-emlékülésén elhangzott előadások. Budapest, 1967. okt. 20. Szerk. Borsy József. (Bp., 1968)
    Issekutz Béla: Id. J. M. és ifj. J. M., a két orvostudós. Monográfia. (Bp., 1968)
    Lukács Dezső: Ifj. J. M. élete és munkássága. (Természet Világa, 1968)
    Zallár András–Takáts István: Ifj. J. M. emléke. (Orvosi Hetilap, 1987. 12.)
    His Disciples: In memoriam Miklós Jancsó. (Acta Physiologica, 1991)
    Bóna Endre: Művészet és orvostörténet. Ifj. J. M. öröksége. (Egészség, 1996)
    Szegedi egyetemi almanach. 1921–1996. (Szeged, 1997)
    Gábor Miklós: Megemlékezés J. M. akadémikusról, születésének századik évfordulóján. (Orvosi Hetilap, 2003. 36.)
    Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (12), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (11), biokémikus (36), biológus (177), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (66), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (119), festőművész (116), filmrendező (13), filológus (56), filozófus (74), fizikus (107), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (97), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (52), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (890), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (298), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (168), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (170), könyvtáros (63), közgazdász (167), kritikus (51), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (31), levéltáros (88), matematikus (92), mérnök (667), meteorológus (14), mezőgazda (116), mezőgazdasági mérnök (96), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (33), művészeti író (13), művészettörténész (89), muzeológus (80), nagybirtokos (62), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2017. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu